Felszólalás adatai

Az Alkotmánybíróság rögzítette egyúttal, hogy a határozat megállapításai érvényesek a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény, az új Btk. 335. §-ára is. Az Alkotmánybíróság határozata és az abban foglaltak alapján a kormány T/10592. számon benyújtotta az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat általános vitájában emlékezni és emlékeztetni szeretnék.

A rendszerváltás óta felnőtt egy nemzedék, akik nem ismerik, szerencsére, már közvetlenül nem is ismerhetik mindazokat a szörnyűségeket, amelyek ezen jelképek neve alatt elkövetődtek generációk életét megnyomorítva. Mindenkinek képesnek kell lennie azonban arra, hogy tudja, ismerje a jelentéstartalmat, és világosan megkülönböztesse a használatát. A magyar kormány erkölcsi és politikai kötelezettségének érzi, hogy következetesen nézzen szembe a XX. századi diktatúrákkal és azokkal az elkövetett rémtettekkel, és soha többé ne tűrjük el, hogy ilyen történhessen velünk - nyugodtan ezt kimondhatjuk.

A diktatúrák embertelenségeinek feltárása és az áldozatokra való emlékezés az emberi élet tiszteletének egyetemlegessége alapján kell hogy történjen. Helyesen emeli ki az előterjesztő a törvényjavaslat általános indokolásában, hogy a XX. század legborzalmasabb időszaka nem veszhet a feledés homályába, így a totalitárius diktatúrák által elkövetett bűnök áldozataira történő emlékezés része az is, ha e diktatúrák jelképeinek használata meghatározott esetekben tilalom alá esik - áll a javaslat indokolásában.

A nemzetiszocializmus időszaka behatárolható. A kommunizmus alatt a proletárdiktatúra, az egykor létező szocializmus értendő. A fasizmus nem válogatott, áldozatainak száma tízmilliókban mérhető. A fasiszták második világháborús civil áldozatainak száma Magyarországon sok százezer honfitársunk. A kommunista diktatúrák halálos áldozatainak száma világviszonylatban százmillióra tehető. Kelet-Európában egymillióra becsülik azoknak a számát, akik éhínségben, kényszertáborban, koholt vádak alapján, ellenállóként vesztették életüket. Jóval nagyobb azonban hazánkban is arányaiban azoknak a száma, akiket bírói vagy adminisztratív eljárás keretében fosztottak meg szabadságuktól; akiknek a diktatórikus rendszer tönkretette az életét, nyomorította meg testileg-lelkileg.

Tragikus eseményekkel kapcsolatos nemzeti emléknap a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja, 2001-től minden évben április 16. Arról emlékezünk meg, hogy 1944-ben Kárpátalján ezen a napon kezdődött el a magyar zsidóság gettókba kényszerítése, majd későbbi deportálása. Az ENSZ Közgyűlése 2005-ben nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává január 27-ét. Az Országgyűlés 58/2000. (VI.16.) számú határozatával minden év február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánította.

Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott törvényjavaslat - az Alkotmánybíróság határozatára figyelemmel - az önkényuralmi jelképek használatát tiltó rendelkezést oly módon módosítja, hogy az általános jellegű tiltás helyett az önkényuralmi jelképeknek a köznyugalom megzavarására alkalmas módon való terjesztését, nagy nyilvánosság előtti használatát vagy közszemlére tételét tiltja meg. A jogalkalmazás megkönnyítése érdekében a tényállás példálózva meghatározza, hogy a köznyugalom megzavarására alkalmas lehet az elkövetés módja, ha az az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogait sérti. A javaslat az Alkotmánybíróság határozatára és az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatára figyelemmel határozza meg újra mind a Btk.-ban, mind az új Btk.-ban a megsemmisített tényállás helyébe lépő új tényállást.

Meggyőződésem, tisztelt képviselőtársaim, hogy az elhatárolás érdekében szükséges tisztában lenni a képi jelképek, szimbólumok változásaival, ennek használatával, több száz, akár több ezer éves, koronként és földrészenként változó jelentésével és ezek történetével.

A szvasztika egy egyenlő szárú kereszt, amelynek a szárai derékszögben megtörtek, két irányba foroghat. Egyike a legősibb jelképeknek, számtalan kultúrkörben használták, és számtalan kultúrkörben lelhető fel. Már az őskorban része volt a művészetnek, az ókorban pedig széles körben használták. Használták a hettiták, a kelták, az etruszkok és a görögök. Megjelenik számos ázsiai, európai, afrikai és indián kultúrában, néha díszítő motívumként, néha vallási szimbólumként. Jelentése jószerencse, halhatatlanság volt, vagy mint a kereszteknél általában, a négy kar a négy égtájat jelképezte. Leggyakrabban a Nappal hozták kapcsolatba, egy másik feltételezés szerint az éjszakai égboltnak a Sarkcsillag körüli forgását ábrázolja. Ázsiában a népszerűsége ma is töretlen. Európában egy 1604-es forrás szerint az Antikrisztus szimbóluma a szent jel, amelyhez négy bitófagerenda csatlakozik. A horogkereszt mind a mai napig szerepel Finnország köztársasági elnökének zászlajában. 1918-ban, az első világháború végén Svédországban használták a légierőnél, mintegy szerencsejelként volt feltüntetve. Megállapíthatjuk azonban, hogy a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt óta a szvasztika összeforrt a fasizmussal, a rasszizmussal, a nácikkal, a második világháborúval és a holokauszttal.

Az ötágú pentagramma, a vörös csillag vörös színnel kitöltött szabályos ötágú csillag. Az ötágú csillag ősi jelkép, amelyet a közel-keleti vallások arra használtak, hogy megjelenítse azt az eretnek gondolatot, hogy a szentség az emberiségben rejlik. Ötágú vörös csillag található több állam zászlajában. Az iszlám hagyományos színének megfelelően az ötágú csillag színe zöld. Az ötágú zöld csillag többek között az eszperantó jelképe is. A Távol-Keleten sárga csillagot használnak vörös alapon. Washington DC lobogóján és a svájci Wallis kanton címerében is vörös csillagok láthatók. Vannak, akik szívesen bagatellizálják, hiszen szerepel egy sörgyár, illetve egy ásványvíz védjegyében is, miközben a XX. századi történelem egyik meghatározó politikai jelképévé vált, nevezetesen a baloldali diktatúrák jelképévé.

Végül a teljesség igényével megemlítem, hogy a sarló és kalapács Magyarországon és Litvániában tiltott önkényuralmi jelképnek számít.

A benyújtott törvényjavaslat előzményeiről annyit szeretnék mondani, hogy az indítványozó jogi képviselője útján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz 2008. július 14-én, és kérte, hogy az Alkotmánybíróság a korábbi gyakorlatát, valamint a 14/2000. (V.12.) alkotmánybírósági határozatában foglaltakat az Emberi Jogok Európai Bíróságának az indítványozó kontra Magyarország ügyben hozott ítélete alapján vizsgálja felül.

(15.20)

Ezt arra tekintettel kérte, hogy bár nem tartható érv az, miszerint a politikai véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása a demokrácia megszilárdításának és fenntartásának biztosítása végett szükséges, az alkotmányjogi panaszban az indítványozó kifejtette, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság, a Fővárosi Bíróság, valamint a Legfelsőbb Bíróság önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt elmarasztalta, és az indítványozó a vizsgált Btk.-paragrafus azon fordulatát kifogásolta, amely az önkényuralmi jelképek körében az ötágú vörös csillag használatát tiltja. Az Alkotmánybíróság azonban a teljes, nemzetiszocialista, illetve kommunista diktatúrákkal kapcsolatos jelképek használatát tilalmazó tényállás alkotmányossági vizsgálatát elvégezte. Az önkényuralmi jelképek használata büntetőjogi tényállást a Btk. módosításáról szóló 1993. évi XLV. törvény 1. §-a iktatta be.

Bár nem döntő jelentőségű más országok szabályainak bemutatása, a külföldi megoldások ismertetése azonban hozzájárulhat a büntetőjogi tiltás indokoltságának megítéléséhez.

Németországban például nem lehet nyilvánosan használni a nemzetiszocialista jelképeket, a vörös csillag azonban nem tilalmazott, mert az több érvényes szervezet jelképe. Hasonló a helyzet Romániában. A szlovák szabályozásban, Litvániában, Lengyelországban a tilalom mind a nemzetiszocialista, mind a kommunista szimbólumokra vonatkoztatható.

Lettországban a kommunista jelképek nyilvános használatát tilalmazzák. 2005-ben felmerült a nemzetiszocialista jelképek - különösen a horogkereszt - európai uniós szintű betiltásának lehetősége, amely 2007-ben Németország soros elnökségének idején volt tervezett. Több közép-európai ország, köztük Magyarország, Észtország, Lettország, Litvánia, Csehország és Szlovákia támogatták volna a tiltás kiterjesztését a kommunista jelképekre is.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága széles mérlegelési lehetőséget biztosít az államoknak annak eldöntésénél, hogy mi tekinthető a demokratikus társadalomban szükséges korlátozásnak. Az Európai Bíróság gyakorlata emellett arra is tekintettel van, hogy hogyan befolyásolhatja az érintett tagállam történelmi múltja, illetve jelene a véleménynyilvánítás korlátozása megengedett célját és szükségességét. Ugyanakkor az Európai Bíróság álláspontja szerint a vörös csillag nem tekinthető kizárólag a kommunizmust reprezentáló jelképnek, mivel az továbbra is a nemzetközi munkásmozgalom, valamint egyes törvényes politikai pártok szimbóluma. A bíróság ezenkívül úgy véli, hogy a vörös csillag viselése nem jelenti kizárólag az önkényuralmi eszmékkel való azonosulást.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Btk. 269/B. §-ával összefüggő, szűk körű bírósági gyakorlat ellentmondásos, és a Btk. 269. § (1) bekezdése sérti az alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, és ezzel összefüggésben a IX. cikk (1) bekezdését.

Az alaptörvény B) cikk (1) bekezdése a következőt mondja: "Magyarország független, demokratikus jogállam." A IX. cikk (1) bekezdése: "Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához." Továbbá a Btk. 269. § b) pont (1) bekezdésében foglalt önkényuralmi jelképek használata tényállás megfogalmazása nem felel meg a határozottság, pontosság és egyértelműség követelményének.

Az Alkotmánybíróság szerint ellentmondásos az Európai Bíróságnak a Btk. 269/B. §-ával kapcsolatos jogértelmezése is. Kiemelem, hogy Szívós Mária alkotmánybíró különvéleményében idevonatkozóan arra hívta fel a figyelmet, hogy 2008-ban az Európai Bíróságon a magyar képviselet ellátásáért felelős kormány, bár a strasbourgi elsőfokú jogértelmezés számos ellentmondásos megállapítást tartalmazott, nem élt jogorvoslattal. A fellebbezés elmaradása folytán jogerőre emelkedett a marasztaló elsőfokú strasbourgi ítélet, mely a hazai jogkövetésben és jogalkalmazásban egyaránt nemkívánatos hatással járt.

A Nemzeti hitvallásnak azon fordulata, miszerint: "Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.", két, jelen ügy szempontjából jelentőséggel bíró következtetést tesz lehetővé. Az elkövetett bűnök nem évülnek el, illetve ez a deklaráció alaptörvényi szinten juttatja kifejezésre, hogy nem tesz különbséget a két diktatúra között. Ennek eredményeképpen az Európai Bíróság vörös csillagra vonatkozó határozatából a magyar jogalkotás a későbbiekben bármilyen jogi következményt kívánna levonni, a választott törvényi megállapodásban nem tehet különbséget a nemzetiszocialista, illetve a kommunista jelképek jogi megítélésében, büntetőjogi eszközökkel való üldözésében.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)