Felszólalás adatai

DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én is egyfelől a tandíj, másfelől a tandíj II., azaz a költségtérítésnek nevezett tandíjhoz kívánok hozzászólni.

Mindenekelőtt továbbra is az az álláspontom, hogy a tandíjmentesség körét sokkal szélesebben kellene megszabni, olyan szélesen, ahogyan eddig volt, tehát nem értek egyet a tandíj bevezetésével, amit a törvény szövegét követve most képzési hozzájárulásnak kell nevezni. Nem értek egyet a mértékével sem, hiszen ha a jelenlegi törvénytervezetből kiszámoljuk a mértéket, akkor jóval nagyobb szám jön ki, mint amit a miniszter úr az expozéjában elmondott, vagy amit a miniszterelnök úr többször az elmúlt napokban elmondott.

Hozzáteszem, a miniszterelnök úr az elmúlt napokban azt is elmondta, hogy a hallgatók fölső 15 százaléka automatikusan tandíjmentességben részesül, az alsó 15 százaléka automatikusan átkerül az államilag finanszírozott képzésbe. Ha ez így lenne - a törvényben, hála istennek, nem ez van, és remélem, nem nyújtanak be ilyen módosítót -, képviselő úr, aki, ha jól tudom, matematikusként végzett, ha az Eötvös Lóránd Tudományegyetem matematikus szakán van 15 zseniális matematikushallgató, annak is lesz legjobb 15 százaléka és legrosszabb 15 százaléka; ezekkel talán nem kellene végigcsinálni ezt a játékot, amit itt a miniszterelnök úr verseny és szolidaritás egyensúlya címén előad.

A költségtérítésről: örülök annak, hogy képviselőtársaim belátták, hogy a magyar felsőoktatásban a törvényben leírt mértékű költségtérítés bevezetése gyakorlatilag lehetetlenné tenné azt, hogy hallgatók költségtérítéses képzésben részt vegyenek. Magam is úgy gondolom, hogy a hallgatókkal még költségtérítés címén sem fizettethetjük meg a teljes egyetemi infrastruktúra fenntartását, hiszen a fenntartási költségben benne van a tudományos infrastruktúra fenntartása is.

Képviselő Úr! Ha elmegy a Debreceni Egyetemre, ahol megépült az új élettudományi épület, annak a kutatási infrastruktúrájának a fenntartását kár lenne talán a debreceni közgazdászhallgatókkal megfizettetni. Ezért a költségtérítéses képzés vonatkozásában egy kapcsolódó módosító indítvánnyal javasolni fogjuk ennek sokkal kisebb mértékű emelését, nem csatlakozva ahhoz a - mi sokszor használtuk ezt a szót - pénzelvonási dologhoz, aminek kapcsán önök ezzel a törvénnyel is az állami költségvetés számára pénzt akarnak elvenni az emberektől. Hiszen egyébként nem most nyújtották volna be, néhány hónappal a felsőoktatási törvény hatálybalépése után ezt a törvényt, a törvény célja tehát pénzt elvonni az emberektől, pénzt elvonni a diákoktól. Ugyanakkor a költségtérítéses képzésben ez olyan mértékűre sikerült - és örülök, ha a képviselő úr és a szocialista frakció belátta ezt -, hogy ilyen mértékű költségtérítést nem tud elviselni a magyar társadalom, nem tudják megfizetni a hallgatók, és az egyetemeknek sem érdeke, hiszen nem lesz hallgató, aki ilyen mértékű költségtérítést kifizessen.

Még egy dolgot ajánlok tisztelt képviselőtársaim figyelmébe: ez pedig a hallgatói jogviszonynak az egy évre történő leszűkítése. Tudom, elmondta az államtitkár úr, megjegyeztem, valóban jogilag úgy van, hogy a hallgatót fölveszik egy ciklusra, legyen ez az alapképzés, vagy legyen ez a magiszteri képzés. Én mégis egy olyan módosítót szeretnék, amelyben a hallgatót főszabályként államilag támogatott képzésre veszik föl. Természetesen a törvényben most is benne vannak azok a lehetőségek, hogy ha nem teljesít a hallgató, akkor el kell hagynia az egyetemet. Ebben az elhagyásban benne van az is, hogy költségtérítéses képzésben vegyen részt, de főszabályként ez ne egy évre (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) történjen meg. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki oldalon.)