Felszólalás adatai

Az első kérdésünk pontosan az volt, hogy Budapesten egy kétszintű önkormányzat működik, ez egy kicsit furcsa, eltér az ország bármely önkormányzatától ez a rendszer, de mégis működik Budapesten a Budapesti Önkormányzati Szövetség, amely a 23 kerületből áll és a Fővárosi Önkormányzatból - vajon ez az érdekszövetség ezt a törvényjavaslatot látta-e, még mielőtt bekerült a parlament elé? Merthogy ez érinti a Fővárosi Önkormányzatot, de természetesen érinti a 23 kerületet is, persze elsősorban a Duna mentén lévő kerületeket, de átvitt értelemben a többi kerületet is. Nos, az volt a válasz a bizottsági ülésen az előterjesztő részéről, hogy nem látta ez az érdekszövetség ezt a törvényt, valójában, ha jól sejtem, senki nem látta.

Így aztán alaposan felmerül a gyanúja annak, hogy ez az a törvény, amelyről Orbán Viktor miniszterelnök úr és Tarlós István főpolgármester úr azon a bizonyos autóbuszon tárgyaltak az Andrássy úton, amikor azt mondta a főpolgármester úrnak, hogy hát terjesszetek be egy törvényt, és azt majd átvisszük a parlamenten. Nos, íme lásd, itt van előttünk a törvény, ha nem is éppen a Balettintézet, de most a Duna-parti ingatlanok elvételéről van szó.

(23.00)

A törvény indoklásában az szerepel, hogy különböző közfeladatok ellátását segíti ez a törvény. Mindannyian tudjuk, hogy egyébként ez év január 1-jétől már ez a rendszer működik. Ugyan nem vagyonkezelői jogot, de használati jogot kapott a főváros a Duna-part mentén lévő ingatlanokra. Az volt a kérdés a bizottságban - és ezt most államtitkár úrtól is kérdezem -, hogy egyébként milyen közfeladat ellátását akadályozta meg a mostani rendszer a működésével, amit nem lehetett végrehajtani. Senki nem tud választ adni arra, hogy igazából mi volt az akadálya vagy mi az akadálya, milyen közfeladat maradt el pont azért, mert nem vagyonkezelői joggal rendelkezik a főváros, hanem csak használati joggal, ami esetleg eddig elmaradt.

Az sem világos számunkra, hogy ha eddig legalább valamifajta szerződést kellett a főváros és a kerületek között kötni, akkor miért van most szükség ebben a törvényben egy olyan szabályozásra, egy olyan rendszer kialakítására, ahol a kerületeknek a fővárossal szemben - pont a törvény erejénél fogva - semmiféle lehetőségük nincs, hogy érdeket érvényesítsenek. Egyszerűen a törvény azt mondja, hogy azok a területek, amelyek a Duna fősodrásával kapcsolatban vannak, a törvény erejénél fogva a főváros tulajdonába kerülnek 99 évre, és majd a főváros nem használati jogot, hanem vagyonkezelői jogot kap ezekre a területekre.

Kérdésként merült fel az is, és hát ott láthatóan vita volt, és az előterjesztő is jelezte, hogy a törvény egyik leggyengébb pontja, az épített környezetről szóló törvény módosítása, ami itt szerepel az előterjesztésben. Ugyanis azt kell mondjam, hogy az itteni módosítások a Fővárosi Önkormányzatot a helyi önkormányzatok szintjére tolja be, ezáltal olyan jogosítványokat ad, ami egyébként a törvényben a helyi önkormányzatoknak ugyan megvan, de a fővárosnak nincs, mert a főváros nem egy helyi önkormányzatként van definiálva a törvényben. Tehát nagyon-nagyon titokzatos módon nyit meg egy olyan kaput ez az építésitörvény-módosítás, amit eddig zárva tartottunk, és azt gondolom, hogy egyébként a kétszintű önkormányzat esetében ez így is volt rendjén.

Nagy örömmel hallottam azt, amit államtitkár úr mondott, hogy a főpolgármester úr 2020-ig nagy fejlesztési terveket jelentett be. A bejelentésekben mindig nagyon jól állunk, azt gondolom, jó lett volna ezeket a terveket azért legalább a városlakókkal, a kerületi önkormányzatokkal, azok képviselőivel is egyeztetni, pontosan annak érdekében, hogy ilyen furcsa és ilyen lehetetlen helyzetek ne alakuljanak ki, mint ami a mostani volt.

Ezen érvek alapján az ellenzéki képviselők nem tudták támogatni ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.