Felszólalás adatai

A tavalyelőtt ősszel módosított szerencsejáték-törvény megteremtette a lehetőséget a helyhez kötött, szerveralapú pénznyerő automaták üzemeltetésére is. Ezzel egyidejűleg akkor drasztikusan megemelték a játékadót, amelynek következtében a korábbi 25 ezer nyerőgépből mintegy 1500 maradt a piacon. 2011-ben még a játékadó-bevétel 51 milliárd forint volt, és a kormányzat 2012-re 78,4 milliárd forintot tervezett. A tavalyelőtti játékadó-bevétel mintegy fele származott a pénznyerő automaták üzemeltetéséből. A szaktárca a szerveralapú szerencsejáték-piactól várta a stabil játékadó-bevételt 2012 második félévétől.

Tavaly júliusban a miniszter úrhoz intéztem egy interpellációt, amelyre Cséfalvay államtitkár úr válaszában még a szerveralapú pénznyerő automaták előnyeit emelte ki, és az átalakulás költségvetési bevételekre vonatkozó kedvező hatásáról beszélt, s kijelentette: a 2012-es és a 2013-as évekre irányadó pénznyerő automata játékadó-előírások teljesülésével és a bevételekkel is megalapozottan számolhatunk. Azaz a tavalyi évre a szerveralapú működtetésre való áttéréssel 37,2 milliárd forint bevétellel számoltak. Ez a bevétel azonban csak elképzelés maradt, hiszen egy módosítással megszűntek a játéktermek, s ezzel együtt megszűnt a játékadó-bevétel is, és a járulékos egyéb adóbevétel-kieséssel a megszűnő cégek, a munkahelyek megszűnése miatt még szintén egy olyan 20-30 milliárd forint esett ki mint adóbevétel. Akkor azt mondták, semmi gond nincs, mert majd az online szerencsejáték megadóztatásából pótolni fogják, és a költségvetésbe ez plusz tízmilliárd forinttal be lett tervezve.

(20.10)

A szerencsejáték-piac megszűnésekor egyrészt nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkoztak, másrészt, hogy túlzottan nagy a szenvedélybetegségek kialakulásának a száma.

Joggal merül fel a kérdés, ha egy olyan szerencsejáték-piac megszüntetésénél, amely rendkívül ellenőrzött módon működött, valaki egy 1-es, 2-es kategóriájú játékterembe bement személyesen, akkor annyi pénzt tudott elkölteni, amennyi a zsebében volt, amennyi pénze volt, és ezt megfelelő kontroll mellett tudta tenni. Akkor miért gondolják azt, hogy az online szerencsejáték, a távszerencsejáték-piacnál nem alakul ki jobban a függőség, amikor valaki ott van a számítógép előtt, tud játszani, vagy éjszaka a gyerek az apja hitelkártyáját lenyúlva esetleg beregisztrál, és nyomja, ameddig a kártyán pénz van? Ez sokkal veszélyesebb forma, mint az, amit megszüntettek. Miért gondolják azt, hogy ez jobb lesz, és egyáltalán, ez ellenőrzött módon fog működni?

Nézzük csak, hogy miért veszélyesebb a távszerencsejáték! Az első szempont talán az, hogy sokkal könnyebben hozzáférhető, nem kell elmenni otthonról. Bármikor, bármelyik napszakban, reggel, este, éjszaka hozzá lehet férni, nem kell felöltözni, nem kell játéktermet keresni, csak egy számítógép kell, és már lehet is nyomni. Sokkal nagyobb a játékválaszték, mint egy hagyományos nyerőteremben, ahová elment a játékos. Itt rengeteg játék közül tud választani, ha valaki fölmegy az internetre. Ha megunta, keres egy másikat, amíg pénze van, addig tudja nyomni. Kötöttség nélkül lehet játszani. Ahogy már az első pontnál is említettem, elég, ha leül az ember a tévé elé, kezébe veszi a gépet, és akármeddig tudja nyomni.

A hagyományos pénznyerő automatáknál a szenvedélybetegnél fönnállt a lebukás veszélye, a távszerencsejátéknál ez nem áll fenn. Hiszen egy szobában egyedül bárki addig tud játszani, ameddig csak akar, senki nem látja, magányba burkolózva el tudja játszani az összes pénzét. És még egy fontos szempont, hogy egy új célcsoport válik ezzel elérhetővé. Akik a hagyományos nyerőtermekbe annak idején nem mentek el, mert az nekik valamilyen szempontból kellemetlen volt, ezek a fiatal férfiak, akik most otthon megtalálják a lehetőséget, képzettek, gépekkel rendelkeznek, értenek is hozzá. Így egy olyan célcsoportot érnek el a távszerencsejáték-szervezők, akik a hagyományos móddal nem kerültek kapcsolatba korábban.

És a szolgáltatónak is sokkal könnyebb így szolgáltatni, aki ezzel foglalkozik. Hiszen egy hagyományos pénznyerő terem üzemeltetésénél kellett terem, kellettek gépek, kellett személyzet. Itt ilyenekre nincsen szükség. Kell egy szolgáltató, aki ezt rendezi, és bármikor bármilyen módon hozzá lehet férni. És ugye, nagyon fontos megjegyezni, hogy Magyarországon jelenleg is több millió háztartásban van számítógép, többnyire rendelkeznek mobileszközzel, bármikor, bárhogy korlátlanul hozzá tudnak férni. És ha figyelembe vesszük, hogy korábban 25 ezer játékhely volt, ahol pénznyerő automaták üzemeltek, ahhoz képest jelentősen megnöveli a hozzáférhetőséget. Ellenőrizhetetlen a játékosok kora, nem lehet látni, hogy ki ül a gép mögött, ki játszik, és sokkal nagyobb a csábítás az otthon magányában való játékra, mint egy közösségi helyen. Aztán még egy fontos szempont, hogy a pénznyerő automaták esetében volt valós pénzmozgás, míg az online szerencsejáték esetében ez a pénzmozgás csak virtuális. Sokkal nehezebben érzékelhető a játékos számára, mennyit játszott el, hogyan fogy a pénze, sokkal könnyebben játszik el sokkal nagyobb összegeket. Ebben ez a jelentős veszély.

A konkrét törvényjavaslat néhány problémát azért felvet, például a pénzmosás elleni törvény szerint itt majd ügyfél-azonosítást kell elvégezni. Hogyan gondolják ezt az ügyfél-azonosítást? Ha valaki a pénzmosás elleni törvény szabályait betartja, az a minimum, hogy személyesen regisztrál és nem online. Hogy fogják tudni személyesen regisztrálni esetleg a több százezer játékost, akik majd jelentkeznek a szervezőknél? Hol fog ez működni? Miután nem liberalizált a piac, az állami cégnek értelemszerűen megvan a lehetősége, a többiek koncesszió alapján tudják majd ezt működtetni. Egy állami cég, mondjuk, a Szerencsejáték Zrt. esetében a lottózókban ezt a regisztrációt meg lehet oldani. Lehet, hogy ennek az lesz a következménye, hogy majd létrejönnek a szerencsejáték-szervezői ügyfélszolgálati irodák, ahol a játékosok regisztrálni tudják majd magukat.

A törvényjavaslat szerint, amennyiben illegális online szerencsejátékot tapasztalnak, akkor blokkolni fogják ezeket a rendszereket. Hát, ez egy elég naiv elképzelés a mai világban, hogy egy internetes rendszert blokkolni lehet. Hiszen a szolgáltató pár perc alatt generál egy másik országbeli IP-címet, és aztán nyomják tovább a szolgáltatást. Ezeknek a többnyire off-shore cégeknek, amelyeknek többnyire valamilyen Karib-tengeri hajón úsznak a szervereik, ez nem okoz gondot, megfoghatatlanok. Ugye, ezt itthonról blokkolni, naiv dolog ezt feltételezni.

És komolytalan a szolgáltatókra kivethető bírság mértéke is, ez a 100 ezer forint. Ezek az online szerencsejáték-szervezők százmilliókat költenek reklámra, hirdetésre, nem valószínű, hogy nagy gondot okoz a szolgáltatóknak esetleg ezt a néhány százezer forintos bírságot kifizetni. Azt sem lehet tudni, hogy mikor lesz ebből végrehajtási rendelet, egyáltalán, mikor tud működni ez a rendszer. Lehet, hogy mire megszületik, elmegy az év, és akkor nem lesz ebből 10 milliárd forint játékadó-bevétel, nem lesz ebből semmi.

Még egy kérdés felmerült ezzel kapcsolatban, azzal, hogy legalizálni akarják az online szerencsejáték-piacot, a távszerencsejáték-piacot, előfordulhat könnyen, hogy burkolt formában visszatérnek a hagyományos játékgépek az internetkávézókba. Hiszen mi sem egyszerűbb annál, mint betenni 10 vagy akár 100 számítógép-terminált, és akkor már nem hagyományos pénznyerő gépeken, hanem távszerencsejáték keretében játszanak a játékosok, ugyanúgy, mint korábban a pénznyerő termekben. Úgyhogy aztán könnyen előfordul, hogy ügyes vállalkozók megtalálják majd a rést a pénznyerő automaták üzemeltetésére.

Összességében elmondható, hogy betiltott nyerőgépek helyett egy sokkal veszélyesebb szerencsejáték-típust fognak most legalizálni.

Nézzük néhány mondatban az ajánlásban a konkrét javaslatainkat! Az 1. ajánlási pontban a játékosok nyilvántartásba vételét szeretnénk pontosítani. A javaslat szerint ezt kizárólag a szervező ügyfélszolgálati irodájában lehetne elvégezni, a játékosokat egy egyedi kóddal kell majd ellátni, ezeket megküldeni az adóhatóságnak, és így értelemszerűen ellenőrizhető és nyomon követhető lesz.

A 2. ajánlási pontunkban arra tettünk javaslatot, hogy a negyedévente fizetendő 2,5 százalékos felügyeleti díjat emeljük fel 4 százalékra, amiből 2,5 százalék megmaradna a hagyományos felügyeleti díjnak, viszont 1,5 százaléknyi összeg egy prevenciós alapba kerülne. Mert hát a szerencsejáték-függőség komplex kezeléséhez szükséges, de nem elégséges a játéklehetőségek kontrollja, korlátozása, az optimális hatás érdekében a szenvedélybetegek és családjuk átfogó krízistámogatása is szükséges. Ezt egy prevenciós alap létrehozása biztosíthatja, az ehhez szükséges anyagi feltételeket pedig ezzel lehetne megteremteni.

Az ajánlás 3. pontja emelné az internetszolgáltatóra kiróható büntetést, amennyiben az nem tesz eleget a blokkolási kötelezettségnek. Az eredeti 100 ezertől 500 ezer forintig terjedő bírságot 1 milliótól 10 millió forintig terjedőre emelnénk, mert úgy gondoljuk, hogy az eredeti javaslatban rögzített bírság mértéke túl alacsony, így nincs kellő visszatartó ereje, ezért javasoljuk annak megemelését.

És hát a 4. ajánlási pont is az internetes blokkolásról szól. Ez arról szól, hogy ne csak 90 napra lehessen blokkolni a szolgáltatót, úgy módosítanánk, hogy az első alkalommal 90 nap, majd ismételt esetekben ez 180 nap lenne. Úgy gondoljuk, hogy az internetes blokkolás határozott időtartamát a tiltott szerencsejáték-szervezés ismétlődése esetén szigorítani kell. Kérjük, hogy ezeket az ajánlási pontokat, ezeket a módosító indítványokat támogassák.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)