Készült: 2024.04.26.05:11:13 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

76. ülésnap (2007.05.29.), 276. felszólalás
Felszólaló Dr. Szekeres Imre (MSZP)
Beosztás honvédelmi miniszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 10:08


Felszólalások:  Előző  276  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszter, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy alapvető jelentőségű dokumentumról van szó, amelyet most tárgyal a Ház, hiszen a honvédelmi törvény felhatalmazása alapján terjesztem az Országgyűlés elé a Magyar Honvédség további fejlesztésének irányairól szóló határozattervezetet.

Amennyiben a Ház megtárgyalja és elfogadja ezt a dokumentumot, akkor gyakorlatilag az Országgyűlés határozza meg a Magyar Honvédséggel összefüggő irányítási feladatokat. Az a határozattervezet, amely most a Ház előtt van, mind az öt parlamenti képviselőcsoport támogatását, együttműködését és egyetértését bírja. Mind az öt parlamenti képviselőcsoport az elmúlt hetek és hónapok során többszörös egyeztetésben alakította ki ezt az álláspontját, amelyet határozattervezet formájában a Ház most vitatni fog. Ez a határozattervezet egyrészt támaszkodik az elmúlt évek, évtizedek haderőreformjaira, másrészt választ ad a megváltozott és aktuális biztonságpolitikai követelményekre.

Arról van szó, hogy a következő 10-15 évben a Magyar Honvédség fejlődésének és fejlesztésének melyek legyenek az irányai, vagy hogyan lesz képes a Magyar Honvédség maradéktalanul eleget tenni alkotmányos kötelezettségének. Amikor elöljáróban külön kiemeltem, hogy az öt képviselőcsoport együttes munkájaként terjesztettem a kormány nevében önök elé a határozattervezetet, azért tartottam fontosnak hangsúlyozni, mert az ebben a kérdésben lefolytatott viták során kialakult egy olyan közös álláspont, amely garanciája lehet annak is, hogy ez a fejlesztési tervezet valósággá váljon a következő tíz évben. Nem csupán szervezeti változásokról, hanem tartalmi, a katonai doktrínát és annak a megvalósítását alapvetően érintő fejlesztési irányokról van ugyanis szó, abban a megváltozott környezetben, amelyben a Magyar Honvédségnek a korábbinál jóval összetettebb és bonyolultabb feladatoknak kell eleget tennie. Ehhez pedig modernizációra, a képességek, sőt új képességek kifejlesztésére és a haderő átalakítására van szükség.

Ma már önmagában az nem elég, hogy kiválóan felkészült és képzett személyi állomány van, hanem szükség van korszerű felszerelésre, fegyverre, logisztikai és infrastrukturális háttérre. Ez pedig nem kevés pénzbe kerül. Azt gondolom tehát, hogy annak az összhangnak a megteremtése, amely az új követelményeknek tesz eleget, de figyelembe veszi a magyarországi realitásokat, nos, ennek a követelményrendszernek is megfelel a határozattervezet.

Sőt megfelel annak a követelményrendszernek is, amelyről a legtöbb vita folyt a magyarországi katonai szakértők körében. Nevezetesen, hogy Magyarország mire vállalkozzon. Még pontosabban, mire vállalkozzon az ország határain kívül folytatott műveletekben, hogy a honvédelmi szakmai szempontoknak és a szövetségesi igényeknek milyen úgynevezett ambíciószint felel meg. Az itt szereplő tervezet rendkívül magasra emeli ezt a szintet, hiszen egy dandár méretű szervezetet határoz meg. Egy dandár méretű szervezetet határoz meg, hogy az ország határain kívüli műveletekben is részt vegyen. Méghozzá ennek legalább hathavi harci alkalmazásra kell képesnek és felkészültnek lennie.

Sőt a határozattervezet előírja azt is, hogy emellett rendelkezünk egy zászlóaljnyi, nem harci alkalmazásra szánt kötelékkel is; ennek már hat hónapos időtartamon túli alkalmazásra is képesnek kell lennie. Ennek a nagyon magas ambíciószintnek megfelel egy másik hasonló méretű, de más összetételű ambíció, hogy két zászlóalj, egy harci és egy nem harci alkalmazásra történő biztosítása hat hónapnál hosszabb időintervallumban is rendelkezésre álljon.

Az Országgyűlés előtt tehát két olyan magas ambíciószint szerepel, amelyek közül a későbbiek során a Magyar Köztársaságnak választania kell. Választania kell saját maga szuverén döntése alapján, és választania kell a szövetségben zajló katonai doktrínaváltás kapcsán. Mi egy olyan javaslatot terjesztettünk az Országgyűlés elé, amely képes mindkét nagyon magas ambíciószintet megvalósítani, és a későbbiek során 2011-2012-re tenni azt a váltópontot, ahol majd az Országgyűlésnek döntenie kell, hogy a dandár szintű harci kötelék alkalmazását vagy a zászlóaljharccsoport típusú harci kötelék alkalmazását fogja választani. Ez egy nagyon magas szintű szakmai kultúra, amelynek az előkészítésében minden párt katonai szakértői részt vettek.

Többször hangsúlyoztam, hogy a professzionalitás és az expedíciós jelleg erősítése ennek a határozattervezetnek a lényege. Ez azt jelenti, hogy mind itthon, mind nagy távolságon egyaránt bevethető önkéntes haderő működését szavatolja majd. Ehhez persze szükség van a műveletre kijelölt alegységek fejlesztésére, a NATO reagáló erő és az Európai Unió harccsoportnak felajánlott alegységek felszerelésére, továbbá az irányítási és vezetési rendszerek fejlesztésére.

Abban nem volt vita, hogy a Magyar Honvédség rendelkezésére álló technikai eszközök folyamatos fejlesztésre, gazdaságos üzemeltetésre és időnként bizony cserére is szorulnak. Ebben a határozattervezetben azonban közösen mind az öt párt és a kormány fontosnak tartotta megjeleníteni, hogy a haditechnikai fejlesztések és beszerzések során a korszerűség, a hosszabb távon rendszerben tarthatóság, a gazdaságosság, a könnyebben szállíthatóság, a védettség és a környezetvédelem szempontjainak is érvényesülnie kell. Ahogy az egyik katonai szakértői vitán mondták, először a képességet, a tudást kell megteremtenünk, és majd utána ehhez biztosítani a hardvert, a vasat, a technikai feltételeket. Ez egy teljesen új katonai kultúra, és teljesen új megközelítési mód, amelyet egyaránt oszt mind a kormány, mind az öt parlamenti frakció katonai szakértőinek és képviselőinek köre.

Fontos, hogy ebben a határozattervezetben arra a kérdésre is választ adjunk, hogy mi a fejlesztések pénzügyi háttere. Vagyis hogy a védelmi kiadásokat a Magyar Köztársaság mikor és milyen mértékben közelíti ahhoz az átlaghoz, amely az észak-atlanti szövetségben kialakult. Közösen azt javasoljuk, hogy ezeknek a védelmi kiadásoknak az ország tehervállaló képességéhez, szövetségesi kötelezettségeinkhez és a Magyar Köztársaság érdekeihez alkalmazkodva folyamatos emelése történjen meg. De ahhoz is ragaszkodunk mindnyájan, akik ebben az előkészítésben együtt részt vettünk, hogy ezen belül a haditechnikai fejlesztésekre fordított hányad legyen a legnagyobb rész, és érje el a védelmi kiadásoknak azt a szintjét, amelynél megvalósítható, hogy a tudás, a képesség, a kiképzettség és a felszereltség domináljon a Magyar Honvédségben.

(22.10)

Én ezt az előkészítő munkát fontosnak tartom. Fontosnak tartottam, hogy a vitákat az előkészítés során lefolytattuk, és mind az öt parlamenti képviselőcsoport ebben a munkában alkotó módon részt vehetett, mert így lesz valóság az, hogy a magyar honvédelem össznemzeti ügy is.

Én azt tanultam meg, amikor honvédelmi miniszter lettem, a vezérkari főnök úrtól és a katonai vezetőktől, hogy a Magyar Honvédségnek mindig készen kell állnia a feladatai teljesítésére, akkor is, ha éppen kiélezett helyzet van, és akkor is, ha békeidő, mert sohasem tudhatjuk, hogy ki, mikor, hol és milyen módon lép fel a Magyar Köztársaság ellen, mert hiszen ebben az aszimmetrikus háborúban, amelyet vívunk, nemcsak a szó képletes, hanem valódi értelmében is a terrorizmus ellen, a Magyar Honvédségnek mindig felkészültnek kell lennie.

Köszönöm az öt parlamenti képviselőcsoport előkészítő munkáját. Bízom benne, hogy az Országgyűlés ezt a határozatot, határozattervezetet jóvá fogja hagyni, s abban is bízom, hogy ennek kapcsán, ennek révén egy erős és jól szervezett Magyar Honvédség jön létre.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)




Felszólalások:  Előző  276  Következő    Ülésnap adatai