Felszólalás adatai

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 2012. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és a 2012. év eseményei azt mutatják, hogy hogyan lett az elrugaszkodás évéből az elszegényedés éve, hogyan lett az elrugaszkodás költségvetéséből az elszegényedés költségvetése. Egyértelműen alátámasztja azt a folyamatot, amely az elmúlt három évben egyre intenzívebbé válik, hogy hogyan lett mára az Európa centrumához felzárkózni igyekvő Magyarországból egy egyre nehezebben élhető, versenyképességében leszakadó, csökkenő biztonságot, csökkenő szociális biztonságot, csökkenő jogbiztonságot nyújtó ország. Lehetne persze arról beszélni, hogy zárjuk le a 2012. évet, hiszen már elmúlt, meg úgyis rég volt, vegyük tudomásul a végrehajtás során kialakult tényeket. De ez önmagában kevés.

(12.10)

Ezért szerintem ez nem lenne helyénvaló. Azért nem helyénvaló, mert a költségvetési éveket és a költségvetési időszakokat nem lehet egymástól egy tollvonással elválasztani. Ezek egymásra épülő időszakok, az egyik eredményeiből táplálkozhat a másik. Mindez azt jelenti jelen esetben, hogy a 2012-es eredménye alapvetően meghatározta az idei költségvetést, a jövő évi költségvetés pedig az idei teljesítményünkön múlik. Így alapjaiban is összefügg a 2012-es év zárása és a 2014-es év tervezése.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2012. évi zárszámadás is egyértelműen alátámasztja, hogy az Orbán-kormány gazdaságpolitikája megbukott. Ma már egyértelmű, hogy az Orbán-kormány egyetlen gazdaságpolitikai célja sem fog teljesülni, Magyarország az Orbán-kormány vezetésével rossz úton jár. Mindenki emlékezhet az önök, a Fidesz korábbi ígéreteire. Ígértek 4-6 százalékos gazdasági növekedést, lett helyette recesszió, és nem látszik a kilábalás. Ígértek adócsökkentést, ma nagyobb az adóterhelés, mint 2010-ben. Azt mondták, nem lesznek az embereket terhelő megszorítások, ezzel szemben az Orbán-kormány három év alatt közel 3000 milliárd forintnyi megszorítást vezetett be, vagyis ennyivel kevesebb pénz marad az embereknél. Ráadásul a családok kétharmada még a rezsicsökkentéssel együtt is kevesebb pénzből gazdálkodik, mint 2010-ben.

Azt ígérték, hogy csökkentik az államadósságot, ehhez képest az államadósság nem került csökkenő pályára, viszont elköltötték 3 millió ember időskorra félretett megtakarítását. Jellemző módon, talán ilyen fideszes módszerrel erre nem azt reagálták, hogy a valóságot megpróbálják más irányba terelni, hanem összetörték azt a tükröt, amit önök maguk elé állítottak, meg az ország közvéleménye elé állítottak. Az elmúlt hónapban a sajtóban nyilvánosságot kapott, hogy megszüntették azt az adósságmérő eszközt, ami a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján mutatta, hogy éppen hogy alakul Magyarország aktuális külső bruttó adósságállománya. Nem tettek mást, mint összetörték a tükröt, és attól tartok, nehogy komolyan vegyék, amit most mondok, hogy a most benyújtott zárszámadásból meg majd azt a következtetést vonják le, hogy ezt a műfajt is meg kell valószínűleg szüntetniük, mert talán ez a legjobb, hogy a valóságot valamilyen úton-módon megkerüljék. Óvatosan fogalmazok, mert képesek komolyan venni, és jövőre már nem lesz zárszámadás ebben az országban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Matolcsy György 2011 novemberében a 2012. évi költségvetés parlamenti vitájában úgy fogalmazott, idézem őt: "Magyarország 2012. évi költségvetése, mint minden költségvetés, hűen kell hogy tükrözze Magyarország kormányának politikáját és gazdaságpolitikáját." Matolcsy György pontosan fogalmazott. A 2012. évi költségvetés hűen tükrözte az Orbán-kormány kiszámíthatatlan, megalapozatlan és dilettáns politikáját. Így a költségvetést az elfogadását követően kilenc alkalommal kellett módosítani, pedig Matolcsy György azt ígérte, szintén idézem őt: "Stabil és kiszámítható költségvetésünk lesz." Kilenc alkalommal módosították! Ha önöknek ez a stabil és kiszámítható költségvetés, mi lesz akkor, amikor adott esetben, mondjuk, már nem is beszélnek stabil és kiszámítható költségvetésről.

Egyetlen makrogazdasági tervezési célszámot, sem a GDP-t, sem az inflációt, sem a hiányt, sem a forint árfolyamát nem sikerült eltalálniuk. Tovább nőtt Magyarország lemaradása Európa centrumától és a régiós versenytársaktól. A családoktól és a vállalkozásoktól újabb és újabb áldozatokat követeltek, és a költségvetést korábban soha nem látott mértékű megszorításokkal tudták csak tartani. Matolcsy György a 2012. évi költségvetés expozéját még ezzel fejezte be, szintén idézném a miniszter urat: "Ez a költségvetés gyarapítja Magyarországot, gyarapítja a magyar embereket." Ehhez képest 2012-ben jelentősen csökkent a reálkereset, a közszféra egyes területein, például a pedagógusok körében egészen drasztikus mértékben. Összefoglalva tehát azt eredményezte, hogy 2012-ben a szegények még szegényebbek lettek, miközben a gazdagok adóterhei csökkentek.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2012. évi költségvetés igazságtalan adóváltoztatásokra és az elmúlt 20 év legnagyobb megszorításaira épült, amelynek keretében a korábban ígért adócsökkentés helyett megemelték egyebek mellett az áfát, az evát, a jövedéki adót, az illetékeket, a bírságokat. Bevezettek nyolc új adót, és csökkentették a szociális kiadásokat. A 2012. évi zárszámadásról szóló törvényjavaslat egyértelmű bizonyítéka annak, hogy az Orbán-kormány eleve rosszul tervezte meg a 2012. évi költségvetést, az másfél hónap után megbukott, és év közben még kilenc alkalommal módosításra szorult. Emlékeztetni szeretnék rá mindenkit, hogy 2011 novemberére a Matolcsy György miniszter úr által vezetett gazdasági kormányzat odajuttatta Magyarországot, hogy a magyar állampapírokat bóvli, vagyis befektetésre nem ajánlott kategóriába minősítette le a három nagy hitelminősítő.

Így a finanszírozási kockázatok csökkentése érdekében Orbán Viktor kormányának akkor az IMF segítségét kellett kérnie; annak az IMF-nek, amelyet, tudják, előtte önök zavartak el ebből az országból. A nemzetközi gazdasági környezet javulása miatt végül azonban 2012-ben sem jött létre megállapodás az IMF-fel, az Orbán-kormány a piacról finanszírozta a lejáró államadósság kifizetését, de az IMF kamatszintjénél magasabban, jelentős kamatfelárral. A zárszámadás indoklása azt az évet ennek ellenére sikeresnek igyekszik beállítani, az egyértelmű kudarcokkal kapcsolatos felelősséget pedig az előző kormányzatra, illetve az Európai Unió gazdaságában bekövetkezett változásokra próbálja meg hárítani.

Tisztelt Képviselőtársaim! A bevezető után érdemes részleteiben is értékelni a 2012. évi költségvetés teljesítését. Lássuk a részleteket! A GDP alakulása jól jellemzi az elhibázott gazdaságpolitikát. Az előző kormányzat sikeres válságkezelése, a stabilizálás eredménye megindította az országot a növekedés útján, majd az új kormány a korábbi pályáról elfordította az országot, aminek Magyarország azóta is fizeti az árát. 2012-ben recesszióba került a magyar gazdaság. A gazdasági növekedés 2012-ben ez eredetileg tervezett plusz 1,5 százalék helyett mínusz 1,7 százalék lett. Ahogy erre Veres képviselőtársam bizottsági előadóként rámutatott, a külgazdasági kapcsolatok szempontjából jelentős Németország és Ausztria, valamint a régióbeli országok közül Szlovákia, Románia és Lengyelország gazdasága ezzel szemben bővült 2012-ben.

Az elrugaszkodás költségvetése gazdasági zuhanást eredményezett. Igaz, hogy erre korábban is volt egy fideszes mondás, lehet, hogy éppen Békés megyei, egyik képviselőtársuk úgy fogalmazott, hogy persze, ez is növekedés, csak hát negatív növekedés. Azt gondolom, ez a vicc kategóriája, aki a gazdaságtannal és a közgazdasággal foglalkozik. A költségvetés hiányának a GDP-hez képesti 1,9 százalékos mértéke alakulásában meghatározó szerepe volt a mintegy 1100 milliárd forintos megszorító csomagnak. A látszólag nem a magánszemélyeket terhelő különadók beépültek az árakba, és ahogy ez mindig is szokott lenni, végül a lakosság fizette meg a bankokra, a távközlési és energiaszektorra, a kiskereskedelmi szektorra, a biztosítási szektorra kivetett sarcokat. Az infláció ennek megfelelően nem is a tervezett 3,5 százalékos szint körül alakult, hanem a mértéke az egész év tekintetében 5,7 százalék volt.

Az infláció alakulására bizonyosan hatott a kormánypárt vezető politikusainak számos nyilatkozata, illetve a kormányzat egyes intézkedései is, adóemelések, IMF-megállapodás lebegtetése, ami komoly forintárfolyam-romlást eredményezett. A tervezett, az önök terveiben szereplő 268 forint/euró helyett éves szinten 289,4 forintos euróárfolyammal kellett számolnunk. Így lett a bruttó államadósság GDP-arányosan 2012 végére 79,2 százalék, amely magasabb az eredetileg tervezettnél, nominálisan 22 373 milliárd forintra nőtt. Pedig hát önök a Széll Kálmán-tervben még 75,5 százalékos bruttó államadósságot ígértek már 2011 végére. Matolcsy György 65-70 százalékot akart elérni 2014 végére. A 79,2 százalékos eredmény különösen azért nagy kudarc, mert az államadósság nem került csökkenő pályára, sőt a jelenlegi gazdaságpolitika folytatódása szükségszerűen az adósság növekedését vonja maga után.

2013 második negyedévének végén a GDP 81,4 százalékát tette ki az államadósság mértéke. Tudják, ez az a helyzet, amikor önök úgy reagáltak, hogy összetörik a tükröt, megszüntették a mérést. A jelenlegi adósságszint értékelésénél ráadásul figyelembe kell venni azt is, hogy a kormány megsemmisítette a magán-nyugdíjpénztári rendszert, és erőszakkal államosította az ott felhalmozott vagyont, amelynek egy részét az adósság csökkentésére fordította, jelentős részét felélte, amivel a GDP 9 százalékával nőtt az állam nyugdíjfizetési kötelezettsége. Azaz eredményszemléletben, a hosszabb távú kötelezettségeket is mérlegelve, az adósság számottevően emelkedett.

(12.20)

A kiszámíthatatlan, rögtönzésekkel terhelt fideszes gazdaságpolitika egyik legkritikusabb, hosszú távra kiható következménye a beruházások zuhanása, pedig Matolcsy György a beruházásoknál egy jelentősebb, 3 százalék körüli bővítéssel számolt. Ehhez képest a nemzetgazdasági ágak többségében jelentősen visszaesett a beruházási tevékenység, és az elmúlt három évben az önök kormányzása alatt a beruházások összesített volumene gyorsuló ütemben zuhant. Ha nem történik mielőbb gyökeres változás e tendenciában, akkor nincs esély a gazdasági növekedésre, mert a jelenlegi beruházási ráta gyakorlatilag megakadályozza kilábalásunkat a recesszióból.

A 2012. évi beruházási volumennel a magyar nemzetgazdaság gyakorlatilag a másfél évtizeddel - hangsúlyozom, másfél évtizeddel - ezelőtti beruházási szintre süllyedt vissza. Azokban az ágazatokban, amelyekre önök, a kormány különadókat vetett ki, drasztikusan visszaesett a felhalmozás. A megelőző két évben bekövetkezett 5,1 százalékos, illetve 4,5 százalékos csökkenést követően, az ily módon rendkívül alacsony bázishoz képest a 2012. évben a beruházások volumene újabb 5,2 százalékkal esett vissza Magyarországon. A beruházásokon belül az építési beruházások jelentősen, 15,1 százalékkal csökkentek.

Az államháztartás működésének átláthatósága nem javult, a kormánytól és pártoktól függetlenül működő Költségvetési Tanács feloszlatásával elkezdődött folyamat egyébként néhány napja újabb állomásához érkezett. A Nemzetgazdasági Minisztérium már nem közli, hogy az év elejétől felgyűlt hiány az éves tervnek hány százalékát éri el, így az is némi utánajárást igényelt, hogy kiderüljön, idénre már túl is teljesítette a hiánycélt a kormány.

Az európai uniós források 2012. évi felhasználása csak 69,4 százalékban teljesült. A tervezett 1567 milliárd forintos felhasználással szemben önöknek alig több mint 1000 milliárd forintot sikerült lehívniuk és elkölteniük, így elmondható, hogy a hazai vállalkozások EU-forráshoz való hozzájutásának legnagyobb akadályát ma az Orbán-kormány alkalmatlansága jelenti. Az Orbán-kormány minden elődjénél rosszabb teljesítményt nyújt a támogatások kihelyezésében. 2010 első negyedévének végén Magyarország az ötödik helyen állt a forrásfelhasználás ütemét tekintve, jelenleg viszont már az első húszban sincs benne. Több operatív program esetében magas a forrásvesztés kockázata, ahogy erre az Állami Számvevőszék is felhívta a figyelmet; ha jól figyeltem, akkor az elnök úr itt a szóbeli kiegészítésében erre külön is kitért.

A külgazdasági folyamatokban a magyar export 2 százalékos növekedése 2012-ben is meghaladta a felvevő piacokét. A növekvő export és a visszaeső belső kereslet eredőjeként az import volumene alig változott a 2011-es évhez képest. Mindez alátámasztja, hogy a kormány gazdaságpolitikájának következtében a belső kereslet, a fogyasztás jelentősen visszaesett. Talán emlékeznek még, 2010, kormányváltás, Matolcsy György első mondataira, amikor ő azt vázolta föl itt önöknek meg a parlament előtt és máshol is, hogy a magyar gazdaság növekedési pályájának egyik fő motorja a belső fogyasztás és a belső kereslet növekedése. Ehhez képest a tények azt mutatják, amit én itt az előbb önöknek beidéztem, jelentős fogyasztás-, belsőfogyasztás-, belsőkereslet-visszaesést sikerült produkálniuk.

A foglalkoztatásban az elmúlt év sem hozott előrelépést. A versenyszférában tovább csökkent az alkalmazottak száma, ezen belül érzékelhetően kevesebben dolgoztak teljes munkaidőben, mint az előző években. A foglalkoztatottak teljes létszáma is csupán a közfoglalkoztatottakkal bővült, összességében a múlt évben kevesebben dolgoztak a versenyszférában, mint a világválság kitörése előtt. A munkanélküliségi arány a múlt évben meghaladta az előző évi és a két évvel korábbi értékeket is, azaz az önök által ígért egymillió új munkahely ígéretéből eddig nem lett semmi. A gazdasági recesszió természetesen nem kedvez a foglalkoztatás bővítésének, de ehhez képest a kormányzati gazdaságpolitika megannyi kapkodó, részben átgondolatlan, részben nagyon is tudatos intézkedése kifejezetten rontotta a foglalkoztatási esélyeket.

A minimálbér bruttó értékének emelése, miközben két év alatt 13 százalékkal csökkentette az alacsony képzettségűek alkalmazásában kulcsfontosságú keresetelem reálértékét, olyan mértékben megemelte az érintett vállalkozások bérköltségét, amely a gazdasági visszaesésen túl is létszámleépítést indukált. 2012-ben jelentősen csökkent a reálkereset a közszféra egyes területein, mint ahogy erről korábban szóltam, például a pedagógusok körében egészen drasztikus mértékben.

Néhány mondatot a funkcionális kiadásokról: a funkcionális kiadások költségvetésen belüli aránya szinte változatlan. A jóléti kiadások a 2010. évi 61,5 százalék helyett már csak a főösszeg 58,9 százalékát teszik ki, a jóléti funkciókra szánt források GDP-arányos nagysága is csökkent 2010-hez képest, 30 százalék alá esett. Az államadósság kezelésével kapcsolatos kiadás az összes kiadás 8,7 százalékára rúg, magasabb mint 2010-ben és 2011-ben. A növekedés a gyengébb forintárfolyamnak és a nagyobb kockázati felárnak köszönhető. Az állam működésére ugyanakkor a 2010. évi 15,3 és a 2011. évi 19,1 százalék helyett a kiadások 15,1 százaléka jutott. A létszám ugyanakkor nem csökkent, csak miniszterből van kevesebb, az állami vezetők száma, államtitkárok, helyettes államtitkárok, kormány-, illetve miniszteri megbízottakból jelentős emelkedést tudtak önök elérni, nőtt a kormány- és köztisztviselők száma is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2012. évi zárszámadásnak társadalompolitikai vonatkozásait megnézve elmondható, hogy az Orbán-kormány a legszegényebbektől vett el forrásokat, hogy azokat átcsoportosítsa a magasabb jövedelműeknek. A társadalmi folyamatokat jelző szinte összes mutató, statisztika azt mutatja, hogy rossz irányba mennek a dolgok, mentek a dolgok 2012-ben is, nem véletlen, hogy bármilyen szegénységdefiníciót is nézünk, növekedett a szegénységben élők száma. A létminimumban élők száma ma már meghaladja a 4 millió főt. A Tárki 2012-re vonatkozó adatai is azt mutatják, hogy jelentősen nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek is. A legszegényebbek és a leggazdagabbak jövedelme közötti különbség több mint kilencszeres lett. A felső három jövedelmi tizedben élők összes jövedelme négyszer akkora, mint az alsó három jövedelmi tizedben élők összes jövedelme. 2011-ben a kormány több száz milliárd forintot adott a gazdagabbaknak a felső adókulcs eltörlésével.

2012-ben a nettó átlagkereset reálértéke 3,5 százalékkal csökkent, ezzel szemben a munkanélküli, rászoruló családoknak járó ellátásokat, illetve a gyermekes családoknak járó pénzbeli családtámogatásokat nem emelte a kormány, így 2012-ben az infláció miatt tovább folytatódott a támogatások reálértékének csökkenése. A támogatások befagyasztása és a 4,2 százalékosra tervezett infláció tovább csökkentette ezen juttatások értékét. A családtámogatások, szociális juttatások az előirányzatnál 35,7 milliárd forinttal alacsonyabb összegben teljesültek. Az, hogy a gyermekgondozási díjban és terhességi gyermekágyi segélyben részesülők kompenzációjára szánt előirányzat megközelítőleg 59,1 százalékon teljesült, azt mutatja, hogy nagyon sokan elesnek a kompenzációtól, feltehetőleg információhiány, illetve az egész kompenzációs eljárás miatt.

A kormány a bölcsődékben bevezette a gondozási díjat, miközben a gyes összegét egy fillérrel sem emelte, az adókedvezményhez pedig a családok százezrei nem jutnak hozzá részben vagy egészben. Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése címén, tehát az önkormányzatoktól kapott segélyekre szánt forrásból 40 milliárd forintot vontak el az év során zárolások és átcsoportosítások miatt, így még kevesebb támogatás jutott a szegényeknek.

Kiemelendő, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 százalékára csökkent az addigi 100 százalék helyett. Ez azt jelenti, hogy csökkentették a segély összegét 22 800 forintra, miközben a viszonyítási alapnak használt nyugdíjminimum továbbra sem emelkedett, maradt 28 500 forinton. Ez 18,4 milliárd forinttal csökkentette az ellátásra szánt forrásokat. Olyan kiegészítő támogatások sem emelkedtek, mint a lakásfenntartási támogatás egy négyzetméterre jutó alapösszege, maradt 450 Ft/négyzetméter, vagy a közgyógyellátás havi maximális kerete maradt 12 ezer forint. A szociális szolgáltatások állami támogatása 2012-ben sem emelkedett, így nem emelkedett az idősek, fogyatékosok, hajléktalanok intézményeinek állami támogatása sem.

(12.30)

A munkanélküli-segély folyósítási idejét és összegét is csökkentették. Azóta, aki elveszti a munkáját, három hónap után ellátás nélkül marad. A közmunkáért adható bért több ezer forinttal csökkentették. Akiknek nem jut még közmunka sem, azoknak 20 százalékkal csökkentették az ellátását, és megnehezítették a segélyekhez való hozzáférését.

Ma már egyre többen vannak azok, akik semmilyen állami támogatást, segítséget nem kapnak. Közel 300 ezer ember van ma Magyarországon, akiknek sem a szociális, sem egészségügyi ellátása nincs megoldva. Feltehetően nekik nyugdíjuk sem lesz soha.

De a rokkantnyugdíjasokat se hagyták békén. 200 ezer embernek kell újra kérelmeznie az ellátását, amit sok esetben csökkentettek vagy elvettek. Az érintettek számos juttatástól estek el, például utazási kedvezmény, kedvezményes adózási feltételek. A felülvizsgálatban érintettek nagy része továbbra is kiszolgáltatott helyzetben van, hiszen nem tudják, mikor kerül rájuk a sor, és utána kapnak-e ellátást.

Ehhez képest a kiadásokat sem tudták az önök által elképzelt mértékben csökkenteni. A becsült megtakarítás - amelyet önök leírtak - 88 milliárd forintjával szemben 24,9 milliárd forintot, az önök általi korábbi becsléshez képest 28,3 százalékos kiadáscsökkentést tudtak ezen a területen elérni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Állami Számvevőszék véleményalkotása során, úgy gondoljuk, nem tudott felülemelkedni a részleteken, és nem vette górcső alá az új kormányzat gazdaságpolitikáját, ezzel jelentős űrt hagyott annak értékelésében, véleményünk szerint nem töltötte be társadalmi szerepét. Az MSZP képviselői ugyanakkor felhívják a kormány figyelmét, hogy az Állami Számvevőszék által megfogalmazott észrevételeket vegye figyelembe.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Összegezve az elmondottakat: 2012-ben szinte teljesen kicsúszott a költségvetési irányítás az Orbán-kormány kezéből. Ennek ellenére úgy igyekszik beállítani az akkori történéseket, mintha a hibák csak és kizárólag rajtuk kívülálló okok miatt következtek volna be. Ez hazugság. Az igazság az, hogy az Európai Unió centrumához felzárkózni kívánó kompországból Orbán Viktor kormánya zsákországot csinált. Apadó tőke, csökkenő munkahelyszám, eláramló népesség, lepusztulás és depresszió - éppen a zsáktelepülések szomorú jellemzői.

Az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának következményei súlyosak: ma kevesebb embernek van valódi munkája, mint 2010-ben, a reálbérek 2012-ben közel 4 százalékot vesztettek értékükből, az adóterhelés mértéke magasabb, mint a kormányváltáskor volt, leálltak a beruházások, a nemzetgazdasági beruházási ráta extrém alacsony szintre esett vissza, a fiatalok 40 százaléka el akarja hagyni az országot, több mint négymillióan élnek a létminimum alatt.

Az Orbán-kormány eddig képtelen volt korrigálni elhibázott gazdaságpolitikáját. Ámokfutóként száguld tovább azon az úton, amire minden nyelven ki van írva: zsákutca. Az MSZP gazdaságpolitikai fordulatot sürget annak érdekében, hogy Magyarország kikerüljön Orbán Viktor negatív spiráljából. Ebben partnerek vagyunk, de a T/12002. számú törvényjavaslatot jelenlegi formájában nem tudjuk támogatni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)