Felszólalás adatai

CSABAI LÁSZLÓNÉ (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Hetente hallom, és ma is részem volt abban, hogy Áder János frakcióvezető úr azt sorolja el, hogy a kormány mely ígéreteit nem tartotta be. Eddig még nem tudtam meg, nem tudtam kitalálni, hogy mely ígéreteket tartja nagyon fontosnak a képviselő úr, amelyeket be kellene tartani úgy, hogy a költségvetési hiány ne emelkedjen. (Derültség a Fidesz soraiban. - Dr. Áder János: Óóó!) Többet adni és hiányt csökkenteni -, az bizony fából vaskarika.

Az én vizsgálódásom eredménye az, hogy a kormány ígéretei többségét betartotta, sőt lehet, hogy azt is mondhatjuk, hogy néha többet is betartottunk, mint amennyire képesek voltunk. A 2006. évi költségvetés vitájában nincs lehetőségem a tételes leltárra, de egy ígéret kapcsán szeretném bemutatni, hogy az előző három évben mi történt, és a 2006. évben milyen irányban kívánunk intézkedéseket tenni. Szeretném bemutatni, hogy az önkormányzatokat érintően hogyan tud megvalósulni az a szociáldemokrata elv, hogy igazságosabb és szolidárisabb legyen a költségvetés.

Több pénzt az önkormányzatoknak, több pénzt az embereknek! - ez az ígéret volt az országban több helyen az önkormányzati választások előtt a plakátokon. Sajnos ezzel a plakáttal akarták néhányan tönkretenni az önkormányzatok megalakulása tizenöt éves évfordulójának ünnepét is.

Nézzük meg, hogy mit mutatnak a tények, mit mutatnak a számok! Az önkormányzatok 2006. évi tervét a 2002. évi tényhez viszonyítom. A működési támogatások több mint 30 százalékkal nőttek. Az szja-ból való részesedésünk növekedése is eléri a 40 százalékot. Az illetékbevételek a felfokozott ingatlanforgalom, a sokszínű ingatlanfejlesztés következményeként közel 100 százalékkal nőttek. Az iparűzésiadó-bevétel 40 százalékkal emelkedett, a helyi adó bevételek mértéke is egyharmadával nőtt, ami a gazdaság fejlődését, a gazdaság növekedését egyértelműen bizonyítja.

(12.50)

A gépjárműadó-bevételek 200 százalékos növekedése csak részben adódik az adómérték növekedéséből, sokkal inkább a megszaporodó gépjárműállomány következménye.

A fejlesztési bevételek, az előcsatlakozási - ISPA, SAPARD, PHARE - európai uniós támogatások a saját helyi forrásokkal együtt jelentős fejlesztéseket eredményeznek, melynek következményeként szennyvízvezetékek és hulladékfeldolgozó rendszerek épülnek az ország sok nagyvárosában és a városok környékén a Dunántúltól az Alföldig, valamint Budapesten, megújulnak a belvárosok Szolnokon, Miskolcon, Tiszavasváriban és még több mint száz településen, kórházak, szociális otthonok, fürdők, iskolák épülnek és újulnak meg, utak épülnek például Debrecenben, Budapesten és több mint hatszáz településen. Ezt csak példaként jegyeztem meg. De bármilyen összehasonlítást értékelünk, a végkövetkeztetés az, hogy négy év alatt a körülbelül 20 százalékos infláció mellett több mint 40 százalékkal nőtt az önkormányzatok bevétele, állami támogatása, ami kétszerese az inflációnak.

Ha az önkormányzatok GDP-ből való részesedését vizsgáljuk, akkor sem lehet csökkenésről beszélni, az állami támogatások és a saját bevételek aránya sem változott jelentős mértékben. Az önkormányzatok vagyongyarapodását javítja az a jelentős állami vagyon, ami a kincstári vagyonkörből az önkormányzatokhoz került saját felhasználásra, úgy, hogy eladás esetén az állam nem igényli vissza a bevételi árat. Az önkormányzatok forrását növeli a kedvező kamatozású, hosszú futamidejű hitelfelvétel a “Sikeres Magyarországö program keretében. Szóval lehet azt mondani, hogy az önkormányzatok állami támogatása nem elég, lehet azt mondani, hogy több kellene; egy dolgot nem lehet mondani: hogy nem növekedett a korábbi évekhez képest nagyobb mértékben. Több pénzből gazdálkodtak és fognak gazdálkodni az önkormányzatok 2006-ban is.

Nézzük meg az ígéretek másik felét! Több pénzt az embereknek! Mi teljesült ebből az ígéretből? A 2001. évi teljesítéshez viszonyítva a reálkeresetek, reáljövedelmek 34 százalékkal növekedtek. Az önkormányzatokhoz tartozó köztisztviselői és közalkalmazotti körben a növekedés meghaladja az 50 százalékot. Nyíregyházán feldolgoztuk az adatokat, és a mi adataink alapján 60 százalékos a közalkalmazotti jövedelemnövekedés. A dolgozók jövedelemnövekedésében jelentős tényező volt a 2002. évi 50 százalékos közalkalmazotti béremelés, a 2005. évi 7,5 és 4,5 százalékos béremelés, a 2006. január 1-jei minimálbér-emelkedés. A szakképzett dolgozók javasolt minimálbére január 1-jétől 70 ezer forint lesz; reméljük, hogy az érdekegyeztetés ezt meg fogja erősíteni. Javult a reáljövedelem-növekedés a minimálbér adómentessé tételével, a középső adósáv megszüntetésével, a felső adósáv 2006. január 1-jétől 36 százalékra való csökkentésével.

A nyugdíjak reálértékét, vagyis vásárlóerejét növeli, hogy jövőre már teljes tizenharmadik havi nyugdíjban részesülnek az idős emberek. Több százezer ember részesült méltányossági nyugdíjemelésben, nőtt az özvegyi nyugdíj mértéke, és kiegészítő nyugdíjat kapnak a 75 éven felüliek. Segítséget és támogatást kapnak azok az alacsony jövedelmű, egyedülálló és családos nyugdíjasok, akik távfűtéses lakásban laknak.

Ugyancsak jelentősen nőttek és igazságosabbá váltak a gyermekvállalási támogatások. Azt mondtuk, hogy oda kerüljön több pénz, ahol több a szükség. A családi pótlék az előző kormányzati ciklusban nem változott, 2002 szeptembere óta jelentősen nőtt, 2006 januárjában pedig a nevelési támogatás és az adókedvezmény változásával az alanyi jogú családi pótlék 84 százalékkal emelkedik. Új segítség - a kormányprogramnak megfelelően -, hogy a rászoruló családok gyermekei, az óvodások és az alsó tagozatos iskolások térítésmentes étkezést kapnak, és hogy térítésmentes lett a rászorulók részére a tankönyv. A számítógép-kezelői vizsga díját megtérítjük a fiataloknak, és a nulladik évfolyam bevezetésével lehetővé válik, hogy az emelt szintű érettségi egyúttal helyettesítse a nyelvvizsgát, így megvalósul az ingyenes nyelvvizsgára tett ígéretünk is.

A gyermekek támogatásához tartozik a lakásépítési támogatás gyermekkedvezménye, amely egy gyermeknél 300 százalékkal, kettő-négy gyermeknél 100 százalékkal nőtt, és 2005-től kiterjesztésre került a félszocpol lehetősége a használt lakásra is. Szintén ebben a ciklusban előlegezzük meg a gyermektámogatást a lakásnál negyvenéves korig a gyermek megszületéséig.

Több segítséget kaptak a fiatal házasok a lakásvásárláshoz? Igen, egyértelmű, hogy ők többet kaptak. Amit az is mutat, hogy a 2002. évi tervezett 91 milliárd forint helyett 2006-ban 254 milliárd forintot fordítunk a költségvetésben lakástámogatásra. Erre mondja Varga Mihály úr, hogy ez alultervezett, tehát az ő számításai szerint ennél több lesz. Akkor meg lehet kérdezni, hogy a 254 milliárdnál több több-e, mint a 91 milliárd, vagy kevesebb. Lehet azt mondani, hogy ez még mindig kevés, lehet azt mondani, hogy ennél több kellene, csak azt nem lehet mondani, hogy ez nem sokkal több, mint amennyi az Orbán-kormány idején volt. Pontosan azért, mert tudjuk, hogy többre van szükség, 2005 novemberétől a Fészekrakó-program - amely ez év februárjában indult - nemcsak 30, hanem 35 éves korig biztosítja állami garanciával az első lakás vásárlásának lehetőségét, szinte saját erő befizetése nélkül.

November 1-jétől változik a munkanélküli-ellátás, mely a munkaviszony megszerzésére ösztönöz. Az a cél, hogy fizessünk többen kevesebb adót és kevesebb járulékot, az a cél, hogy a munkavállalók biztonsága növekedjen betegség és nyugdíj idejére is. Minden adat, közvélemény-kutatás, a családgyarapodás felmérései azt mutatják, hogy több pénzt tudtak felhasználni feladataik teljesítéséhez az önkormányzatok, több pénzt kaptak egyedi szükségleteik kielégítéséhez az emberek. Ez még akkor is igaz, ha a 2006. évi költségvetésben az önkormányzatoknak juttatott állami támogatás az szja-val együtt csak 2,1 százalékkal fog nőni. Bizony jövőre ez az összeg kevesebb lesz a szükségesnél, még akkor is, ha tudjuk, hogy 25 százalékról 20 százalékra csökken az áfa, hogy a gyermekvédelmi támogatás más soron jelenik meg, hogy az egészségügyi hozzájárulás csökken, majd a jövő évben megszűnik, ha tudjuk, hogy az áfaarányosítás adózási kötelezettségcsökkenést jelent, és ha örömmel nyugtázhatjuk, hogy 2005-ben a fogyasztói árak növekedése a tervhez képest is kisebb lett, és 2006-ban a tervnek megfelelően árstabilitásról, 2 százalékos inflációról beszélünk.

Mégis nehézségekkel kell szembenéznünk 2006-ban. Nehézségekkel, mert nem sikerült egyezségre jutni a megye vagy régió kérdésében, nem jutottunk egyezségre a 3200 önkormányzat feladata, felelőssége és finanszírozása kérdésében, és a gazdaságosságra való törekvés érdekében sem sikerült a legjobb megoldást megtalálni a többcélú kistérségi társulásoknál, annak érdekében, hogy racionálisabb legyen az önkormányzatok támogatása és finanszírozása. Olyan kisposták megtartásáról vitatkozunk, ahol hetente egy-két levél feladására vagy csekk befizetésére veszik igénybe a lakók a szolgáltatást.

Őszintén elmondtuk, hogy nem lesz választási költségvetés, őszintén elmondtuk, hogy a költségvetési hiány tartása, az igazságosabb családtámogatás, a feszített autópálya-építés, a felsőoktatás és a mezőgazdaság kiemelt támogatása mellett a többi ágazatnak nem lehet kiemelt támogatást biztosítani. Ennek ellenére - mint ahogy már oly sokszor - biztosak vagyunk abban, hogy az önkormányzatok nehéz, küzdelmes, takarékos és fegyelmezett költségvetéssel meg fogják oldani a 2006. évi feladataikat, úgy, hogy közben a városok, a települések fejlődnek, a szolgáltatások javulnak, és a szolgáltatás színvonala az élet minden területén javul.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

(13.00)