Felszólalás adatai

A szabályozás, a törvényjavaslat három alapvető jogpolitikai cél elérését szolgálja: az elsődleges cél a panaszjogot biztosító törvényi rendelkezések új alapra helyezése. Magyarország Alaptörvényének XXV. cikke rögzíti, hogy "Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez." A mindenkit megillető panaszjogot a hatályos szabályozás méltatlan módon egy salátatörvényben csak elrejtve tartalmazza. E salátatörvény - az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény - három szakasza foglalkozik a panasszal, kérelemmel és javaslattal kapcsolatos eljárással. Tekintettel arra, hogy a panaszjoggal kapcsolatos eljárást az állami szervek és helyi önkormányzatok széles körben alkalmazzák és használják, a javaslat nem kívánt érdemi változásokat eszközölni ezeken a rendelkezéseken.

A panaszoknak és közérdekű bejelentéseknek fontos szerepük van az állami működés jobbá és átláthatóbbá tételében. Tehát nem csupán egyéni jog vagy érdeksérelem orvoslását szolgálják, hanem az állami működés diszfunkcióira is felhívják a figyelmet. Ezekre a jelzésekre az állami szerveknek figyelniük kell, komolyan kell venniük őket, mivel hozzájárulhatnak mind a jó állam gyakorlati megvalósításához, mind az állami szervek működésébe vetett bizalom további erősítéséhez. Ez a gondolat köti a panaszjog intézményét az állami szervek integritásirányítási rendszeréhez, és indokolja új törvényi keretben történő kiemelt kezelését.

A közérdekű bejelentők védelmének szabályozása ugyancsak sok kívánnivalót hagyott maga után az eddigi időkben. Bár az előző ciklus utolsó időszakában az Országgyűlés elfogadta a tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CLXIII. törvényt, annak rendelkezései alkalmazhatatlanok voltak. Ennek az volt az oka, hogy a hivatkozott törvényhez kapcsolódó, a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló törvényt az Országgyűlés elfogadta, azonban a köztársasági elnök azt megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. A törvény ismételt elfogadására a 2010-es tavaszi ülésszakon a közelgő országgyűlési választások miatt már nem került sor, így a korábbi, 2009-es törvény alkalmazásához szükséges hatóság hiányában a törvény szerinti eljárások lefolytatására nem alakult ki mód.

Az új szabályozás célja a jogbiztonságot veszélyeztető jogi helyzet tisztázásán túl a közérdekű bejelentők támogatása, valamint tényleges védelmük megteremtése, védelmük jogi eszközökkel is. A benyújtott törvényjavaslat további célja, hogy a kormány, elismerve a közösségi érdekek érvényesülése érdekében a közérdekű bejelentők által vállalt erőfeszítéseket, a közérdekű bejelentők védelmének egy új eszközét hozza létre. A törvényjavaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a közérdekű bejelentők bejelentésüket mindenki számára elérhető elektronikus rendszerben tegyék meg. E rendszer felügyelete és működése az alapvető jogok biztosának feladata lesz, a tegnap megválasztott új ombudsmané január 1-jétől; mármint akkortól fog ez a törvény hatályba lépni. A biztosi intézmény iránti magas fokú közbizalom, valamint a biztoshoz fordulók személyes adatainak magas fokú védelme biztosítja, hogy a közérdekű bejelentőket bejelentésük miatt ne érhesse semmilyen retorzió se munkahelyük, se főnökük, se más részéről. Ugyancsak a közbizalom erősítését szolgálja, hogy az elektronikus rendszerben tett közérdekű bejelentések intézése bárki számára nyomon követhető egy erre létrehozott felületen, ami természetesen megőrzi a bejelentő anonimitását.

Tisztelt Ház! Végül, de nem utolsósorban a kormány által benyújtott törvényjavaslat célja, hogy biztosítsa a magánszféra szervezetei számára a bejelentések fogadásának új és hatékony intézményét. Az ügyvédi titoktartás fontos garancia lehet a bizalmas információk védelmére, így a kormány javaslatot tesz arra, hogy az ügyvédek speciális bejelentővédelmi feladatokat is ellássanak bizalmi ügyvédként vagy bejelentővédelmi ügyvédként. A megbízás keretében ellátandó feladatokra valamennyi állami vagy helyi önkormányzati szervnek nem minősülő jogi személy megbízást adhat, természetesen akkor, ha más megbízási viszonyban ezzel az ügyvédi irodával vagy ügyvéddel nincs.

Tisztelt Országgyűlés! A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvényjavaslat egy régi alkotmányos jog gyakorlását teszi lehetővé, egyben figyelemmel a közérdekű bejelentések és a közérdekű bejelentők védelmének kiemelkedő fontosságára, megteremti e jogi intézmény működésének jogi garanciáit, valamint ennek gyakorlásához új technikai megoldásokat biztosít.

(17.10)

Az önök előtt fekvő javaslat olyan új megközelítéseket alkalmaz, amelyek illeszkednek antikorrupciós erőfeszítéseihez, az államigazgatási szerveknél kiépítendő integritásirányítási rendszerhez, valamint támogatja a magánszféra erőfeszítéseit a vállalatokon belüli visszaélések visszaszorítására.

Mindezekre tekintettel kérem önöket, hogy ha egyetértenek ezekkel a célokkal, akkor támogassák a javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)