Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nekünk jelentős aggályaink vannak ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban, nemcsak azért, mert nem készült - szokás szerint - semmiféle hatástanulmány arra vonatkozóan, hogy egy ilyen intézkedésnek milyen hatásai lesznek főként a felszín alatti vízbázisainkra, hanem azért is, mert gyakorlatilag szinte csak népszerűségi szempontok alapján születnek meg olyan törvények, amelyek többek között a jövő nemzedékek jogaira és életfeltételeire is jelentős kihatással lehetnek, vannak. A kormány tulajdonképpen beismeri, hogy nincs eszköze arra, hogy feltérképezze vagy szabályozza azt, hogy ki és milyen körülmények között, milyen feltételekkel létesít egy felszín alatti vízbázisból egy vízkivételi művet vagy kutat, és ma gyakorlatilag ezerszámra vagy tízezer számra létesülnek ezek a kutak ellenőrizetlenül Magyarországon. Mivel nem tudjuk, hogy hol és milyen feltételekkel létesültek ezek a kutak, így abban sem lehetünk biztosak, hogy ezeken a kutakon keresztül nem történik az ivóvízbázis elszennyezése.

Két, Alaptörvénybe foglalt joggal is ütközik ez a törvény, ha ebben a formában kerül elfogadásra: egyrészt a nemzeti örökségünk, az ivóvizünk, a vízbázisaink védelmével kapcsolatos, Alaptörvénybe foglalt joggal, másrészt pedig az egészséges ivóvízhez való jog - szintén mint Alaptörvénybe foglalt alapjog - sérül ezen a módon. Hiszen Magyarországon már ma sem teljesül mindenhol, különösen a dél-alföldi régióban az egészséges ivóvízhez való jog, ahol a nagy arzéntartalma miatt nem sikerül egészséges ivóvízhez juttatni mindenhol a lakosságot, természetesen a mezőgazdasági célokra felhasznált vízről már nem is beszélve. Másrészt pedig igen nagy a veszélye annak, hogy ezek az ivóvízkivételi művek, mivel ellenőrizetlenül létesülnek kutak mindenfelé az országban, a vízbázisok maguk szennyeződni fognak, hiszen, és ezt a jövő nemzedékekért felelős ombudsmanhelyettes, dr. Bándi Gyula is kifejtette a levelében vagy állásfoglalásában, amit erről a törvényjavaslatról írt, hogy Magyarországon az ivóvízkivételi célú kutaknak több mint a fele 80 méternél sekélyebb mélységű, tehát ahonnan az ország ivóvízellátása származik, annak több mint a fele 80 méternél sekélyebb, magyarul: érintett ez által a törvényjavaslat által, hiszen az engedély nélkül mélyített, 80 méternél sekélyebb kutak bármelyike ezeket az ivóvízbázisokat potenciálisan elszennyezheti. És azt tudjuk, hogy ha egy ivóvízbázist elszennyezünk, azt már megtisztítani vagy csak igen horribilis költségen lehet, vagy leginkább egyáltalán nem lehet.

Az egyik legnagyobb kincsünk a még nagy mennyiségben és bőven rendelkezésre álló, jó minőségű ivóvíz. Én azt gondolom, ez mindannyiunknak pártok felett álló érdeke, nyilván a fenntarthatóság amúgy is egy pártok felett álló szempont és érdek, de az ivóvízbázisunk védelme - mint egyetlen megmaradt legnagyobb nemzeti kincsünk védelme -, azt hiszem, nem kérdés, hogy nem szabadna, hogy bármilyen más szempontnak alá legyen rendelve.

Természetesen abban is egyetértünk, hogy nagyon fontos, hogy a vidéken élő emberek a háztáji kertjükben, veteményesükben a lehető legjobb feltételekkel állítsanak elő egészséges élelmiszert, és ehhez az öntözést is megfelelően garantálni tudják sekély felszín alatti vízkivételi művekből, magyarul, hogy ne legyen megakadályozva az, hogy ők fúrt kutakon keresztül locsoljanak, vagy sok helyen akár még ásott kutak is vannak. Hiszen ez egy jelenleg is élő dolog vidéken Magyarországon mindenhol, és ez fenn is kell maradjon, hiszen enélkül a magyar mezőgazdaság, főleg a családi gazdálkodások, a kis háztáji veteményesek igencsak veszélybe kerülnének. Nyilván az egészséges élelmiszerrel való ellátás egy alapvető dolog Magyarországon, ami alapvetően egy agrárország, tehát senki nem akarja ezt a jogot elvenni a vidéken élő és gazdálkodó emberektől. Viszont a mérleg másik oldala, a mérleg másik serpenyője is nagyon súlyos, hogy ha nem figyelünk oda, ha nem ellenőrizzük, ha nem szabályozott módon történnek meg ezek a vízkivételek, akkor olyan szennyeződése következhet be ezeknek a vízbázisoknak, ami visszafordíthatatlan.

Úgyhogy emiatt is, illetve amiatt, hogy több szakmai szervezet is, többek között a Vízkútfúrók Egyesülete is aggályát fejezte ki e miatt a törvényjavaslat miatt, és még egyszer mondom, Bándi Gyula professzor úr, a jövő nemzedékekért felelős ombudsmanhelyettes és mellette még sok más szakmai szervezet is, ezért is, meg a józan észérvek alapján is ezt a javaslatot mi ebben a formájában nem tudjuk támogatni. Bár látjuk benne azt a szándékot, hogy legalábbis papíron, formálisan az ilyen kutakkal rendelkező emberek helyzetét igyekszik rendezni, de kérdés, hogy valójában rendezi-e. Valójában rendezi-e, vagy csak még nagyobb káoszt teremt azáltal, hogy nem köti engedélyhez a 80 méternél sekélyebb kutakat továbbra sem?

Mindenki nyilvánvalóan attól tart és fél, akinek ilyen kútja van jelen pillanatban, hogy ha ő bejelenti és ez regisztrálva lesz, akár az ingatlan tulajdoni lapján feltüntetve, akkor különböző illetékek, díjak, bírságok alanya lehet azáltal, hogy ez a vízkivételi mű már a hatóság látókörébe bekerül. De ez az egyik véglet, ez a félelem egyik oldala.

A másik oldala meg az a félelem, hogy az ellenőrizetlen vízkivételekkel veszélybe kerülnek a vízkészletek, és itt most nemcsak az elszennyeződésről van szó egyébként, hanem az ellenőrizetlen mennyiségű vízkivételről is. Mert azért egy közös víztestet használók nem árt, ha tudják, hogy összesen mennyien létesítettek kutakat azon a víztesten, és ott mekkora vízkivétel történik, mert nemcsak az ő saját vízkivételüket lehetetlenítheti el, hanem, főleg ha ez a talajvízzel van összefüggésben, akkor a talajvízszint süllyedésével a környékbeli növényzet állapotát is veszélyezteti egy túlzott vízkivétel, egy ellenőrizetlen mennyiségű vízkivétel. Tehát ezt mindenképpen valahogy meg kell oldani, orvosolni kell.

Mi is azt szeretnénk, ha nem volna ez anyagi teher a kutat létesítőknek, különösen, még egyszer mondom, a családi, háztáji használatra létesült kis mennyiségű kutaknál. A 80 métert nem tudom, mivel indokolták, mi a szakmai indoka, hogy éppen 80 méternél húzták meg ezt a határt. Egy picit soknak tűnik így nekem, bár megjegyzem, hogy bár környezetmérnöki végzettségem van, de nem nevezem magam szakértőnek ezen a területen. Lehet, hogy van indoka, sőt nyilván van indoka, hogy miért pont 80 méter a 80 méter. Viszont én azt gondolom, hogy a legtöbb ilyen háztáji kút, a 20, 30, 40, 50 méternél fúrt kutak sem mennek mélyebbre, hiszen elérhetőek vízbázisok ezekben a mélységekben szinte mindenhol Magyarország területén.

Úgyhogy aggályainkat kifejezve azt mondhatom a legnagyobb ellenzéki frakció képviseletében, hogy mi ezt a törvényjavaslatot ebben a formában nem tudjuk támogatni, és az aggályaink a vízkészleteink hosszú távú biztonsága érdekében merültek fel. Azt szeretnénk, ezzel kezdtem és ezzel is fejezem be, ha az ivóvízbázis, a felszín alatti vízbázisunk, Magyarország jelen pillanatban talán legnagyobb természeti kincse a jövő generációk számára is megmaradna. Fenntartható használatával mi biztosítani tudnánk azt, hogy mind minőségileg, mind mennyiségileg megfeleljünk a jövőbeli generációk elvárásainak. És természetesen a jelen generációk, tehát a most élő magyarok is egyforma feltétellel, egyformán jó minőségben juthatnának ivóvízhez, és természetesen az ár sem egy utolsó szempont, hogy kedvező áron.

(12.00)

Bár tudom, hogy ez a mostani javaslat nem az ivóvízkivételi célú kutakról szól, de természetesen, mint az előbb említettem vagy indokoltam, kihatással van azokra is, és hosszú távon súlyos hatással is lehet akár az ivóvízellátásra is.

Úgyhogy védjük meg felszín alatti vízbázisainkat. Egy olyan törvényt szíveskedjenek beterjeszteni az Országgyűlés elé, ami szakmai szervezetekkel történt konzultáció után, megfelelő hatástanulmányokkal megalapozott törvényjavaslat, ami megoldást nyújt a kutakkal rendelkezők problémáira és ugyanakkor a vízbázisainkat se veszélyezteti, és akkor fogjuk tudni támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik és az LMP soraiból.)