Felszólalás adatai

DR. KURUCSAI CSABA, az FKGP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A parlamenti ciklus utolsó európai uniós vitanapját tartjuk. Ez kínálja az alkalmat a számadásra és a csatlakozásig az ország előtt álló feladatok számbavételére.

Közvetlenül az Európai Bizottság "Magyarország előrehaladása a tagság felé" című, 2001. évi országjelentése után vagyunk. A jelentésben foglaltak örömmel kell hogy eltöltsék az európai uniós csatlakozás elkötelezett híveit. Mindenekelőtt azért, mert az ez évi országjelentés, a korábbi évekkel összhangban, az idén is sikeresnek ítéli az elmúlt esztendő munkáját. A Független Kisgazdapárt parlamenti frakciója úgy véli, üzenet értéke van annak, hogy az Európai Bizottság 1998 óta Magyarországot minden esetben a jelölt országok élmezőnyébe helyezte. Az Európai Bizottság pozitív kiállása annak az eltökéltségnek az elismerése, amelyet hazánk polgárai a mielőbbi csatlakozás érdekében vállalnak.

A siker az ország sikere, azoknak a millióknak a sikere, akik az elmúlt tíz évben hittek a magyar megújhodásban és az európai útban. A kezdet az 1990. évi dublini európai tanácsi csúcs volt, amely felajánlotta a három, már akkor is sikeres kibontakozást mutató kelet-európai rendszerváltó országnak, Magyarországnak, a Cseh és Szlovák Köztársaságnak és Lengyelországnak a társulási megállapodást. Fontosnak tartom a kezdetre való hivatkozást azért, mert az 1990 decemberében megindult társulási tárgyalások egy évig tartottak, és a fent nevezett három országgal a társulási szerződés, hivatalos nevén úgynevezett ideiglenes megállapodás aláírására pár nap híján tíz évvel ezelőtt, 1991. december 16-án került sor.

A kezdeti nehézségeket mutatja, hogy a megállapodás Magyarország és Lengyelország esetében 1994 februárjában, a kettévált Csehországgal és Szlovákiával egy évvel később lépett hatályba.

Az elmúlt tíz év sikere azon parlamenti pártok sikere is, amelyek vállalták a sokszor nagyon nehéz döntések meghozatalát a stabilan működő demokratikus intézményrendszer kialakításáért, a jogállam és az emberi jogok tényleges érvényesüléséért, a kisebbségek védelméért, jogaik tiszteletben tartásáért; vállalták a küzdelmet a működő piacgazdaság létrehozásáért, egy olyan piacgazdaságért, amely képes megbirkózni az Európai Unióban meglévő piaci erők versenyében. Továbbá és végül azon politikai pártok sikere, melyek vállalták, hogy a politikai, gazdasági és pénzügyi unió érdekében adaptáljuk és alkalmazzuk a közösségi vívmányokat, az acquis communautaire-t. A vállalt ügy nagy áldozatot követelt az országtól. Az elvégzett feladat értékét külön emeli, hogy a rendkívüli áldozatvállalás közben a szociális béke fennmaradt. Ebben a felzárkózási folyamatban a mára ezer sebből vérző Független Kisgazdapárt mindvégig az európai ügy elkötelezett híve volt és marad is. Töretlenül hittünk és hiszünk abban, hogy képesek vagyunk az előttünk álló feladatok elvégzésére. Ebbéli eltökéltségünket igazolja vissza az Európai Bizottság ötödik országjelentése.

Tudjuk, hogy a csatlakozás révén sokat kapunk Európától, beteljesül végre ezeréves vágyunk; egyenjogú tagjai leszünk egy olyan közösségnek, amelynek értékeit mindig magunkénak éreztük, és amely értékek védelméért oly sokat tettünk. A Független Kisgazdapárt mindvégig hirdette, hogy reménybeli európai uniós tagságunkkal nemcsak kapunk, hanem adunk is. Adjuk közép-kelet-európai életérzésünket, kultúránkat és hitünket; adjuk annak eltökéltségét, hogy Közép-Kelet-Európa népei akarnak egymás mellett békében élni. Felismerték vagy felismerik, hogy a nyelvek és kultúrák sokszínűsége e sokat szenvedett térségben nem szükségszerűen megosztó erő, hanem európai érték. Adjuk mi, magyarok Európának Bartókot és Kodályt, Adyt, Márait és Wass Albertet, tizenhárom Nobel-díjas tudósunkat, száznál több olimpiai bajnokunkat; adjuk Tokaj fenséges italát, a magyar konyha remekeit, gyönyörű mediterrán városunkat, Pécset és a szépen fejlődő világvárost, Budapestet. Ha ezt a nagyszerű sort kiegészítjük Smetanával, Hraballal, Prousttal és Vajdával, a gyönyörű, barokk Prágával vagy a tudomány jeles közép-európai bölcsőjével, Krakkóval, akkor csak az lehet a kérdés, hiheti-e magáról Európa, hogy ezen értékek nélkül valaha is teljes lehet.

(10.30)

Adjuk végül hitünket, igaz eltökéltségünket az egységet elmélyítő, de a sokszínűséget megőrző Európai Unióért. Az európai egység útja nem a Arthur Miller-i olvasztótégely, hanem ez a sokszínűség.

Itt és ma az Országgyűlés a harmadik európai integrációs vitanapját tartja. Mint azt bevezető gondolataimban is elmondtam, a 2001. évi országjelentés megjelenése adja az alkalom rangját. A Független Kisgazdapárt parlamenti frakciója úgy értékeli, hogy az Európai Bizottság éves jelentése egy sikeres fejezet az éves munkában, szükségszerűen és szervesen illeszkedik az elmúlt egy év történésébe. Ha a 2000. évi országjelentés megjelenésétől számított egy évet a magyar és a nemzetközi szaksajtó tükrében kívánjuk értékelni, akkor támpontokat kell meghatározni. Ilyen támpont lehet az év folyamán legtöbbet használt értékelő szavak, kifejezések csokorba gyűjtése. Ezek a kulcsszavak a vizsgált időszakban az alábbiak voltak: esély, elismerés, áttörés. Az esélyt egyértelműen a 2000. december 7-9-ei nizzai Európa tanácsi csúcsnak a csatlakozni szándékozó országok szempontjából sikeres befejezése jelentette. Ez esetben mindenképpen hangsúlyozni kell a csatlakozni szándékozó országok érdekeit.

A tervezett intézményi reformokat illetően közel sem tekinthető átütő sikerűnek a francia elnökséget záró állam- és kormányközi konferencia. Azt, hogy mennyire nem így volt, bizonyítja a 2004-re meghirdetett újabb kormányközi konferencia. Mégis, a csatlakozni szándékozó jelölt országok számára Nizza az esélyt jelentette. Mindenekelőtt azért, mert lezárta az intézményi reformok azon körét, amelyek megléte előfeltétele volt a bővítésnek; továbbá megerősítette, hogy az Európai Unió 2003. január 1-jétől kész fogadni azon tagjelölteket, akik megfelelnek a tagsági követelményeknek és lezárták a csatlakozási tárgyalásokat.

Értéke Nizzának továbbá, hogy jóváhagyta a bővítési stratégiai dokumentumot. Ezzel az Európai Bizottság lényegében közzétette az Európai Unió hivatalos pozícióit. Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság javaslatot tett a tárgyalások lezárásának menetrendjére, azzal, hogy megerősítette: a legfelkészültebb országokkal a tárgyalások 2002-ben lezárhatók lesznek. Értéke továbbá Nizzának, hogy a tárgyalások felgyorsítása érdekében a mentességi kérelmeket három csoportba osztotta. Azt is javasolta, amennyiben egy fejezetet nem tudnak lezárni és csak néhány pontban marad nézeteltérés, az adott fejezetet félre lehet tenni setside pozícióba, és később újra elő lehet venni.

Megerősítette Nizza az 1997-es nizzai csúcs döntését, miszerint az Európai Unió bővítése átfogó, nyílt folyamat, amely a jelölt országok egyéni teljesítménye alapján megy végbe. A nizzai csúcs kinyilvánította, hogy a 2004. évi európai parlamenti választásokon már részt vehetnek az új tagországok is.

A mai napon nem feladatom, hogy szóljak a nizzai csúcs megoldatlan, nyitva hagyott vagy kétségekkel fogadott döntéseiről, foglalkoznom kell ugyanakkor ennek következményeivel. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke mondta: a kormányközi megközelítés hasznos lehet az európai együttműködés új területeinek megnyitása céljából, mint ahogy az volt a schengeni egyezmény esetében is, de hosszabb távon egy erős Európai Unió nem épülhet a kormányközi modell ellentmondásos, széttagolt döntési mechanizmusára, egy olyan rendszerre, ahol a hatalom titkárságok, ügynökségek és bizottságok kezében aprózódik szét.

A kormányközi modellben a legfontosabb javaslatok és döntések minduntalan a helyi politikai érdekek és a nemzeti választási periódusok fogságában vergődnek. Ezt felismerve javasolta az Európai Parlament ez év októberében, hogy a következő kormányzati konferenciát egy konvent készítse elő. A jelölt országok számára bizalomerősítő kezdeményezés, hogy a konvent munkájába bekapcsolódhatnak, a testületbe két parlamenti képviselőt és egy kormánypárti szakembert küldhetnek.

A fentiek alapján a Független Kisgazdapárt parlamenti frakciója úgy ítéli: Nizza az esélyt jelentette a jelölt országoknak.

Az elmúlt egy esztendő másik kulcsszava az áttörés volt. A tavaly novemberi európai integrációs vitanapon a Független Kisgazdapárt szónokaként elismerően szóltam a 2001 januárjától soros elnökséget betöltő Svédország ambiciózus terveiről. Reményemet fejeztem ki, hogy Svédország meghirdetett programjának megfelelően a bővítést abszolút prioritásnak tekinti, fontosnak tartja, hogy a foglalkoztatás és a környezetvédelem kérdésében az Európai Unió jelentős haladást érjen el. Az elmúlt években félsikerek és részeredmények után is elhangzott szuperlatívuszok mára jelentősen devalválódtak. Ma már tudjuk, sok esetben vajúdtak a hegyek és egérke született. Ezért nehéz a svéd elnökség munkáját úgy értékelni, hogy egyszer s mindenkorra valós értéken minősítsük a nagyszerű eredményeket. A nemzetközi és magyar sajtó egyszerűen áttörésnek értékelte a svéd elnökség munkáját. A 2001. június 12-ei miniszteri szintű tárgyalási fordulón Magyarország 22 fejezet ideiglenes lezárásáig jutott.

Itt szeretnék reagálni ellenzéki képviselőtársaim azon megjegyzésére, miszerint olvasatukban a 2001. évi országjelentésből kitűnően hazánk elveszítette négy évvel ezelőtti meglévő helyzeti előnyét. Csupán Ciprusnak van 22 ideiglenesen lezárt fejezete, az összes többi jelölt ország ennél kevesebbet teljesített. Hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy a beszédem legelején nevesített, sikeres rendszerváltó közép-kelet-európai országok közül Csehország 19, Szlovákia 17, Lengyelország 16 fejezet ideiglenes lezárásáig jutott ez év október 1-jéig. Mit mondhat erre a Független Kisgazdapárt parlamenti frakciója? Soha nagyobb helyzetielőny-vesztést ne szenvedjünk!

A számszaki adatoknál - 22 ideiglenesen lezárt fejezet - csak a tárgykörök fontossága és politikai súlya tekintélyesebb, így az áruk, személyek, szolgáltatások és a tőke szabad áramlása, tehát egyszerre a négy szabadság; továbbá a vállalati jog, a szociálpolitika, a külkapcsolatok, és végül, de nem utolsósorban a környezetvédelem, csupa nagy betűvel.

Túl vagyunk ezen a nagyon fontos fejezeten is, ne bolygassuk a múltat! Ne idézzünk azokból a sötét víziókból, melyeket a nem tudni, kinek drukkoló politikusok a környezetvédelem fejezet ürügyén vázoltak. A Független Kisgazdapárt parlamenti frakciója ezt a fórumot is felhasználja arra, hogy köszönetét nyilvánítsa Svédország kormányának, a svéd királyság budapesti nagykövetének, Staffan Carlsson úrnak, továbbá a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma szakmai apparátusának a nagyszerű sikerért, az áttörésért.

Az elmúlt egy év harmadik kulcsszava az elismerés. Az értékelés alá vont egy év elismeréssel kezdődött, a 2000. november 8-ai országjelentés közzétételével, és azzal zár, az idei november 13-ai jelentéssel. Amit az egy év időben átfog, az is elismerés: az Európai Parlament 2001. szeptember 5-ei, úgynevezett Queiró-jelentése. A mai napon és korábban a médiában az országjelentések kaptak nagyobb hangsúlyt, ez alkalommal inkább szeretném ráirányítani a figyelmet az Európai Parlament jelentésére. Annak üzenete a legmagasabb szintű európai képviseleti fórum megnyilatkozása, 15 ország 626 képviselőjének az állásfoglalása. Nem lehet közömbös számunkra a jelentés közzétételének időpontja sem: arra az Európai Bizottság országjelentésének közzététele előtt két hónappal került sor. Megállapításai előrevetítették a készülő országjelentés pozitív hangsúlyait.

Három fontos megállapítást azonban mindenképpen szeretnék a jelentésből idézni. Fontosnak tartja a jelentés kiemelni, hogy hazánk európai uniós csatlakozási szándéka az ország lakossága támogatását élvezi. Hangsúlyosan pozitívan értékeli e tárgyban a parlamenti pártok közötti konszenzust.

Másik nagyon fontos kiemelés: kiemeli, hogy Magyarországon pozitívan fogadták a nizzai csúcs döntéseit.

(10.40)

Ugyanakkor megjegyzi a Queiró-jelentés azt a nyilvánvaló igazságtalanságot, hogy Magyarország és Csehország két képviselői hellyel kevesebbet kapott, mint a hasonló nagyságú uniós államok.

A legfontosabb rendelkezés ebben a pontban és ehhez a körhöz: az Európai Parlament szerint a kérdést még a csatlakozás előtt rendezni kell, mégpedig úgy, hogy az említett két tagjelölt is 22 hellyel rendelkezzen az Európai Parlamentben.

Kiemelkedően kedvező pontja a Queiró-jelentésnek, hogy a 12 csatlakozási tárgyalásokat folytató tagjelölt közül egyedül Magyarország esetében szorgalmazza az Európai Parlament a konkrét csatlakozási időpont mielőbbi meghatározását.

A Független Kisgazdapárt parlamenti frakciója határozott álláspontja: sok még az előttünk álló feladat, hosszú az út a csatlakozásig, majd az európai átlagig való felzárkózásig. Hazánk teljesíteni tudja és teljesíteni fogja ebből eredő feladatait. Ugyanakkor a Független Kisgazdapárt parlamenti frakciója fontosnak tartja annak hangsúlyozását is, hogy hazánk a csatlakozás területén kétségtelenül elért sikereit végre értékként kezeljük. Szüksége van népünknek az elismerő szavakra, mert ebből tud hitet meríteni az előtte álló feladatok végrehajtásához. Legyen a mai politikai vitanapunk vezérlő gondolata a jobbító szándék, az ország mások által eredményesnek ítélt munkájának bemutatása; egy kicsit ünnep, hogy holnaptól újult erővel folytathassuk munkánkat a reménybeli 2004-es európai uniós tagságunk eljöveteléért. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)