Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A politikai vitát lezárom.

Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatát az előterjesztője visszavonta. Így a mai napon az előterjesztés részletes vitájára nem kerül sor, a következő ülésen már megtörténhet a határozathozatal.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a közszolgálati média-részvénytársaságok struktúraátalakításának támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája. A költségvetési bizottság önálló indítványát H/10207. számon, a kulturális bizottság ajánlását pedig H/10207/9. számon kapták kézhez a képviselők.

Tisztelt Országgyűlés! Arra figyelemmel, hogy a módosító javaslatok mindegyike a határozati javaslat 1. pontjához érkezett, a Házszabály 105. § (2) bekezdése értelmében a részletes vitát egy szakaszban folytatjuk le.

Megnyitom a részletes vitát az ajánlás 1-6. pontjaira. Megkérdezem, hogy kíván-e valaki felszólalni. Igen, Halász János, a Fidesz képviselője jelezte felszólalási szándékát. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr, ötperces időkeretben.

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ez az a határozati javaslat, amelynek az általános vitáját hétfőn folytattuk le itt a Házban, illetve folytattuk volna, hogyha önök erőből nem fojtják belénk a szót.

(14.20)

Emlékezetes pillanata marad az újkori magyar parlamenti történelemnek, hogy a kormánypártok, nem bírván érveinkkel, úgy döntöttek, hogy nem hallgatják tovább az ellenzék érvelését, nem kíváncsiak arra, és kezdeményezték, még egyszer mondom, példátlan módon, hogy az általános vitát zárjuk le, és több ellenzéki képviselő ne szólalhasson föl. Ezt meg is szavazták, így aztán vége lett az általános vitának. Nagyon szomorú, mert így esélyt sem adtak annak, hogy le tudjuk folytatni azt a vitát.

De módosító indítványokat nyújtottunk be, én magam is nyújtottam be több módosító indítványt, pontosan azért, mert már az általános vitával is igyekeztünk jelezni önöknek, hogy ez a javaslatsor elfogadhatatlan, és szerettünk volna alkalmat találni arra, hogy meg tudjuk győzni önöket arról, hogy egyébként ez az Európai Unió normáinak is ellentmond. Sőt, az Európai Unió jelezte, hogy nem lehet ilyen módon finanszírozni a közmédiumokat, azt normatív alapon kellene tenni, önök pedig ehelyett azt teszik, hogy kormánypárti többséggel bizonyos keretösszegeket megszavaznak, felosztanak, és aki jobban tetszik önöknek, az nagyobb támogatást kap, aki kevésbé tetszik önöknek, az kevesebb támogatást kap.

ELNÖK: Képviselő úr!

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): És ezt az ügyet folytatják. De mi nyújtottunk be olyan módosító indítványt - például az ajánlás 1. pontjában szereplő javaslatomat -, amely a normativitást célozná; a normativitást, mert úgy gondoljuk, hogy ez fontos, elérendő dolog. Bizonyára emlékeznek rá, a médiatörvényben van olyan passzus, amely bizonyos keretösszegek elosztásánál meghatároz egyfajta normát. A Magyar Televíziónak 40 százalékos keretet, a Magyar Rádiónak 28 százalékot, a Duna TV-nek 24 százalékot, és hagy egy 8 százalékos külön keretet is. Ez az az elvrendszer, ami mentén az egyik módosító indítványom született, mégpedig az 1. ajánlási pontban, és a 8 százalékos rendelkezésre álló, úgymond a 40-28-24 százalék melletti összeget pedig a 2. ajánlási pontban találják, azt a Magyar Távirati Irodának juttatnánk.

Miről van szó? Tehát arról, hogy van egy nagy, 10 milliárdos keret a költségvetésben, ez az, ami elosztható ezeknek a testületeknek. Mi úgy gondoljuk, hogy a médiatörvényben meglévő normatív alapon kísérletet kellene tenni rá, hogy a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna TV kapja meg az említett százalékok alapján a rendelkezésre álló összeg megfelelő részét, és a fennmaradó 8 százalék pedig kerüljön a Magyar Távirati Irodához szervezet- és struktúraátalakításra, mert éppen az elmúlt napokban fordult az Országgyűléshez a Magyar Távirati Iroda elnöke, hasonló nagyságrendű segítséget kérve. Ezt a problémát is lehetne orvosolni már most a javaslatunkkal.

Az első két ajánlási pontban tehát a rendelkezésre álló összes keret, a 10 milliárdos keret kiosztására gondolunk. Mi úgy látjuk, hogy nincs indoka annak, nincs megalapozva az, hogy miért kellene éppen csak - mert a javaslat ezt tartalmazza, az alapjavaslat - 6,8 milliárdot elosztani. A Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Magyar Rádió sokkal magasabb támogatást kért, mint amit ez a javaslat tartalmaz. (Dr. Pető Iván: Ez nem igaz!) Amit ők kérnek, ennél magasabb, a 10 milliárd forintot ezért is gondoljuk, hogy el kellene osztani. Semmilyen érvrendszert nem hallottunk sehol arról, hogy miért pont 4,8 milliárdot kellene adni a Magyar Televíziónak, miért pont 1,2 milliárd forintot kell adni a Magyar Rádiónak, és miért 800 millió forintot a Duna Televíziónak. Ez van most a javaslatban.

Nem látjuk, hogy az eredeti kérésükhöz képest, ami ezeknél lényegesen nagyobb összeg volt, miért ennyit határoztak önök meg. Készült erről tanulmány? Készültek szakmai anyagok, elemzések, hogy miért ennyit adnak? Mire fogják ezt felhasználni? Nem készített senki semmilyen tervezetet erről, legalábbis, ha készült ilyen, elhallgatták az ellenzéki képviselők elől, de ha nem készült ilyen, akkor milyen alapon veszik a bátorságot, hogy éppen ennyit adnak nekik. Erre azért kíváncsiak lennénk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy a javaslatok mennyire megalapozottak.

Majd egy következő hozzászólásban a többi ajánlási ponttal is foglalkozom.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra megadom a szót Göndör István képviselő úrnak. Parancsoljon!

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Én csupán egy apró dologra szeretnék reagálni. Nem akarom, hogy tudatlanul haljon majd meg Halász képviselő úr, és lehet, hogy ő elhitte Deutsch Tamásnak azt a valótlan állítását, amit tett hétfőn este levezető elnökként.

Képviselő Úr! Én az előző kormányzás idejéből, amikor ön is itt ült a parlamentben, csak két dolgot emelek ki, mindet nem sorolom fel. Egyszer Torgyán József miniszterként kezdeményezte a területfejlesztési törvény lezárását, önök lezárták vita nélkül, és a Fidesz-frakció a költségvetési vitát zárta le anélkül, hogy elmondhattuk volna a véleményünket.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra következik Halász János, a Fidesz képviselője. Parancsoljon!

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Készséggel elfogadom, amit Göndör István mondott, és nyilván, ha ez így van, akkor én tévedtem az imént, amikor azt mondtam, hogy csak két ilyen alkalom volt (Göndör István: Több is volt!), ezek szerint volt négy ilyen alkalom. De ez nem menti föl önöket az alól, hogy most, hétfőn anélkül, hogy végighallgatták volna a jelentkező ellenzéki képviselők véleményét, lezárták a vitát. Ugyanis ez a vita jó egy órája tartott, amikor önök kezdeményezték a lezárást. Azok a példák egyébként, amiket ön mond, már hosszú, sokórás viták után történő kezdeményezések voltak.

Ráadásul ez a javaslat és ez a lezárás azért is fájó, mert a javaslatot idő után nyújtották be; véleményem szerint éppen azért, hogy minél kevesebb idő legyen vitatkozni róla, minél kevesebb terepet hagyjanak arra, hogy meggyőzzük a kormánypárti képviselőket arról, hogy ez a javaslat miért tarthatatlan. Mert tarthatatlan! Ebben a javaslatban nincs semmilyen elemzés arról, hogy miért éppen 4,8 milliárd forintot adnak a Magyar Televíziónak, amikor ő több mint 6 milliárd forintot kért. Hol van az az elemzés, amely bemutatja nekünk, önöknek is azt, hogy éppen 4,8 milliárdot kell adni, mert azt erre és erre költik, és az megoldja a problémáikat. A másik két társaságnál sincs meg ez az elemzés. Még ezt a fáradságot sem vették, hogy ezt előkészítsék. Ha nem zárták volna le a vitát, talán itt alkalom kerülhetett volna arra, hogy beszéljünk erről.

Tehát úgy gondolom, hogy akármi történt korábban, helytelen volt egy alig egy órával korábban megkezdett általános vitát erőből lezárni csak azért, mert önök kényelemből már haza akartak menni. (Göndör István nevet.)

Köszönöm szépen a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelettel jelezném a képviselő uraknak - úgy látom, hölgy nincs is a teremben most -, hogy egy részletes vitában fogunk most részt venni, úgyhogy kérem, majd térjenek a tárgyra. Azt, hogy mi történt a nem tudom én mikor, és egy ügyrendi típusú kérdést vitassunk meg, nem tartanám célszerűnek. Magyarul, bejelentem azt, hogy ha nem térnek a tárgyra, el fogom vonni a szót.

Kovács Tibor, a Szocialista Párt képviselője következik kétperces felszólalásra. Parancsoljon!

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Figyelembe veszem az ön ajánlását, ugyanakkor egy mondatot arról, amit Halász képviselő úr mondott, mondanom kell, mert azok, akik figyelemmel kísérik a vitát, nem tudhatják, hogy a költségvetési bizottságban, annak média albizottságában, a kulturális bizottságban Halász képviselő úr, illetve néhány más képviselőtársa több mint tíz órán keresztül mondhatta a magáét, és érdemi észrevétel ezeken a bizottsági üléseken azokkal a módosító indítványokkal kapcsolatban sem hangzott el, amit egyébként a képviselő úr, illetve képviselőtársai benyújtottak.

Tehát amikor a képviselő úr számon kéri azokat a vizsgálati módszereket, illetve vizsgálatokat, amelyek azt támasztják alá, hogy ezt a forrást mire kell a közmédiumok részvénytársaságainak fordítani, akkor elfeledkezik arról, ami az előterjesztésben pontosan benne van, hogy milyen célokra használhatják fel a közmédia részvénytársaságok ezeket a forrásokat. Ez nem költségvetési finanszírozás, ez nem az alapból történő juttatás, amelyet a médiatörvény előírásai szerint kell felosztani, hanem ez céltámogatás, amire vonatkozóan a médiatörvény nem tartalmaz előírásokat, hogy hogyan és milyen módon kell felhasználni.

A bizottság abból a megfontolásból, meghallgatva a közmédiumok kuratóriumainak jelen lévő képviselőit, arra a megállapításra jutott, hogy ezekből a forrásokból azok a célok, amelyek a határozati javaslatban megfogalmazódnak, megvalósíthatóak, és többre, ezekre a célokra egyelőre nincs szükség, mert a bizottság a továbbiakban is figyelemmel kívánja kísérni az átalakítás folyamatát, amiről önök az előző négy évben elfeledkeztek, és elfeledkeznek arról, hogyan működtek ezek a közmédiumok az elmúlt négy évben.

Köszönöm szépen.

(14.30)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Én akkor azt kérnem tisztelettel, hogy a kezemben lévő H/10207/9. számú ajánlásban foglalt pontokat legyenek szívesek megemlíteni, hogy mely részéhez fognak hozzászólni. Most az 1-6. pontokról van szó.

Halász János következik kétperces felszólalásra. Parancsoljon, öné a szó.

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Az előző hozzászólástól eltérően én el fogom mondani, hogy melyik ajánlási ponthoz és a részletes vitában mihez szólok hozzá. Sajnos, ez a szocialista párti képviselőtársamnak az imént egyáltalán nem sikerült.

Az ajánlási sor 3. pontjában szerepel az én H/10207/5. számú módosító javaslatom. Ez a módosító javaslatom érdemi és tartalmi, ellentétben azzal, amit az imént képviselő úr mondott, amikor is jelezte, hogy az ellenzéki képviselők - a bizottsági vita során sem - semmi érdemi véleményt nem fogalmaztak meg. Ez a módosító javaslat egy érdemi vélemény, azt mondja, hogy csoportosítsunk át a Magyar Televíziótól egy kisebb összeget a Duna Televízióhoz és a Magyar Rádióhoz, mert ez az átcsoportosítás a Magyar Rádiónál és a Duna Televíziónál olyan végeredményt szülne a támogatásban, ami ott valódi problémákat meg is oldana, míg a Magyar Televíziónál ez a 4,8 milliárd forint is kevés.

Ez nagyon fontos dolog, úgy gondolom, mint ahogy fontos arra is fölhívni a figyelmet, hogy véleményem szerint nem szabad, egy demokrata nem gondolkodik úgy, hogy ha bizottsági ülésen valaki már elmondta a véleményét, akkor a parlamentben ne mondja el. Milyen érvelés ez? Nem demokratikus érvelés, amikor valaki azt mondja, hogy ugyanaz az öt képviselő bizottsági ülésen hosszasan érvelt, és itt a parlamentben akkor már nem vagyunk rájuk kíváncsiak. Nagyon veszélyes, árulkodó jel a szocialisták részéről, ha ilyeneket mondanak.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra következik Balogh László, a Demokrata Fórum képviselője.

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Én Kovács Tibor fölszólalására szeretnék reagálni. Nyilván, ha ő a fölszólalását elmondhatta, akkor én arra reagálni tudok. Úgy is, mint a kulturális…

ELNÖK: Képviselő úr, bocsánat, ismét szeretném jelezni, ahogy ezt már tettem, hogy ne kétperces, kétpercesekre való válaszolásról legyen szó. Lezártnak tekintem azt a részét. Mindkét félnek megadtam a lehetőséget, hogy az általános vitával, az ottani ügyrendi problémákkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozzanak. Kérem, hogy a részletes vita szabályainak megfelelően a mostani napirendi pontot tárgyaljuk meg. Ezért jelzem előre önnek is, hogy figyelmeztetni fogom, hogy térjenek a tárgyra, a tárgy pedig mindig az lesz, amihez konkrétan szólhatnak.

Az 1-6. pontokban szereplő módosító javaslatokról van szó. Ezt csak azért mondom el, mert önnek volt egy felvezetése most. Jó? Kérem tisztelettel tehát, hogy a tárgyról beszéljünk.

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Köszönöm szépen a szót. Gondolom, hogy az ön által elmondottak nem hozzám fognak számolódni. Annyit szeretnék hozzátenni ahhoz, amit ön is elmondott, elnök úr, hogy ön két félről beszélt, itt négy fél van, tehát négy frakció van, amely bizonyos összefüggésben ebben a kérdésben meg óhajt szólalni. Miután Kovács Tibor olyan dolgokról beszél, ami nagyon fontos, a garanciális elem, a pénzek garanciális eleme, hogy mire lehet fölhasználni, ezért én úgy gondolom, kötelességem ezt kiegészíteni mint egy olyan képviselő, aki egyedüliként ebből a parlamentből mind a költségvetési, mind a kulturális bizottságban ott ülök.

Kovács képviselő úr azt mondta, hogy azért kellett így fölosztani, és ilyen módon elosztani ezt a pénzt, mert a garanciális elemeket és azt, hogy ki mire használhatja föl a pénzt, vizsgálni, illetve ellenőrizni akarja a bizottság. Tisztelt Képviselő Úr! Csak annyit szeretnék mondani, hogy a tavaly elköltött pénzt, amiben közös határozatot hozott a költségvetési bizottság és a kulturális bizottság, a Televízió a mai napig nem teljesítette. Akkor önök azt mondták, hogy ha nem teljesíti, akkor a második félévi összeget nem kapja meg. Megkapta, és most már azóta harmadszor kapja a pénzt, és még a hárommal ezelőttit sem teljesítette.

Ennyit erről az előterjesztésről és ennek az előterjesztésnek a komolyságáról. Tehát én mindenféleképpen úgy gondolom, hogy maga az előterjesztés nem egyéb, mint a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Magyar Rádió pórázon tartása költségvetési kereteken belül.

Lejárt a két percem, majd normál felszólalásra fogok szót kérni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Ez így igaz, köszönöm szépen. Megadom a szót Pető Ivánnak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőjének, normál fölszólalásra. Parancsoljon!

DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Az ajánlás 5. pontjához szeretnék szóbeli kiegészítést tenni. Ezt a módosítást én magam jegyzem. A módosítás lényege az, hogy valamivel csökkenjen a Magyar Televízió kuratóriuma számára javasolt támogatás, és ebből csoportosítson át a parlament - ha elfogadja a javaslatot - a két másik közszolgálati médium számára.

Az indoklásom a következő, ezt írásban is rögzítettem, de itt megismétlem: a Magyar Televízió - mint a Magyar Televízió kuratóriumának elnöke ma a kulturális bizottság ülésén szóban is megerősítette - működőképessége a jelenlegi pénzügyi keretek között szeptember 1-jéig biztosított, ha a bizottság által javasolt pénzösszeget megkapná a Magyar Televízió. Úgy ítélem meg, hogy strukturális átalakításra ezen kereteken belül is csak korlátozott lehetőség van, tehát az az összeg, amivel én csökkenteném a támogatást, a Televízió működését érdemben nem befolyásolja, legfeljebb - ha elfogadná a parlament - néhány nappal hamarabb következne be az az időpont, amikor a pénzügyi ellehetetlenülés bekövetkezik. Könnyen abba a helyzetbe kerülhet a magyar parlament, hogy szeptemberben újra kell a Magyar Televízió pénzügyi helyzetével foglalkozni, és azt szeretném elérni, hogy ne áltassuk magunkat azzal, hogy egy ilyen döntéssel, akár strukturális átalakítások következtében is érdemben megoldjuk a Magyar Televízió gondjait.

Ezzel szemben az a 600 millió forint, amit én átcsoportosítani javasolok, a másik két közszolgálati médium ügyét kezelni tudja, és konszolidált működést tud biztosítani. Ennek megfelelően a Rádiónak azt az összeget javaslom átcsoportosítani, amit maga a Rádió kuratóriumi elnöksége kért, tehát 1,6 milliárdra egészíteném ki az 1,2 milliárd forintot. A Duna Televíziót működtető Hungária Televízió Közalapítványnál pedig valamivel növelném a javasolt támogatást, 1 milliárd forintra kerekíteném fel, mert megfelelően megfogalmazottnak és indokoltnak látom azokat a célokat, amelyeket a Hungária Televízió Közalapítvány strukturális változásként megfogalmazott, hozzátéve, hogy természetesen a pénzügyi igényeiket egészében én sem látom kielégíthetőnek.

Én abból indultam ki, hogy az a keret, amit a költségvetési bizottság ebben a pillanatban meghatározott a 10 milliárdos keretből, a pénzügyi realitásokat figyelembe véve egy racionális javaslat, attól függetlenül, hogy a továbbiakban milyen intézkedés történik, tehát nem a bővítését javasolom ennek a keretnek. Hozzáteszem talán a hallgatóság kedvéért - nem a teremben ülők, hanem a kívülállók kedvéért -, hogy a képviselők jól ismerik egymás érveit, hiszen amit Kovács képviselő úr nem sokkal előttem mondott, az áll, a tízórás vita az tízórás vita, akármilyen helyszíneken is zajlik a parlament keretein belül. Nem nagyon érzékelem, hogy egymás érveire vagy megállapításaira különösebb befolyása lenne a bizottsági vitában elhangzottaknak. Például a normatív támogatás ügyében bizottsági vitákban is elhangzott az, amit Kovács képviselő úr előttem az összes, mind a hat módosító indítvánnyal kapcsolatban jogosan állapított meg.

Tehát az 1-6. pontokra teszem a megjegyzésemet egyszerre ez ügyben: céltámogatásnál formálisan normativitás nem létezhet, hanem a célokhoz kell igazítani a támogatást, és ez még akkor is igaz, ha azt feltételezzük, hogy ezek a célok, tehát a strukturális változások szoros kapcsolatban vannak az egyes közszolgálati médiumok működésével.

Sok minden részletkérdésre ki lehetne térni, talán még egyetlen elemet emelnék ki. Halász képviselő úr szóvá tette, hogy a múltkor a szavazással elvették tőlük a szót, mert az MSZP-s képviselők haza akartak menni. (Halász János: Elnök úr, ez nem a tárgy.)

(14.40)

Megjegyzem, ez egy elég fontos kérdés a módosító indítvány kapcsán - tehát az 5. pontról beszélek -, ennek a támogatásában tudniillik lehet, hogy véleménykülönbség van a kormánypárti frakciók között, és akkor majd felhívnám az ellenzéki képviselők figyelmét, hogy milyen lehetőségük van a parlamenten belül.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra jelentkezett Halász képviselő úr. Parancsoljon!

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az 5. ajánlási pontról volt most szó, és Pető Iván az ebben található módosító javaslata mellett érvelt. Ez a módosító javaslat hasonló indíttatásból fogalmazódott meg, ha jól értem, mint amilyen a 3. ajánlási pontban szereplő módosító javaslatom.

Egyetértek azzal, hogy a Magyar Televíziónak juttatott összeg csökkenjen amiatt, mert ha megkapja a 4,8 milliárdot az eredeti javaslat szerint - ahogyan mondta a Magyar Televízió kuratóriumának az elnöke éppen ma a bizottsági ülésen -, az szeptember elejéig érvényes. Nekik már így is, úgy is meg kell kezdeniük az üzleti tervük átdolgozását. Megjegyzem, nem először teszik ezt, ezt szinte hónapról hónapra kénytelenek megtenni, ez is beszédes dolog a mai közmédium helyzetéről.

Éppen ezért, mert úgyis kell más megoldást találniuk önöknek - és remélem, ennél majd törvényesebbet sikerül még ebben az évben -, ezért indokoltnak látszik az, hogy a Magyar Rádióhoz valóban átcsoportosításra kerüljenek összegek, így a Rádió megkaphatná azt az összeget, amit valóban kér.

Úgy gondolom, ezt a javaslatot mindenkinek érdemes lesz támogatni. Én még abban is bízom, hogy szocialista képviselők is lesznek, akik látva ezt a helyzetet, megértve az indokolást, a szavazáskor támogatni fogják majd az 5. ajánlási pontban szereplő módosító javaslatot. Erre buzdítok majd mindenkit.

Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Felszólalásra következik Balogh László, a Demokrata Fórum képviselője. Parancsoljon!

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én a 6. számú módosító javaslathoz kívánok hozzászólni, amit én adtam be. Ennek az a lényege, hogy legalábbis csökkentenénk a közvetlen függést a kormány, a kormánypártok, a kormánypárti képviselők és a Televízió, a Rádió és a Duna Televízió között. Én ugyanis azt javasoltam, hogy a teljes elkülönített 10 milliárd forintot most osszuk szét, és ne várjunk arra, hogy egy hónap múlva, két hónap múlva - annak fényében, hogy ez a két televízió és a Rádió hogyan szolgálja ki a kormánypárti többséget - újabb adományokkal folytassuk azt a munkát, folytassuk azt a tevékenységet, amelyet eddig is folytattak a kormánypártok.

Vissza szeretnék utalni arra, hogy az elmúlt időszakban büntették a Duna Televíziót és büntették a Magyar Rádiót. Azt hiszem, a mostani előterjesztés is aránytalanul keveset juttat a Magyar Rádiónak és a Duna Televíziónak, ugyanakkor viszont a valós igényeket alátámasztó Magyar Televíziónak sem oldja meg a helyzetét, különös tekintettel arra, mert az elkövetkező hetekben - gondolom, nem árulok el újdonságot - európai uniós választások lesznek, amely mind a háromnak - tehát a két televíziónak és a Rádiónak - a büdzséjét is meg fogja terhelni, hiszen ilyen időszakban sokkal költségesebben kell, illik méltó módon ezt a választási eseményt közvetíteni.

Ugyanakkor szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy olimpiai évben vagyunk, ami csak a Magyar Televízió számára közel 5 milliárdos kiadást jelent. Ilyen körülmények között a javaslatom arról szól, hogy a 10 milliárdot most osszuk fel, a magyar parlament most ossza ki, amelynek eredményeként az olimpiára való tekintettel is 5 milliárdot kapjon a Magyar Televízió, kapjon 3 milliárdot a Magyar Rádió és 2 milliárdot a Duna Televízió. Ennek az az oka, hogy a Magyar Rádió az elmúlt időszakban folyamatosan alul volt finanszírozva. Ennek az az oka, hogy a Magyar Rádióban körülbelül 800 millió forint hiányt eredményezett a tavaly elfogadott törvénymódosítás, miszerint a rádiós kollégák, ha a munkaidejükön túl pluszmunkát végeztek, azt be tudták számlázni.

Jelenleg ez a folyamat az elfogadott törvénymódosítás miatt nem valósítható meg, ezért plusz közterheket kellett befizetni, ami 800 millió forintot jelent. Ezenkívül a Magyar Rádióban a magasan kvalifikált munkatársak a töredékét keresik annak, mint amit egy kis kereskedelmi rádióban keresni lehet. Akár egy helyi kereskedelmi rádióban is többet lehet keresni, mint a Magyar Rádióban. A Magyar Rádió művészeti csoportjai méltatlanul kevés forrást kapnak. Azt hiszem, aki ma Magyarországon hallgatja a Kossuth Rádiót, tudja, hogy itt ez az összeg, az általam megemelt összeg is csak a közvetlen tűzoltásra elegendő a Magyar Rádióban.

A Duna Televízió az elmúlt időszakban nagyon nagy munkát végzett. Kivívott egy olyan európai uniós tekintélyt saját magának és Magyarországnak is, amelyet eddig egyetlen magyar médiának sem sikerült. Azáltal, hogy végre megjelent egy magyar televízió a tengerentúlon is, ez mindenféleképpen azt jelenti, hogy most már azok számára is hozzáférhető a Duna Televízió, akik eddig csak szerették volna látni. Ez is pluszterheket jelent.

Úgy gondolom, ha komolyan vesszük, hogy minél kisebb legyen a konkrét politikai kötődés a médiafinanszírozás és a politika között, akkor - bár nem értünk egyet ezzel a szétosztással - a rendelkezésre álló teljes összeget most kellene szétosztani.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra megadom a szót Halász Jánosnak, a Fidesz képviselőjének.

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 6. ajánlási pontban Balogh László javaslata mellett én is szeretnék érvelni, ugyanis ez a javaslat is tényleg megcélozza a rendelkezésre álló 10 milliárdos keret mostani felhasználását. A közmédiumoknak szükségük van erre a támogatásra.

A kérdés az, hogy ha csak 6,8 milliárd forintot osztanak ki a kormánypártok, ahogyan tervezik, mi lesz a maradék 3,2 milliárd forint sorsa. Vajon azt majd kiosztják-e egy későbbi időpontban? Vagy ha nem osztják ki egy későbbi időpontban, akkor mi történik vele? Esetleg akkor valami más célra fogják felhasználni? Nagyon kíváncsi vagyok erre, és teljesen világos, nyilván figyelni is kell majd.

Ez a pénz, amit most odaadnánk a Rádiónak, a Duna Televíziónak, a Magyar Televíziónak, nem lesz elég erre az évre, a Magyar Televíziónak különösen nem. Tudjuk, szeptember 1-jéig elég a 4,8 milliárd forint is, tehát érkeznie kell egy új javaslatnak.

Ha a mi mostani javaslatunk - ami a 6. ajánlási pontban van, és a 10 milliárd forint teljes egészét kiosztaná - nem kap többséget, akkor vajon mi lesz? Akkor a maradék 3,2 milliárd forintot még odaadják majd októberben, novemberben a Magyar Televíziónak? De már most is tudják, hogy baj van. Az olimpiai közvetítést is úgy tudják megvalósítani, hogy nagyon összeszorított nadrágszíjjal valahogyan kigazdálkodják.

Ahogyan hallottuk a bizottsági ülésen, a Magyar Televízió kuratóriumának elnökségi ülésén felvetődött, hogy esetleg nem közvetítik az olimpiát. Véleményünk szerint ez elfogadhatatlan lenne, ez nem fordulhat elő. Szerencsére azok a módosító javaslatok, így a Balogh képviselő úré, de az általam benyújtottak, a Pető Iván elnök úr által benyújtottak is ezt lehetővé tennék úgy, hogy egyébként a kérdést sokkal alaposabban oldanák meg. Ezért is érvelnék Balogh képviselő úr javaslata mellett is.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra megadom a szót Pető Ivánnak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőjének.

DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 6. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni, illetve ehhez fűznék megjegyzéseket. Nem tartanám helyesnek, ha a magyar parlament több pénzt adna céltámogatásra, mint amit az igénylők megfogalmaznak. A Magyar Rádió kuratóriuma 1,6 milliárd forintot kért. Ha ezt megadja a magyar parlament, szerintem nagyon korrekt módon jár el, mert bizonyítja azt, hogy nem kell túligényelni ahhoz, hogy valaki megkapja a működéséhez szükséges vagy a strukturális átalakításhoz szükséges pénzeket.

(14.50)

Ha már Balogh képviselő úr azt a politikai feltételezést fogalmazta meg, hogy az arányok között politikai megfontolások állnak, csak emlékeztetni szeretném őt arra, hogy amikor ő kormányon volt - mármint pártja -, akkor a Duna Televízió semmilyen pénzt nem kapott, ezzel szemben a jelenlegi kormány működési ideje alatt kapnak.

Balogh képviselő úr említette a Duna Televízió tengerentúli sugárzását. Ennek a szerződését most függesztette föl a Duna Televízió, mert a szerződés úgy szólt, hogy ha az amerikai nézők száma nem éri el a kétezret, akkor a szerződés fölfüggeszthető. Nem érte el, 500 tengerentúli nézője volt a Duna Televíziónak, ez regisztrált, egyértelmű. Ez a magyar adófizetőknek 460 millió forintjába került. Szerintem helyes, hogy a Duna Televízió fölmondta ezt a szerződést, és azt gondolom, hogy ilyen célokra a magyar állampolgárok döntő többsége nem tartaná helyesnek, ha az ő pénzéből finanszírozott televíziós sugárzás lenne. Ettől függetlenül a jelenlegi kormány a Duna Televízió működéséhez több pénzt ad, mint az előző kormány adott. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra Balogh László MDF-es képviselőé a szó.

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Pető Iván fölvetéséhez csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy ha képviselőtársam veszi a fáradságot és megnézi azokat az előterjesztéseket és a hozzászólásaimat, amelyek akkor születtek, amikor mi voltunk kormányon, akkor láthatja, ha visszaemlékezik, akkor emlékezhet rá, ha nem, akkor ha megnézi, láthatja, hogy én minden esetben a Duna Televízió számára módosító javaslatokat adtam be, ugyanúgy és ugyanazt mondtam, mint amit most mondtam. Az igazsághoz ez is hozzátartozik.

A másik: nekem egészen más a véleményem, mint önöknek, képviselőtársaim. Nekem az a véleményem, hogy ha csak 500 család fizetett elő, mert nem 500 nézője volt, hanem 500 előfizetője volt annak a csatornának, ami több személyt jelent, egy-egy családot jelent, én akkor úgy fogalmazok, hogy ez már egy áttörés, és igenis folytatni kell azt a missziót, hogy akkor többen nézzék, és nem elzárni egy lehetőséget.

Azt hiszem, ez nemzetstratégiai kérdés is, hogy engedjük-e a Duna Televízión keresztül a magyar kultúrát Észak-Amerikába vagy Ausztráliába, vagy nem engedjük. Én nagyon is hibás döntésnek tartanám, ha ezt a tengerentúlra történő sugárzást leállította volna a Duna Televízió. Azt hiszem, inkább több forrást kellett volna oda biztosítani, és a magyar kultúra jelenléte a tengerentúlon ily módon is erősítést jelentett, jelenthet a mostanihoz képest, illetve az ezt megelőzőhöz képest. Nem lehet ilyen kicsinyes hozzáállással ezt az ügyet elütni.

Csak szeretném hozzátenni, hogy ez a pár száz millió forint, amiről Pető Iván beszélt, meg sem közelíti azt az összeget, ami a Magyar Televízióban az elmúlt időszakban más egyébre el lett költve, más egyéb beruházásra el lett költve.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra Halász Jánosnak, a Fidesz képviselőjének megadom a szót.

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szinte mindegyik ajánlási pont, így a 6-os is, amelyről most az imént beszéltünk, a Duna Televíziónak jelentős támogatást adna, és a Duna Televízióra a Hungária Televízió Közalapítványon keresztül rá is fér ez a támogatás. Csak szeretném felhívni a figyelmet, hogy ez az egyetlen olyan támogatás a három közül, amely az alapjavaslatban is valóban struktúraátalakításra érkezik. És csak szeretném fölhívni arra a figyelmet, hogy milyen érdekes, hogy kormánypárti képviselőknek az a véleménye a Duna Televíziónak némely adásáról, hogy azt meg kell szüntetni, és még az is lehet, hogy a Duna Televízió elnöke most hamarosan megszünteti, hiszen éppen most nem hosszabbították meg önök az ő pályázatát, és éppen most lesz új Duna Televízió-elnöki pályázat, amin vélhetően ő is indul. Remélem, hogy nem így akarják rákényszeríteni, hogy az önök kedvére tegyen, és akkor majd a pályázaton jó eredmény születik, mert láttunk már ilyet is. Reméljük, nem erről lesz most szó.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy kíván-e még valaki felszólalni a vitában. Halász János megismételt felszólalásra jelentkezett. Megadom akkor a lehetőséget, parancsoljon!

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Az imént reagáltam, bocsánat, de a 4. ajánlási pontról nem beszéltünk még. A 4. ajánlási pontban Sági József képviselőtársam nyújtott be javaslatot, amely javaslat szintén a 10 milliárd forint rendelkezésre álló keretet osztaná el, mégpedig egy más elosztási módban. Ebben a javaslatban a Magyar Távirati Iroda szervezeti struktúraátalakítása is szerepel 600 millió forinttal; nem 800-zal, mint korábbi más javaslatokban. Úgy gondolom, hogy legalább ezt érdemes lenne a kormánypárti többségnek megfontolnia, mert én azt látom, hogy elodázzák a Magyar Távirati Iroda megsegítését. Nem elég az, ha bizottsági ülésre tűzzük, és ott beszélünk majd erről, már idő után, vagy akkor, amikor érdemi segítséget lehetne nyújtani.

Az Országgyűlés fejezetében szerepel a Magyar Távirati Iroda támogatása is. Az Országgyűlés tanácsadó testületet nevez ki oda, a tanácsadó testületen keresztül zajlik egyfajta vezetése, ellenőrzése, segítése, figyelemmel kísérése az ottani munkának. Úgy gondolom, felelőssége van a Magyar Országgyűlésnek abban, hogy tegyen is valamit. A Magyar Távirati Irodánál sok dolgozót elbocsátanak, mert nincs elég költségvetése, a Magyar Távirati Iroda versenyben van, akár hazai, akár külföldi hírszolgáltatókkal is. Fontos az, hogy modern módon, normálisan, jól tudja tenni ezt. Azt, hogy a jelenlegi vezetésnek milyen felelőssége van abban, hogy ide jutott a Távirati Iroda, illetve a Magyar Országgyűlésnek milyen szerepe van abban, hogy nem kapott elég támogatást, ezt valóban érdemes megvizsgálni bizottsági ülésen is. Ez ügyben nyitottak vagyunk. De azért, hogy folyamatosan működhessen a nemzeti hírügynökség, fontos lenne segítséget adni, mert az a helyzet is előállhat, hogy a nemzeti hírügynökség, ami egy országban kincs, tönkremehet, és lehet, hogy valamelyik piaci hírügynökség átveszi a szerepét itt Magyarországon, valamelyik magánhírügynökség veszi át igazán azt a komoly szerepet, amit a Magyar Távirati Iroda betölt. Ezt nem akarhatjuk, legalábbis remélem, hogy ezt nem akarja senki a Magyar Országgyűlésben, de a folyamatok efelé is mehetnek, ha nem segítünk időben.

Ez a javaslat azért is fontos, mert megfogalmazza a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság szervezeti struktúraátalakításának támogatását. És az egész javaslatban önök azt mondják, amikor a Magyar Távirati Irodát szeretnénk támogatni, hogy azt nem lehet, nem törvényes, nem szabályos. Semmivel sem szabálytalanabb, mint amennyire ez az egész határozati javaslat, amit önök beterjesztettek, ellentétes a médiatörvénnyel. Az legalább ugyanolyan szabálytalan. Úgy gondolom, hogy ez az érvelés nem állja meg a helyét, és ott, ahol baj van, ott segíteni kell. Remélem, hogy a határozati javaslatunk kap majd többséget a Házban.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra megadom a szót Pető Ivánnak.

DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ugyanehhez a javaslathoz szeretnék hozzászólni. A képviselő úr tudja, de hivatalból elmondja a véleményét, de tudja, ismeri a tényleges helyzetet: a magyar parlamentet is korlátozzák a törvények. A költségvetési törvényben megnevezett hely, amelynek alapján most tárgyalunk, nem teszi lehetővé, hogy a Magyar Távirati Irodát ebből a pénzből támogassuk. A Magyar Távirati Iroda tulajdonosi rendszere más, mint a másik három közszolgálati médiumé. A képviselő úr is tudja, mármint a módosító indítványt benyújtó képviselő úr is tudja, vagy most már biztos tudja ezt, és Halász képviselő úr is tudja. Ahhoz, hogy a Magyar Távirati Iroda, ha a strukturális átalakulásokhoz többletforrásokra van szükség, ilyen forrásokat kapjon, ahhoz nem kell feltétlen parlamenti döntés, mert részben a parlament költségvetéséből, ha úgy dönt a parlament költségvetése fölött döntő házelnök, akkor megoldható lenne elvileg, vagy a költségvetési tartalékból megoldható lenne elvileg, tehát nem a költségvetési törvényen belül kell dönteni, mint jelen esetben, vagy nem a költségvetési törvényt kell módosítani.

Ez ügyben a Magyar Távirati Iroda tárgyalásban van a kormánnyal, és azt remélem, hogy valóban létező problémákat megoldanak költségvetési támogatással. A problémák egy része onnan származik, hogy ma a Magyar Távirati Iroda szolgáltatásaira nem tartanak igényt olyan fontos megrendelők, mint a Magyar Rádió, amely szerintem például a közszolgálati feladatait a Magyar Távirati Iroda tevékenysége nélkül nem tudná ellátni. Én a magam felszólalásában nem mondtam el, de itt megjegyzem, hogy az én módosító indítványaimban politikai vélemény, vagy ha tetszik, személyes vélemény az adott közszolgálati médium tevékenységéről nincs, mert én a rádió tevékenységének egy részét elfogadhatatlannak tartom, de mint intézményt fontosnak tartom.

Köszönöm szépen.

(15.00)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Balogh László MDF-es képviselőnek.

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Köszönöm szépen. A 4. ponthoz szeretnék hozzászólni, elnök úr. Én magam is úgy gondolom, hogy a Magyar Távirati Iroda nagyon nehéz helyzetben van, de ki kell mondani, hogy ebben a nehéz helyzetben nyilván vizsgálnunk kell azt is, hogy ki hozta ilyen nehéz helyzetbe a Magyar Távirati Irodát.

Természetesen támogatom azt, hogy a Magyar Távirati Iroda konszolidációja megtörténjen, de a személyi felelősség megállapítását nélkülözhetetlennek tartom a Magyar Távirati Irodánál, és örülök annak, hogy itt egy előterjesztésben a Magyar Távirati Iroda problémája előkerült. Én is úgy látom, hogy semmivel sem nagyobb az a törvénytelenség, idézőjelben mondom, amivel a Magyar Távirati Iroda pluszforrást kapna, mint az, ahogy a másik három média pluszforrást kapna ebből a pénzből.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Halász Jánosnak, a Fidesz képviselőjének.

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 4. ajánlási pontban kibontakozott a vita a Magyar Távirati Iroda támogatásáról. Fontos ügy, ez a javaslat tartalmazza, most adhatunk támogatást, most van egy határozati javaslat előttünk ebben a félévben utoljára, nem lesz szeptemberig ilyen javaslat, nem lehet szeptemberig ilyen javaslat az Országgyűlés előtt, ezért fontos most segíteni.

Azért lenne fontos ebben a körben segíteni, mert gondoljanak bele, milyen dolog az, ha a nemzeti hírügynökség a kormányhoz kell menjen kérni, kéregetni, és a kormány majd jókedve szerint, vagy ki tudja, milyen befolyásolás után ad vagy nem ad a Magyar Távirati Irodának támogatást. A Magyar Távirati Iroda függetlensége sérül azzal, ha önök azt az utat akarják választani a támogatásában, hogy majd a kormány a költségvetés tartaléka terhére, amiről a kormány dönthet vagy nem dönthet, adhat kevesebbet vagy többet, majd ő dönt, és ez az MTI befolyásolására is egy alkalom. Úgy, ahogy a többi közmédiumnál is ezzel a helyzettel, hogy a kormánytöbbség adja a támogatásokat, szerintem önök élnek és visszaélnek. Ne tegyék ezt az MTI-nél, kérem! Most van egy út, egy lehetőség arra, hogy ne ezen induljanak el.

Egyébként pedig hallottuk Pető Iván elnök úrtól, azt mondta, hogy ő a rádió műsorait vagy műsorainak egy részét elfogadhatatlannak tartja. Én nem így látom, a közszolgálati rádió egy hozzáértő elnökkel működik, nagyon fontos a működése, és bármilyen mesterkedés ellenére még mindig talpon tudnak lenni, ez nagyon fontos. Tudja, elnök úr, mi a probléma a Magyar Rádiónál? Az, hogy a Magyar Rádió Közalapítvány MSZP által delegált elnöke, Gellért Kis Gábor, tudja, mit csinál egyébként ezen funkciója mellett? Tanácsadója…

ELNÖK: Képviselő úr, ez egy másik napirend lesz majd esetleg.

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): …Hiller István kultuszminiszternek. Egy írásbeli válaszban a miniszter úr elismerte, hogy ebben az évben az első negyedévben 450 ezer forintot kapott média-tanácsadásra ez az illető. Ez nem elfogadható szerintem. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A Magyar Rádióról majd egy külön napirend lesz egyszer talán, ha ide kerül a parlament elé, úgyhogy kérném mellőzni az ilyen típusú vitákat a későbbiekben.

Megadom a szót Pető Ivánnak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőjének. Parancsoljon!

DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ): Elnök Úr! Számolva a megintéssel kértem szót, az előző alkalommal lemondtam az elnök úr figyelmeztetése nyomán arról, hogy az előző parlamenti üléshez megjegyzéseket fűzzek, de nem tudom megállni, hogy a Magyar Rádió ügyében ne szólaljak fel.

Ha Halász képviselő úr azt feltételezi, hogy az ilyen fajta finanszírozás politikai alapon megy, akkor jó lenne, ha kifejtené az álláspontját arról, hogy az előző ciklusban, amikor a kormány a parlament megkerülésével kétszer 1,5 milliárd forintot adott a Magyar Rádiónak a kulturális minisztérium költségvetéséből, akkor ezt miért tette, ha ez olyan minősíthetetlenül politikai befolyást feltételező dolog.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Lezárom ezt a típusú vitát - ez messze túlnyúlik azon a témakörön, amiről nekünk itt most vitatkoznunk kell.

Halász János kettő percben kért felszólalási lehetőséget. Amennyiben a Magyar Rádióról szeretne beszélni, akkor meg fogom vonni a szót. (Halász János jelzésére:) Nem kíván. Köszönöm szépen. Örülök neki. Kérdezem akkor, hogy kíván-e még… (Halász János jelzésére:) Hát ezt mondom! Kettő percben a Magyar Rádióról kíván szólni, avagy sem? Csak azért szóltam!

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Elnök úr, ez nem szokás a Házban, hogy az elnök előre megkérdezi, hogy miről fogok szólni.

ELNÖK: Nem, én nem kérdeztem meg, csak jeleztem, hogy meg fogom vonni a szót…

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Azt én értem.

ELNÖK: …amennyiben a Magyar Rádióról szeretnének vitatkozni, és nem arról, ami egyébként a napirenden fekszik.

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen, ha megkaptam a szót, tisztelt elnök úr.

ELNÖK: Tizenöt másodpercet hozzáadok.

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Nagyon köszönöm a nagyvonalúságát, és köszönöm, hogy megadta a szót, és nagyon szomorú vagyok, hogy a kormánypárti képviselőknél kevésbé szigorú.

Én a 3. ajánlási ponttal szeretnék foglalkozni. A 3. ajánlási pontban szerepel a Magyar Rádió Részvénytársaság jogdíjas jellegű honorárium kifizetésének átalakítása bérjellegű kifizetésekké, az archívum digitalizálását segítő támogatás 1,2 milliárd forint helyett 2,8 milliárd forinttal - ez a Magyar Rádióról szól. Beszélhetek erről, elnök úr?

ELNÖK: Természetesen beszélhet, bár megvonhattam volna a szót, miután egyébként az ülésvezetésemet bírálja; csak megjegyezném, hogy figyelmeztettem a kormányoldali képviselőket is, hogy az ilyen típusú felszólalásokat fejezzék be. De amennyiben ön ezt fontosnak tartja, akkor lehet erről is vitatkozni, de meg fogom vonni a szót.

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Hozzáadtam még 30 másodpercet pluszban, jó?

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. A Magyar Rádió Részvénytársaságnak juttatandó támogatások igenis fontosak - fontosak, mert a közszolgálati médiumok közül ő az egyetlen, aki valóban tud függetlenül működni; már a Duna Televíziónál is láttunk jeleket, hogy ez nem így van.

A Magyar Rádió Részvénytársaságnak juttatandó ilyetén való támogatás azért fontos, mert a honoráriumi kifizetések bérjellegűvé történő átalakítását önállóan nem tudja megoldani. Ez a Magyar Rádión belül nemcsak a hallható műsort készítőkre vonatkozik, hanem vonatkozik a Rádiónál dolgozó más munkavállalókra is, akár a művészeti csoportok, a művészeti együttesek helyzetét is rendezheti ez az ügy, de akkor tudja teljeskörűen rendezni, ha jelentősebb támogatást adunk. Úgy gondoljuk, hogy fontos lenne, ha a Magyar Rádió Részvénytársaság az 1,2 milliárd forint helyett legalább megkapná azt az 1,6-ot, amit javasoltunk.

Több ajánlási pontban foglalkozunk a Magyar Rádióval, én bízom benne, hogy legalább az a határozati javaslat, amit kormánypárti oldalról is beadtak, megkapja majd a többséget, ez az 5. ajánlási pontban szerepel, ugyanígy a Magyar Rádióra vonatkozik, és remélem, hogy nemcsak egy álca, nemcsak azért van itt ez a javaslat, hogy megmutassák a jó arcukat is, de egyébként pedig erőből úgyis átviszik az eredeti javaslatot. Ezt majd meglátjuk, tavaly így tették, és most is erre készülnek, mert minden eljárási jel erre mutat.

Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ismételt felszólalásra megadom a lehetőséget és a szót Balogh Lászlónak, a Demokrata Fórum képviselőjének. Parancsoljon!

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az 5-öshöz szeretnék hozzászólni, a Pető Iván által jegyzett módosító javaslathoz.

Én pozitívnak látom azt a szándékot, ahogy Pető Iván próbál egyfajta gesztust tenni a Magyar Rádió és a Duna Televízió felé, és szeretném jelezni, hogy ezt a gesztust mi támogatni fogjuk. Ugyanakkor láttuk a bizottságban, hogy a nagyobb kormánypárti frakció ezt nem támogatja. Ezt hibának tartom, bár nem oldja meg sem a Magyar Rádió, sem a Duna Televízió gondjait, de legalább némi üzenet, egy gesztus értékű üzenet megfogalmazódik benne.

Én is csak azt tudom mondani, mint az előttem szóló Halász képviselő úr: meglátjuk, hogy ennek a módosító javaslatnak a parlamenti szavazása milyen eredménnyel fog megtörténni.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e még további felszólalási igény ehhez a napirendi ponthoz. (Nincs jelentkező.) Úgy látom, hogy nincs.

Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vitát lezárom.

Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Kovács Tibor alelnök urat, hogy most vagy a határozathozatal előtt kíván válaszolni. (Jelzésre:) Úgy látom, hogy most. Akkor legyen olyan kedves, tegye meg, öné a szó.

KOVÁCS TIBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Röviden szeretném összefoglalni a vitát, azt a vitát, ami több mint 16 órán keresztül tartott itt a parlamentben, egyrészt a bizottságokban, másrészt a plenáris ülés keretében, és szeretném a hallgatóinkat tájékoztatni arról, hogy ebben a 16 órában túlnyomórészt ugyanaz a két ellenzéki képviselőtársunk beszélt és mondta el nyolcszor, tízszer, tizenötször ugyanazokat az érveket, amelyeket itt önök ebben a vitában is hallhattak.

(15.10)

Sajnálatos módon nem arról beszéltek ezek a képviselő urak, amiről a határozati javaslat szól, a közszolgálati média részvénytársaságok struktúraátalakítása szükségességéről. (Halász János: Oktassál ki, Tibor, nyugodtan!) Különösen sajnálatosnak tartom ezt abból a szempontból is, hogy az elmúlt időszakban, az elmúlt kormányzat időszaka alatt, amikor a képviselő urak kormánypárti képviselőkként elérhették volna, hogy most, a mai napon ne kelljen már a struktúraátalakításról ezen média részvénytársaságok esetén beszélni, akkor talán kevesebb időt fordíthattunk volna ezen problémák megvitatására.

A költségvetési bizottság célja az volt, hogy azon feladatok végrehajtásához szükséges forrásokat, amelyeket a határozati javaslatban megfogalmazott, biztosítsa a közmédiumok számára. Én úgy gondolom, és ezt alátámasztották a kuratóriumi elnökségi tagok, akik a bizottsági ülésen részt vettek, és kifejtették a véleményüket... Elmondták azt, hogy első lépésként annak az átalakítási folyamatnak, amely az elmúlt időszakban igenis elkezdődött mindhárom részvénytársaságnál - és ennek a szükségességét önök sem kérdőjelezték meg sem a mai vitában, sem a bizottsági vitákban -, a végrehajtására szükség van, és ehhez forrásokra van szükség.

Soha egyetlenegy kormánypárti képviselő szájából nem hangzott az el, hogy nincs szükség arra, hogy ezek a részvénytársaságok mind technikailag, mind szervezetileg, mind egyéb más szempontból korszerűsödjenek, a mai kor követelményeinek megfelelően működhessenek, és a versenytársai legyenek azoknak a médiumoknak, amelyek piaci alapon működnek. Nyilvánvalóan egy ilyen versenypiacon kell ezen részvénytársaságoknak is megfelelniük. Ehhez a feltételeket a tulajdonosnak, úgy gondolom, biztosítania kell.

Miért nem támogatott a benyújtó bizottság többsége egyetlenegy módosító indítványt sem? Azért, tisztelt képviselő úr, mert a 4., illetve a 6. módosító indítvány kapcsán, amelyekben önök az MTI finanszírozására is javaslatot tesznek, elhangzott az elnök úr szájából, hogy a jelenlegi szabályok szerint a költségvetés ezen forrásából ez nem teljesíthető. Tehát ezek a módosító indítványok nem házszabályszerűek, ezért nem támogathatóak a kormánypárti többség részéről.

Többször is elhangzott a vitákban, hogy a normatív finanszírozás szükségessége nemcsak most, hanem már évekkel ezelőtt is megfogalmazódott. Ugyanakkor egyetlenegy javaslat sem hangzott el ebben a 15 órás vitában arra nézve, hogyan lehetne ezt a normatív finanszírozást megvalósítani, melyek a normativitás azon alapvető jegyei, amelyeket alkalmazni lehetne mindhárom társaságra, és a későbbiekben elkerülhetőek lennének azok a viták, amelyek most is lezajlottak.

Ugyanakkor nem hallottunk ígéretet az ellenzéki képviselő urak szájából arra nézve sem, hogy partnerek lennének egy új médiatörvény megfogalmazásában és elfogadásában, amellyel ezen társaságok működését (Halász János: Én mondtam az általános vitában, ötször.) rendbe lehetne tenni.

Összességében, úgy gondolom, hogy a bizottság javaslata támogatható. Az év második felében a parlament illetékes bizottságai erre a témára - mind a kulturális bizottság, mind a költségvetési bizottság és annak média albizottsága - vissza fognak térni. És arra a keretösszegre, amire jelenleg még nem tett javaslatot a bizottság, az év második felében, az elvégzett feladatok függvényében, nyilvánvalóan javaslatot fog tenni.

Kérem az ellenzéki képviselőtársaimat is, hogy a javaslatot a szavazás során támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Közben ügyrendi jelentkezőnk van: Balogh László, a Demokrata Fórum képviselője. Parancsoljon, öné a szó.

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Azért vagyok kénytelen az ügyrendi jelentkezés gombját megnyomni, mert más módom nincs.

Kérem az elnök urat, hogy az előttem szóló Kovács képviselő úr tárgyi tévedéseit javítsa ki, legalább a jegyzőkönyvben kerüljön kijavításra: a 6. pontban szó sincsen MTI-ről. Ugyanakkor a médiatörvény módosítása kapcsán itt a plenáris ülésen és a bizottsági üléseken is legalább százszor mondtuk el, hogy készek vagyunk a normatív finanszírozás megtárgyalására.

És kérem, hogy emlékeztesse az előttem szóló képviselő urat arra, hogy nincs módja előterjesztőként és bizottsági tagként minősíteni az ellenzéki képviselők magatartását, különös tekintettel értékelni a képviselők munkáját. Hiszen abban a bizottsági munkában folyamatosan kisebbségbe kerültünk, és minden esetben többséggel szavaztak le minket. Mi kisebbségi véleményt nem fogalmaztunk meg. Azt hittük, hogy...

ELNÖK: Köszönöm szépen.

BALOGH LÁSZLÓ (MDF): ...korrektül lesz...