Felszólalás adatai

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló '96. évi CXII. törvényt módosítanánk. Én úgy gondolom, hogy itt a 6. § (4) bekezdése igen lényeges része a javaslatnak, azt hiszem, az alapja. Ezen szakaszban gyakorlatilag arról rendelkezik az előterjesztő, hogy mennyire biztonságos a forgatható utalvány.

Én arra tettem javaslatot, hogy nyilván a forgatható utalvány ellenében átvett pénzeszközöket letétbe kell helyezni, és hogy hol helyezzék letétbe. Azt az előterjesztő jelezte, hogy az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező pénzintézetnél, de gondoljunk arra, hogy mi történt Cipruson. Tehát hogyha ezen forgatható utalványok fedezetét a ciprusi bankokban helyezték volna el, akkor most a sajtó azzal lenne tele, hogy megbuktak a forgatható utalványok. Tehát én arra tettem javaslatot, hogy a Nemzeti Bank adjon egy iránymutatást arra, hogy milyen országok bankjaiban lehessen elhelyezni vagy olyan bankjaiban kelljen elhelyezni ezt a fedezetet.

S ezen bekezdés b) pontjában még szeretném felhívni arra az előterjesztő figyelmét, bár erre nem tettem módosító javaslatot, de azt hiszem, hogy jó lenne, hogyha erre gondolna az előterjesztő, mikor arról rendelkezik, hogy amennyiben kezesi biztosítási szerződést köt, akkor a fedezet nyújtója egyoldalúan legalább 60 napos határidővel szüntethesse meg. Most képzeljük el azt a szituációt, hogy a fedezetet elhelyezik a bankban, a forgatható utalvány lejárata akár még egy-két év, és 60 nap után a bank, ahol ezt a fedezetet elhelyezték, felmondja ezt a kezesi szerződést, akkor gyakorlatilag ott tartunk, hogy a forgatható utalványnak 60 nap után még nem járt le a visszaváltásának a határideje, de előállhat az a helyzet, hogy a kezesi biztosítási szerződés nem lesz meg. Mert arról már nem rendelkezik a törvény, hogy amennyiben a bank egyoldalúan felmondja 60 nap után, akkor mi a teendő. Tehát én kérem, hogy a kapcsolódó módosítóban, amit majd a gazdasági bizottság benyújt, ezt a részt nézzék át, és ezt vegyék figyelembe. Hiszen ez az a szakasz, ami az egész forgatható utalványnak és az egész törvénynek a biztonságát megadja.

Mert ugye elég egyetlen botrány ahhoz, hogy egy forgatható utalvány ne legyen visszaváltható, és akkor gyakorlatilag az egész törvény semmivé válik. Ezért hívom fel még egyszer a figyelmüket arra, hogy ugye ami most Cipruson történt, ha egy ilyen ciprusi bankban lenne egy ilyen forgatható utalványnak a fedezete, akkor az mit jelentene.

A 3. ajánlási pontban arra tettem javaslatot, hogy a visszaváltási kötelezettsége az utalványkibocsátónak a forgatható utalvány lejáratát követő, ne a 6., hanem a 12. hónap végéig álljon fenn. A gazdasági bizottság úgy gondolta, hogy ez helyes, és az előterjesztő is, és a fogyasztóvédelmi bizottságot kellene meggyőznöm arról, hogy ez a 12 hónap helyes. Azért is csodálkozom, hogy pont a fogyasztóvédelmi bizottság nem tartja helyesnek azt, hogy a visszaválthatás lejárata után már 6 hónapig legyen köteles, ne 12 hónapig, mert hiszen a fogyasztóvédelmi bizottságnak az a feladata, hogy a fogyasztó, itt a forgatható utalvány birtokosának érdekeit kellene védeni. Úgyhogy én kérem a fogyasztóvédelmi bizottságot, hogy gondolja át az álláspontját, hiszen valakinek a birtokában van egy ilyen forgatható utalvány, előfordul, hogy ott van a fiókban, vagy egyszerűen elfeledkezik róla, és gyakorlatilag a lejárat után 6 hónappal elvész a pénze. Tehát szerintem azért is szerencsés a 12 hónap fenntartása, mert ez növeli a forgatható utalvány irányába megnyilvánuló bizalmat, és tulajdonképpen, mint a 2. ajánlási pontban is szó volt róla, az a pénzösszeg, ami a forgatható utalvány mögött van, az valamelyik bankban ott van. Tehát nem indokolt a 6 hónap. Szerintem a 12 helyes, úgy, ahogy ezt a gazdasági bizottság és az előterjesztő is támogatta.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)