Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Több képviselő hozzászólása inspirált arra, hogy én is hozzászóljak ehhez a vitához. Józsa képviselő úr már érintette egy részét annak, amiről én is szeretnék legalábbis részben beszélni, ez pedig az, hogy a gátlástalan populisták érvelnek úgy, ahogy önök érvelnek itt a magyar parlamentben. Önök szisztematikusan összekeverik egy adott ország kormányát és egy adott ország népét. Ehhez itt Magyarországon hozzászoktunk már, Orbán Viktor több alkalommal, folyamatosan, önmagát megszemélyesítve a magyar néppel azonosítja. Többször fel kellett hívni a figyelmet arra, hogy ő egy választott vezetője ennek az országnak, de nem egyenlő a magyar néppel, mint ahogy a lengyel vezetés sem egyenlő a magyar (sic!) néppel. Soltész úr most másodszorra, amikor szólt, már pontosabban fogalmazott, azt mondta, hogy a lengyel vezetést vádolják. Így már közelebb járunk a valósághoz, ha úgy fogalmazunk, hogy van egy olyan lengyel kormány, amelyiknek megtetszett az a magyar út, amit önök kitapostak. Ez a magyar út arról az autokráciáról szól, amiről Bárándy Gergő beszélt, de hogy egy önöknek kedvesebb jellemzést mondjak, önök egy demokrácia nélküli többpártrendszert építettek ki itt Magyarországon. Azért hozom ezt a jelzős szerkezetet, mert ezt az önök vezére, Orbán Viktor fogalmazta meg korábban, amikor neki éppen nem tetszett ellenzékből egy adott kormány. Tehát önök egy demokrácia nélküli többpártrendszert alakítottak ki, amelyben autokrata eszközöket és autokrata körülményeket akarnak kialakítani.

(10.20)

Ez az út megtetszett a lengyel kormánynak is. Szó sincs itt a kereszténység védelméről, szó sincs itt semmiféle vallásháborúról! Egyszerűen arról van szó, hogy önöknek jól jön egy szövetséges az Európai Unióban ahhoz a harchoz, amit önök folyamatosan folytatnak Brüsszellel szemben.

Volt szó arról, hogy az alapértékeket ki tartja tiszteletben, ki nem. Hát, önök egészen biztosan nem tartják tiszteletben ezeket az alapértékeket, mint ahogy sok esetben a lengyel kormány sem tartja tiszteletben ezeket az európai uniós alapértékeket. Ebből látszik, hogy Lengyelországban vannak ebben tüntetések, belpolitikai viták is. Az, hogy ebbe Magyarországnak mennyire kell ilyenformán beleavatkozni, az természetesen másik kérdés, de ne kezdjük el ezt úgy értelmezni a magyar parlamentben, bár értem én a csábítást az önök részéről, hogy önök valami fantasztikus nagy áldozatot hoznak. Nem, kérem! Amit önök most tesznek, az a saját maguk védelméről szól. Semmi köze nincs a lengyel-magyar barátsághoz, semmi köze nincs a lengyel néphez. Egyszerűen jól jön önöknek az, hogy a lengyel kormányt is bírálja Brüsszel, pontosan az alapértékekre és az alapszerződésekre hivatkozva.

S hogy miért indítanak önök ekkora támadást Brüsszellel szemben? Persze van az általános érv: mi nagyon szuverének vagyunk, és azt gondoljuk, hogy ettől még szuverénebbek leszünk. Azt gondolom azonban, hogy van egy másik ok is, ami miatt önök most nagyon támadják Brüsszelt, ez pedig az OLAF különböző jelentései. Értem én, hogy kellemetlen a miniszterelnök és a családja számára az, ha egy OLAF-jelentés másról sem szól, mint hogy hogyan gazdagodtak a fideszes haverok, barátok az európai uniós pénzek lenyúlásával. Értem én, hogy el kell magyarázni egy kampányban a fideszes szavazóknak, hogy a rossz Brüsszel ki akar velünk szúrni, éppen ezért minden ilyen harc egy nagy morális szent célként feltüntetve jól jön önöknek, hogy a saját szavazóikat átverjék és be tudják csapni, de mégiscsak az igazság az, kérem, hogy önök kampánycélokra használnak fel egyébként oda nem való alapértékeket és fontos kérdéseket.

A másik, amit szeretnék Soltész képviselő úr figyelmébe ajánlani, hogy ön azt mondta, nem hajlandóak behódolni Brüsszelnek. Akkor ugye a pénzt visszautalták már, amit az összes fejlesztési forrásból megkaptak? Mert ha valakivel én nem vagyok jóban, nem értek vele egyet, ha nem fogadom el azokat az alapszabályokat, amelyek alapján működik, akkor, gondolom, oda a pénzt is vissza kell utalni. Vagy adott esetben kezdeményezni kell például az Európai Unióból való kilépést. Ez is egy legitim vita lenne itt a parlamentben. Én ellene lennék, de azt gondolom, hogy ez is sokkal tisztességesebb magatartás lenne, ha ez a célja a Fidesznek adott esetben. Vagy akkor mondják meg, hogy miért szavazták meg a magyar csatlakozást, miért szavazták meg az összes EU-s alapszerződést, ha most hirtelen ráeszméltek, hogy ez egy olyan kötöttséget jelent az önök számára, ami Magyarország szuverenitását hihetetlen módon korlátozza. Nekem éppen ezért inkább úgy tűnik, hogy nem erről szól a kérdés, hanem sokkal inkább az OLAF-jelentésekről, ahogy ezt az imént is mondtam.

A másik, hogy önök azt mondják, Brüsszelnek való behódolás, meg hallottam, a miniszterelnök évértékelőjében azt mondta  hogy is fogalmazott?, valahogy úgy , hogy az IMF pórázát leráztuk magunkról. Kérdezem én: az orosz póráz jó, meg a kínai póráz? Ha most nem tankkal jönnek, hanem rubellel, akkor az rendben van, akkor nem zavar bennünket a magyar szuverenitás szempontjából, hogy hány száz milliárd forintot kell majd visszafizetni Oroszországnak? Vagy a Belgrád-Budapest vasútvonal kapcsán nem zavar minket, hogy 750 milliárddal fogunk a kínaiaknak tartozni? Ez nem a magyar szuverenitás korlátozása? Hát, kérem, dehogynem! (Zaj a Jobbik padsoraiból.) Tessék nekem megmondani, hogy az IMF rossz, de ha az orosz nemzeti bank, vagy nem tudom, kereskedelmi állami bank adja a pénzt, akkor az nem baj! Akkor legalább az önök által állandóan emlegetett kettős mércét maguk is száműzzék már a retorikájukból! Vagy mondják azt, hogy az orosz póráz jobb póráz, mint az IMF-póráz! Ez is egy teljesen világos mondás. Hozzáteszem, hogy egy NATO-, európai uniós tagország szempontjából ez egy érdekes felvetés lenne.

A végén még egy észrevételt hadd tegyek Soltész úr hozzászólásához: azt mondta, hogy a kommunizmust a mi pártunk tartotta fenn. Igaz persze, hogy ’89-ben alapították ezt a pártot, de ez egy megszokott retorika, különösen kampányidőszakban az önök részéről. Na de, Soltész úr, akkor beszélt-e már Pintér Sándorral, beszélt-e már Matolcsy Györggyel, Fónagy úrral, Martonyi úrral, Hoffmann Rózsával, Mikola Istvánnal meg Járai Zsigmonddal, hogy azonnal hagyják el a maguk pártját? Mert ezek az MSZMP-tagok akkor ezek szerint hozzájárultak  nálam biztos jobban hozzájárultak, mert én ’74-ben születtem  az előző rendszer fenntartásához. Vagy Orbán Viktor, Deutsch Tamás, Varga Mihály, akik KISZ-titkárok voltak. Kérem, én már KISZ-tag sem voltam, nemhogy titkár lehettem volna! Tehát akkor beszéljen már ezekkel a kollégáival, hogy lépjenek ki azonnal a Fideszből, adják vissza a miniszteri mandátumot, mert hát hogy mocskos, aljas módon fenntartották az előző kommunista rendszert párttagként! Akkor, kérem, talán először a saját házuk táján tegyenek rendet, és majd utána egy ilyen megszólalás talán még hiteles is lehet.

Arról nem is beszélve, hogy itt ül Németh Zsolt, aki Soros-ösztöndíjas volt. Orbán Viktor Soros-ösztöndíjas volt. Egy csomóan maguk közül Soros-ösztöndíjasok voltak. Én, kérem, pályáztam Soros-ösztöndíjra, képzeljék, én nem kaptam Soros-ösztöndíjat. Ők meg kaptak Soros-ösztöndíjat. Az a párt, pártszövetség, amelyben maga ül most, Soros György pénzéből indult el a ’89-es vagy ’88-as alapításnál. Tehát ha valakinek van oka ezért adott esetben szégyenkezni, ha ezért kell, hogy elfogadott egy ilyen oligarchától, egy nemzetközi spekulánstól, egy zsidó származású nemzetközi spekulánstól pénzt, azok maguk! És maguk hoznak ide be a Házba egy olyan szabályt, egy olyan törvényt, amely ezt az öreg, idős embert kampánycélokra használja fel!

Hát, kérem, ha valakinek szégyellni kell magát, azok maguk, mert folyamatosan hazudnak a saját választópolgáraiknak is, meg mindenki másnak is! Szerintem ezért inkább szégyellni kellene magukat. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiból.)