Felszólalás adatai
| 276. ülésnap (2013.05.13.), 34. felszólalás | |
|---|---|
| Felszólaló | Dr. Répássy Róbert (Fidesz) |
| Beosztás | közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár |
| Bizottsági előadó | |
| Felszólalás oka | interpelláció szóban megválaszolva |
| Videó/Felszólalás ideje | 3:58 |
Felszólalások: Előző 34 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Kérdését nem először teszi fel ebben a témakörben, ezért kérem, hadd hívjam fel a figyelmüket arra, az egész Ház és a közvélemény figyelmét, hogy július 1-jén hatályba lép az új büntető törvénykönyv, amely számos területen jelentős szigorításokat eredményez majd a bűnözés elleni küzdelemben.
Ami a konkrét kérdését illeti a halálbüntetés tekintetében, szeretném felhívni a figyelmét, képviselő úr, arra, hogy az alaptörvény II. cikke szerint az emberi méltóság sérthetetlen, minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz. (Közbeszólás az ellenzéki oldalon: Ötödik módosítás.) Az I. cikk (3) bekezdése pedig kimondja, hogy alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Az alaptörvény tehát az élet oldalán áll, az életet védi, szemben a halálbüntetéssel.
(14.10)
Ezen túlmenően valóban tény, hogy Magyarországot számos nemzetközi szerződés köti. Egy példát hadd említsek önnek, amit egy korábbi interpellációmban is elmondtam: az Európa Tanács 47 tagállamában nincsen halálbüntetés; Európában egyedül Fehéroroszország nem tagja az Európa Tanácsnak, ott létezik is halálbüntetés. Nem lenne szerencsés, ha Magyarország ebben az Európa tanácsi egyetértésben kilógna a sorból.
A következő érvem a bírói tévedés lehetősége. Emlékeztetem önt arra, hogy az úgynevezett móri ügyben sajnos olyan visszafordíthatatlan és megmásíthatatlan döntést hozhatott volna a bíróság, amelyről később hiába derült volna ki, hogy tévedett a bíróság, mégsem állítható helyre annak az elkövetőnek az élete, akit ártatlanul végeznek ki.
A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés valóban a legsúlyosabb büntetések egyike; Európában nagyon ritka az a büntető törvénykönyv, amely lehetővé teszi, hogy kizárja a bíróság a feltételes szabadságra bocsátását. Amennyiben mégsem így dönt a bíróság, az új Btk. 40 évre emelte a feltételes szabadság legkorábbi időpontját, tehát ha nem ténylegesen életfogytig tart a szabadságvesztés, akkor legkorábban akár 40 évi szabadságvesztést is megállapíthat a bíróság.
Kétségtelen igaz, hogy a magyar büntetőjogban Mansfeld Péter esete óta a 18 éves elítéltekre nem alkalmazható a legsúlyosabb büntetés. Ezt a hagyományt nem kívánta megtörni a kormány és az Országgyűlés, amikor megállapította, hogy legkorábban 20 éves korban lehet valakit a legsúlyosabb büntetéssel sújtani. Hozzáteszem, hogy az új Btk. megemelte a határozott ideig tartó szabadságvesztés maximumát, és 25 évi szabadságvesztés is kiszabható ezekben az ügyekben.
A jogos védelem tekintetében a kormány a legszélesebbre tágította a védekező lehetőségét: a legveszélyesebb támadások esetén mérlegelés nélkül védekezhet a megtámadott. Ezzel a támadó oldaláról az áldozat, a sértett oldalára áll a törvény.
Remélem, hogy meg tudtam önt győzni arról, hogy az új büntető törvénykönyv valóban jelentős előrelépést jelent a bűnözéssel szembeni küzdelemben.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)
Felszólalások: Előző 34 Következő Ülésnap adatai