Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nézzük ezt a 2010-es forintosítási dolgot, ha a Jobbik menetrendje érvényesült volna, az mit jelentett volna az országnak. Az azt jelentette volna, hogy akkor az MNB devizatartaléka 25 milliárd euró volt, és ahhoz, hogy ezt át lehessen váltani, ennek a 70 százalékát föl kellett volna erre a célra használni, amit, azt gondolom, önnek sem kell bizonygatni, hogy ez mit jelentett volna az országnak. Ez lényegében a teljes pénzügyi összeomlást, a fizetésképtelenséget, a teljes hiteltelenséget, a befektetők elfordulását jelentette volna, lényegében az ország devizatartalék nélkül maradt volna. Azt pedig ne mondja, hogy piaci alapon kellett volna ezt megoldani; az pedig a forintnak egy olyan mérvű gyengülését jelentette volna, ami ugyanide vezetett volna vissza. Ez az egyik kérdés. (Derültség a Jobbik soraiban.)

A másik kérdés: kamat szempontjából sem lett volna ez előnyös azoknak ‑ hiába röhögnek ezen, ez a közgazdasági valóság ‑, akiknek átváltották volna a hitelüket, hiszen akkor a kamat mértéke 10 százalék fölött volt, a THM közel 12 százalék volt, most pedig 6 százalék. Tehát az akkori forintosítás azt jelentette volna, hogy a kamatok emelkedtek volna, a törlesztő­részletek nemhogy csökkentek volna, hanem emelkedtek volna, nem úgy, mint most, nem beszélve arról, hogy semmilyen jogi háttere nem lett volna meg akkor még ennek a döntésnek. Csak mondok egyet: például az Alkotmánybíróság döntése 2014. március 17-én tette lehetővé, hogy a korábban megkötött szerződéseken lehessen módosítani. Ez azt jelentette, hogy kimondta az Alkotmánybíróság, hogy amennyiben azt tömeges társadalmi probléma indokolja. Ez az állásfoglalás is hiányzott, és egyébként a Kúria jogegységi döntése sem volt, lett volna az akkori kormányzat birtokában. Tehát a magyar gazdaság, a Magyar Nemzeti Bank helyzete, állapota nem engedte volna meg azt, hogy ez megtörténjen.

Ami az autóhitelekre tett kritikai megjegyzését illeti, valóban, alig több mint 10 százaléka a hiteleknek ilyen típusú hitel, azt azonban elfelejtette mondani, hogy ezeknél a hiteleseknél is az elszámolás, amit kimondott a Kúria, törlesztőrészlet-csökkenést, 10-15 százalékos törlesztőrészlet-csökkentést jelentett volna. Amit pedig a szabad felhasználású jelzáloghitelekre vonatkozóan mond, az nem úgy van, hiszen a szabad felhasználású jelzáloghitelekre ugyanúgy vonatkozik a forintosítás. Elfelejtett arról beszélni, hogy egyébként 500 ezer szerződésre mintegy 3600 milliárd forintnyi forintosítás történik, ami most már biztonságot fog jelenteni az embereknek, nem kell a kamatváltozástól és nem kell az árfolyamváltozástól tartaniuk, félniük az embereknek, kiszámítható lesz a törlesztés.

Ami pedig a forintosítás idejét illeti, én úgy emlékszem, hogy január elején, a svájci jegybank döntését követően éppen dicsérő szavakat kapott a magyar kormány, hogy még éppen időben tette meg ezt a forintosítást, a magyar embereket és a vállalkozásokat mintegy 700 milliárd forint kiadástól mentette meg.

Úgy gondolom, hogy a magyar kormány igenis bölcsen és nagyon felelősségteljesen járt el a devizahitelesek kérdésében, és azt gondolom, hogy lassan valóban véglegesen lezárul ez a hatalmas társadalmi probléma, társadalmi ügy. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)