Felszólalás adatai

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Igen, Burány képviselő úr, egyetértek önnel, hogy ez a konfliktus lényege, tehát a nemzetbiztonsági érdek és mondjuk, a nyilvánosság áll egymással szemben. Csak itt van egy probléma, hogy önök nem azt ígérték, hogy az egyik vagy a másik érdek javára engedni fognak, hanem azt ígérték, hogy a múlt, az igazság feltárul teljes egészében. Egyébként az alkotmánymódosításuk erről szól, az igazságról szól, arról, hogy ismerhessék meg a múltat az állampolgárok.

Márpedig az nem az igazság, hogyha az ügynök, a besúgó nyilvánosságra kerül, de az őt beszervező tartó tiszt vagy hivatásos alkalmazott nem kerül nyilvánosságra. Azért nem, mert ezeknek a beszervezéseknek egy jelentős része zsarolás útján, tehát nem szabad akaratából történt. Miért tudja ön azt elfogadni, ha olyan módszerekkel szerveztek be egy ügynököt, amiről itt számos nyilvánosságra került történetből kaphattunk képet, hogy mondjuk, az útlevelét kockáztatta az illető vagy akár a hozzátartozóinak a biztonságát kockáztatta? Ha egy ilyen beszervezés történt, akkor aki ezt elkövette, az egyébként az én álláspontom szerint, az akkori törvények szerint bűncselekményt követett el, mert a zsarolás vagy a kényszerítés egyébként bűncselekménynek minősülő magatartás volt. Aki ezt elkövette, és így szervezett be valakit, azt miért védi az államtitok? Akit pedig beszerveztek, és bizonyos értelemben ő is egy áldozat - nem olyan értelemben, hogy megfigyelték, hanem olyan értelemben, hogy a szabad akarata ellenére került bele az állambiztonsági hálózatba -, vajon az ő érdekeit miért nem védjük annyira, mint az őt bezsaroló tiszt érdekeit?

Tehát itt az államtitok szerepe, az, hogy az államnak vannak nemzetbiztonsági érdekei, nem fedheti el azt a valóságot, hogy milyen módszerekkel szerveztek be valakit az állambiztonsághoz.