Felszólalás adatai

DR. FAZAKAS SZABOLCS (Európai Szocialista Párt): (A mikrofonja halkan szól.) Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Nagy öröm, igazi megtiszteltetés számomra, hogy a mai napon európai parlamenti képviselőként felszólalhatok itt, a Magyar Országházban, a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési törvényjavaslatáról folytatott vitában. A rendelkezésemre álló időkeretben be szeretnék önöknek számolni az EU költségvetésének helyzetéről (Közbeszólás: Nem hallja a tévé.) abban a tudatban, hogy mint azt Veres János pénzügyminiszter úr is hangoztatta expozéjában, az európai források egyre jelentősebb szerepet töltenek be hazánk fejlesztési céljainak megvalósításában.

Hozzászólásomban három fő témakörre szeretnék koncentrálni. Egyrészt röviden vázolni kívánom a 2006. évi uniós költségvetés helyzetét, másodsorban részletezni szeretném a 2007-2013…

ELNÖK: Elnézést, képviselő úr, jelzik, hogy nem jó a hang. (Herczog Edit: Cserélj mikrofont! Nem lehet beélesíteni az én mikrofonomat, elnök úr?)

DR. FAZAKAS SZABOLCS (Európai Szocialista Párt): Megpróbálom kézben tartva, jó? Ha így kézben tartom, hallják?

ELNÖK: Kérek egy hordozható mikrofont a képviselő úrnak. (Kárpáti Zsuzsa: Közben megy az idő, elnök úr.) 1 perc 20 másodpercet használt el a képviselő úr. (Dr. Fazakas Szabolcs elé álló mikrofont helyeznek.)

DR. FAZAKAS SZABOLCS (Európai Szocialista Párt): Nem tudom, most akkor sokkal jobban hallani?

ELNÖK: Igen, most jó. Képviselő úré a szó.

DR. FAZAKAS SZABOLCS (Európai Szocialista Párt): Köszönöm szépen. Egy kicsit szokatlan volt itt az oszlopok árnyékában beszélni.

Tehát hozzászólásomban három témakört szeretnék vázolni. Először a 2006-os költségvetést szeretném bemutatni, másrészt részletezni szeretném a 2007-2013-as pénzügyi perspektíva kilátásait az Európai Parlament szempontjából, harmadsorban ki szeretnék térni a magyar gazdaságpolitika és költségvetés európai uniós megítélésére. Teszem ezt annak aláhúzásával, hogy az Európai Parlament helyzete és így költségvetés-törvényhozó szerepe is különbözik a nemzeti parlamentekétől. Az Európai Parlamentben ugyanis nincsen kormánykoalíció és ellenzék, nincs ez a láthatatlan vonal, amely áthághatatlan akadályként jelentkezik a képviselők együttműködése számára, néha még bizony itt úgynevezett európai nemzeti ügyeket szolgáló ügyek esetében is. Az Európai Parlamentben az európai képviselők európai legitimitásukat alapul véve mind politikai, mind szakmai munkájukban azt a célt követik, hogy hogyan tudnák Európa érdekét minél jobban előmozdítani. Ezt teszik akkor, amikor a Tanáccsal közösen igyekeznek a költségvetési törvényt codecisiós eljárásban, tehát közös eljárásban létrehozni.

Kezdjük először a jó hírrel! A jó hír az, hogy a 2006-os költségvetés gyakorlatilag készen áll. Mondom ezt annak tudatában, hogy a múlt héten mintegy ezer módosító javaslatról szavazott az Európai Parlament Strasbourgban. Ez a 2006-os költségvetés mindannyiunk számára átmenetet jelent a majd következő, 2007-2013-as perspektíva számára. Ilyen szempontból nagyon fontos, hogy már itt sikerült olyan témákat előtérbe helyezni, mint például 3,7 milliárd euróval megemelni a strukturális és kohéziós alapok támogatását, előtérbe hozni a kutatás-fejlesztést vagy a kisvállalkozások támogatását, amelyek jó bázisként szolgálhatnak majd a 2007-2013-as költségvetés számára, valamint abban a nem várt, nem kívánt esetben, ha nem jönne létre a 2007-2013-as költségvetés, ez lesz az a bázis, amely a későbbiekben is a költségvetés alapját szolgálja.

Ugyanez a szempont vezetett minket, magyarokat, amikor erről a költségvetésről a vitát folytattuk, hiszen számunkra is ez egy átmeneti év volt, aminek a nagyságrendi számait még a koppenhágai megállapodásban rögzítették hazánk számára, mégis azonban sikerült előrelépnünk. Az első, legfontosabb előrelépés, hogy ennek a költségvetésnek a kialakításánál, kidolgozásánál és a későbbi tárgyalásánál végre nem mutatkozott a 15 plusz 10 ország megosztása, aminek jelentőségét, azt hiszem, nem kell hangsúlyoznom, különös tekintettel az elmúlt időszak néhány méltatlan vitájára, ahol egyes régi tagországok hajlamosak arra, hogy egyes problémáikat az új tagországok számlájára írják, nem véve figyelembe, hogy mi nem a problémák okozói, hanem a megoldását jelentjük számukra.

Nagyon fontos volt számunkra az is, hogy sikerült kivédenünk ezen költségvetési szavazásnál egyes olyan kérdéseket, amelyek lehet, hogy nagyságrendileg nem olyan fontosak, de mégiscsak Magyarország számára nagy jelentőséggel bírnak. Így például sikerült kivédenünk, hogy a dohánytermesztés támogatását 1 milliárd euróval megkurtítsák, hiszen igaz, hogy az ebből az összegből támogatni kívánt dohányzás elleni reklámmal mi is egyetértünk, de azon a véleményen vagyunk, hogy ezt nem az új tagországok, nem például Magyarország dohánytermesztőinek terhére kell végrehajtani.

Mi is - mint mondtam - ezt a költségvetést 2007-2013 átmenetének, hídjának tekintjük abban a tudatban, hogy a 2007-2013-as költségvetés nagyságrendileg jobb alapokat, jobb lehetőségeket fog Magyarország számára nyújtani. Ennek érdekében az Európai Parlament, ahol a képviselők túl tudtak lépni egyes szűk körű, nemzeti érdekeiken, egy olyan költségvetési tervet dolgozott ki, amelyre mind az Európai Parlament, mind Magyarország méltán büszke. Ebben az úgynevezett rendkívüli bizottságban rajtam kívül Surján László kollégám főtagként, Szent-Iványi István és Harangozó Gábor kollégám pedig úgynevezett tartaléktagként, helyettesként aktív munkát végzett. Ennek eredményeként mondhatjuk, hogy a parlamenti anyag nemcsak az európai érdekeket, hanem ezen belül az újonnan csatlakozó országok érdekeit is maximálisan figyelembe veszi akkor, amikor 0,41 százalékban, tehát az európai GDP 0,41 százalékában határozza meg a strukturális és kohéziós politikákra rendelkezésre bocsátandó összegeket, ezzel mintegy függetlenítve ezen politikákat a későbbi végszámoktól.

(19.50)

Emellett néhány olyan úgynevezett részletkérdésben is előre tudtunk lépni, mint az n+2 elv alkalmazásának korlátozása a kohéziós alapoknál, az áfa beszámolásának a kérdése, vagy az úgynevezett phasing-out kérdés, amelyek első látásra nem nagy jelentőségűek, de a konkrét napi munkában számunkra is fontosak.

Az Európai Parlament abból indult ki, hogy a közös, új Európának megfelelő eszközökre van szüksége. Mi abból indultunk ki, hogy ennek a legjobb alapját az Európai Parlament által megszavazott új költségvetés képviseli. Nekünk az az elvünk, hogy nem gyors, hanem jó költségvetésre van szükségünk, mert új, jó Európát csak megfelelő eszközökkel lehet építeni. Ebben a tudatban vártuk a luxemburgi csúcs lezárását, ahol legnagyobb csalódásunkra sajnos az a vágyunk, hogy a Tanácsban is sikerüljön kialakítani a 2007-2013-as perspektíva kereteit, nem valósult meg, így a várt, úgynevezett egyeztető tárgyalásra még nem kerülhetett sor.

Ennek kapcsán alá kell húznom, hogy az ott meg nem valósult úgynevezett kompromisszum még messze lett volna az Európai Parlament által reális alapként, alapbázisként kidolgozott számoktól; még alá kell húznom, hogy az a kompromisszum, amely ott, az éjszakában, Brüsszelben június végén nem jött létre, még a hét évre vetítve 80 milliárd euróval maradt volna el az Európai Parlament által minimálisan célként kitűzött számoktól. S tudni kell, ha egyszer a nagy számokban, például az agrárkifizetések már előre lekötött fizetésként szerepelnek, akkor ez a 80 milliárd egyes olyan politikákból hiányozna, mint például a kutatás-fejlesztés, a vállalatok fejlesztése vagy egyéb olyan politikák, amelyeknek Magyarország is a haszonélvezője volna.

Mi az Európai Parlamentben el vagyunk kötelezve amellett, hogy az Európai Parlament számait képviseljük, és bízunk abban, hogyha nem is most, az angol elnökség idején, de legkésőbb jövő tavasszal, az osztrák elnökség idején a tagországoknak a Tanácsban is sikerül kialakítaniuk az álláspontjukat. Erre vonatkozólag egy politikát követünk: úgy dolgozunk, mintha már el lennének fogadva ezek a számok. Ezt kérjük minden tagországtól, tehát Magyarországtól is, hogy már most dolgozzon azon programok, azon projektek kialakításán, amelyeket 2007-2013-ban meg kíván valósítani, és ezt a feladatot adta az Európai Parlament a Bizottságnak is. Ennek a szellemében kell a Bizottságnak már most az előkészítő munkát, a végrehajtási utasításokat, rendeleteket kidolgoznia, úgy, hogyha majd legkésőbb áprilisban létrejönnek ezek a számok, akkor 2007-től akadálytalanul léphessünk tovább.

Utolsó témaként még a rendelkezésemre álló időben röviden meg szeretném említeni, hogy Magyarország megítélése, azzal ellentétben, ami itt az ellenzéki sorokból elhangzott, továbbra is jó, Magyarországot nagy szimpátiával, segítőkészséggel figyelik az Európai Unióban. Ennek a segítőkészségnek az egyik megnyilvánulása az a figyelmeztetés, amelyet két héttel ezelőtt az Európai Bizottság küldött Magyarország számára. Ennek kapcsán kérem, vegyék figyelembe, hogy ilyen jellegű figyelmeztetést eddig 12 tagország kapott, azok közül a többség az általa aláírt maastrichti szerződés be nem tartása miatt. Azért más az, ha valaki egy önmaga elé tűzött célkitűzéstől kénytelen eltérni, mint ha valaki már maastrichti tagként, az euróövezet tagjaként lép túl azon.

Azt is figyelembe kell venni, hogy az Eurostat elszámolási rendszere egy mozgásban lévő elszámolási rendszer, ahol idén már kétszer módosították ennek a rendszernek az egyes számait, például Németország esetében a keleti tartományok vonatkozásában, máshol pedig, akár Magyarország esetében, a nyugdíjreform figyelembevételénél. Tehát nem arról van szó, hogy már egy régóta ismert szabályt sértett volna meg Magyarország.

A legfontosabb azonban az, hogy a túllépésünket útépítés, tehát fejlesztés érdekében tettük. Ezt mi többször aláhúzzuk az Európai Unióban, hogy más tagországok, Spanyolország, Portugália, Görögország számára pont ebből a célból hozták létre a kohéziós alapot tíz évvel ezelőtt, Magyarország ebből az alapból még nem részesül, tehát tulajdonképpen így pozitív célokat szolgálunk. Mi, Magyarország, egy fenntartható növekedés állapotában vagyunk, ahol a növekedést, európai mértékben magas irányú növekedésünket az exportnak, a fenntartható fejlesztéseknek, beruházásoknak köszönhetjük, és ez a legfontosabb érvünk, amikor az úgynevezett túlzott deficiteljárásról beszélünk.

Nekünk az a legfontosabb, hogy az euró bevezetése ne évszám és ne más vita kérdése legyen, hanem az eurót Magyarországon akkor vezessük be, amikor erre a magyar vállalatok, a magyar gazdaság leginkább felkészült, mert ezzel szolgáljuk a magyar gazdaság és Európa érdekeit is.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)