Felszólalás adatai

ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Urak! Nos, a képviselő urak - hogy finoman fogalmazzak - nem a valós, hanem a fiktív tényekből indulnak ki. Tudniillik az érettségi vizsgák a legtöbb tantárgyból két szakaszból állnak, írásbeli és szóbeli vizsgából. A szóbeli vizsgák, ahogyan a képviselő úr is említette, a mai napon kezdődtek, július 1-jén zárulnak le. Ennek következtében az érettségi eredményeiről sem országos, sem regionális, sem más bontásban nem állnak rendelkezésre megbízható adatok, ezért nem tudom értelmezni azokat az állításokat, amelyeket a képviselő úr elmondott, különösen azért nem, mert sem iskolát, sem tantárgyat, sem más adatot nem adott meg arról, hogy mire gondol konkrétan.

Mindenesetre örömmel hallom, hogy az önök információi szerint sok iskolában jól sikerültek az érettségi írásbeli vizsgák, hiszen ez azt mutatja, hogy az az állítás, amellyel önök az iskolákat és a pedagógusokat, valamint a szülőket riogatták - tudniillik az, hogy nem tudtak felkészülni a diákok az újfajta érettségi vizsgára -, nem állta meg a helyét. Így hát nem tehetek mást, mint hogy gratulálok azoknak a tanároknak, akik jól felkészítették a diákjaikat, s azoknak a diákoknak, akiknek jól sikerült ez a vizsgájuk.

Ami most azt illeti, képviselő urak, hogy előnybe kerültek-e a középszintű érettségit tett diákok az emelt szintű vizsgát tett diákokkal szemben, arra kell felhívnom a képviselő urak figyelmét, mivel az emelt szintű vizsga - mint a neve is mutatja - nehezebb vizsgát, nagyobb kihívást jelent, ezért a felvételi rendszer ismeri ezt a különbséget, és hét többletponttal kompenzálja. Éppen ez a hét többletpont az, amit a képviselő urak más vonatkozásban kifogásolnak. Ezzel a többletponttal egy emelt szintű vizsgát tevő diák már 55 százalékos eredménnyel megkapja azt a 30 pontot, amelyet maximum megkaphat a középszintű vizsgát tett diák, ha 90 százalékos eredményt ér el, és ha további 5 pontot, tehát 60 százalékos eredményt ér el a diák, akkor az emelt szintű vizsgával már több pontot kap, mint a középszintű vizsgával. Tehát azt a problémát, hogy az emelt szintű vizsga nehezebb, az érettségi rendszer kezeli.

Ami azt illeti, hogy mi történik akkor, ha azonos pontszámok lesznek, erre az a válasz, képviselő úr, hogy ugyanaz történik, mint eddig, tudniillik az azonos pontszámot elért diákokat vagy mind fel kell vennie az intézménynek, vagy közülük egyiket sem kell felvennie. Ilyen értelemben a ponthúzás rendszere nem változik, a ponthúzás rendszere azonos marad a korábbi évekkel, ez hasonlóképpen biztosítja azt, hogy a legjobb diákok kerülhessenek be a felsőoktatási intézményekbe.

Ami a tömeges fellebbezéseket illeti az emelt szintű érettséginél: a képviselő úrnak tájékoztatásul azt kell elmondanom, hogy a fellebbezési arány, amely az emelt szintű érettségiknél van, alacsonyabb, mint ami a korábbi években a felvételi vizsgák esetében volt. Természetesen minden fellebbezést az erre jogosult szervek, intézmények meg fognak vizsgálni, és ha jogosultak, akkor sor kerülhet a fellebbezés következtében a pontszámok javítására, akár az emelt szintű, akár a középszintű érettségik esetében. Persze hozzá kell tennem, képviselő úr, az is elképzelhető, hogy a javítás esetében más irányú hibát állapít meg a fellebbezést elbíráló hatóság, a pontszámok esetleg alacsonyabbak is lehetnek.

Végül azt kell elmondanom, képviselő úr, hogy az ön által említett személyi változásokról - amelyek természetesen az interpellációs kérdésben nem szerepeltek - magam még nem hallottam a minisztériumon belül, azonban egy olyan napilapban olvastam róluk, amelyik nem éppen a megbízhatóságáról és szavahihetőségéről híres, ezért a képviselő úrnak is azt javasolom, hogy a benne leírtakat ne tekintse készpénznek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)