Felszólalás adatai

Erről nagy vita alakult ki bennünk, hiszen egyrészről ott van az az álláspont, amelyben azt mondjuk, hogy igenis szükség van a beavatkozásra, a másik oldalról pedig az eljárások meggyorsításának érdeke jelenik meg. Államtitkár úr kifejtette a vita során, hogy azzal kapcsolatosan, amikor sorban a tárgyalás berekesztéséig lehetőség van a beavatkozásra, és sorban jelentkeznek az újabb és újabb beavatkozók, ez egy hosszú, folyamatos perelhúzó magatartásnak is minősülhet adott esetben. Többen kifejtették, különösen a kormánypárti frakciókból, hogy nekik az ügyvédi praxisukban általában az a tapasztalatuk, hogy ezzel így szoktak visszaélni. Éppen ezért változtatta meg az előterjesztő ezt a szabályt, és a beavatkozás esetében bizonyos jogi szűkítéseket vezetett be.

Mi elmondtuk, kifejtettük a véleményünket Staudt képviselőtársammal e tekintetben, hogy azzal mindig egyetértünk, ha az eljárás gyorsításáról van szó, azonban szerintünk, álláspontunk szerint a garanciális szabályokat átlépni nem lehet. Tehát mi azzal egyet tudunk érteni, hogy a beavatkozás esetén valamilyen garanciát, ami meggyorsítja ez eljárást, bevezessünk, azt azonban nem, hogy ha van egy beavatkozó és a beavatkozását elutasítják, akkor neki legyen joga a jogorvoslathoz, tehát legyen fellebbezési joga. Amikor ez megszűnne ezáltal, ha elfogadnánk ezt a törvényjavaslatot, ezzel nem tudunk egyetérteni.

Miért nem? És ez talán a vita során még nem hangzott el egyetlenegyszer sem jogi érvként. Mégpedig álláspontom szerint ez a módosítási pont, amelyet egyébként a 2. ajánlási pont, Staudt Gábor képviselőtársam módosítása javítana ki, ez az eredeti formában, ahogy az előterjesztők előterjesztették, álláspontom szerint az alaptörvénybe ütközik, és alkotmánysértő lesz. Mégpedig ez a Szabadság és egyenlőség című fejezetbe ütközik, amennyiben így elfogadásra kerülne, mégpedig annak is a XXVIII. cikke (7) bekezdésébe, amely kimondja, hogy Magyarországon mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen bírósági döntés ellen, amelyben az ő jogát vagy jogos érdekét a döntés sérti. Ez benne volt egyébként a korábbi alkotmányban is.

(19.00)

Tehát mindakkor, amikor valakit megfosztunk a jogorvoslati jogától, akkor az alaptörvénybe ütközően fosztjuk meg, és ezzel álláspontom szerint egyértelműen alkotmánysértést követünk el. Egyébként, mondom, a régi alkotmány is így szabályozta, a jogorvoslati jogra volt lehetőség.

A jelenleg hatályban lévő polgári perrendtartás is azt mondja ki, hogy abban az esetben nincs helye jogorvoslatnak, amennyiben a bíróság a beavatkozási kérelemnek helyt ad. Ebben az esetben nincs helye jogorvoslatnak. Az miért nem sérti az alkotmányt? Azért, mert az a fél jogát, jogos érdekét, a kérelmezőét nem sérti, ha neki helyt adtak, hiszen valamit kért, azt megkapta. Tehát ebben az esetben nincsen szükség a jogorvoslatra. Ebben az esetben azonban úgy próbáljuk meg gyorsítani az eljárást, hogy egy alkotmányos jogától fosztjuk meg a felet, amivel így gyakorlatilag álláspontom szerint nyíltan alkotmánysértő szabályt fogadnánk el. Staudt Gábor javaslata ezt egyértelműen orvosolja, amikor ezt a szabályt törölni rendeli, tehát visszaáll az eredeti szabály, ami szerint az elutasító, a beavatkozást elutasító döntés ellen helye van a fellebbezésnek. Ebben az esetben nem leszünk alkotmánysértők. Kérném az előterjesztőket, Papcsák urat és Vas Imre urat, hogy fontolják meg, és abban az esetben támogassák a jobbikos módosító javaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiból.)