Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

PÁNCZÉL KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! Határozati javaslat a magyar-székely összetartozás napjáról, vagy mondhatjuk azt is, hogy a magyar-székely egység napjáról. Sokan azt mondják, egyes vélemények szerint ez egy evidencia, és felesleges ezt határozati javaslati formába önteni, én mégis amellett szeretnék érvelni, hogy ez egy fontos dolog, még ha természetes is ez mindannyiunk számára, vannak olyan dolgok, ami miatt érdemes megerősíteni ezt az egységet és ezt az összetartozást. Elsőként azzal indokolnám, amiről Szávay képviselőtársunk is beszélt, a nemzeti minimum kérdésével, és én egyébként azt gondolom, hogy pont a nemzetpolitika lehet az, aminek egyes alapvető kérdéseiben egyetérthetnek a magyar politika szereplői, a magyar politikai pártok, mert amikor azt mondjuk, hogy az a célunk, hogy a magyarság, bár szétszabdalva is él a Kárpát-medencében, de megmaradhasson a szülőföldjén, sőt ott gyarapodjon a szülőföldjén, akkor ez lehet egy olyan elv, amiben egy nemzeti egyetértés van.

Az, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarságért, ami szerepel az új Alaptörvényünk D) cikkelyében, vagy ahogy annak idején Szabó Dezső fogalmazott, hogy minden magyar felelős minden magyarért, azt gondolom, ez egy olyan alapelv, ami lehet egy nemzeti minimum. Mint ahogy az a két példa is igaz erre, amit képviselő úr felsorolt az elmúlt időszak parlamenti életéből. Ilyen volt az ukrán nyelvtörvény elleni közös fellépés, és ilyen volt a Minority SafePack, a nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezés melletti kiállás. És valóban, ezt a ma tárgyalt összetartozás napja határozati javaslatot is hat parlamenti párt nemcsak hogy támogatja, hanem előterjesztő képviselőket adott ehhez a határozati javaslathoz. Egyetlen parlamenti erő, az önmagát Demokratikus Koalíciónak nevező szélsőséges szekta az, aki nem támogatja ezt a határozati javaslatot.

Ez a határozati javaslat evidencia, amit mégis meg kell erősítenünk. Több oka is van ennek. Jó ideje szétszakítva élünk az erdélyi magyarságtól és benne a székelyföldi székelyektől, nemcsak száz éve, hanem több száz éve így van ez. Annak idején ott az erdélyi gyulák világa is olyan távoli, misztikus és különálló világ volt, és ez csak fokozódott akkor, amikor a XVI. században három részre szakadt az ország. A mai anyaország közepén a török hódoltság volt, nyugati és északi keskeny sávjában a Habsburgok uralta Magyar Királyság, és létezett különállva az Erdélyi Fejedelemség, aminek történelmünkben megvolt az a jelentősége, hogy akkor, abban az időben, amikor haza nem létezett, csak nemzet, az az Erdélyi Fejedelemség testesítette meg a magyar államiságot.

A török kiűzése után is külön kezelték Erdélyt, hiszen a Habsburg-uralom alatt az Erdélyi Fejedelemség külön igazgatás alatt szerepelt a birodalomban, és pontosan erre vonatkoztak a ’48-as idők, hiszen ’48 márciusában is a 12 pont egyik hangsúlyos eleme volt az unió Erdéllyel. És trianoni elszakítottságunk, szétszakítottságunk most már közel száz esztendejéről is sokszor ejtettünk szót.

A kapcsolat helyreállításáért, határokon átívelő helyreállításáért sokat tettünk az elmúlt időkben. Alapvető tény, amit egyébként a „székely-magyar” szókapcsolat is kifejez, hogy egy magyar nép tagjai vagyunk. Egyébként a székelység léte erőt ad nemzeti identitásunkhoz, és viszont is, az anyaország és más határon túli magyar közösségek is erőt kapnak és adnak a székelységnek és az ő fennmaradásukhoz Romániában. Evidencia és mégis megerősítjük ezt az összetartozást, és a megosztás volna a legnagyobb hiba.

Egy-két héttel ezelőtt tárgyalta itt a Magyar Országgyűlés azt a javaslatot, amely szerint a székelység, a székelyek egy külön nemzetiség Magyarországon. Nagyon helyesen a parlamenti többség ezt a kezdeményezést elutasította, bármennyire is rokonszenvezünk a székelyekkel, akár a Magyarországon élő székelyekkel, mégis egy ilyennek a támogatása, amikor arról döntünk, hogy különállunk magyarok és székelyek, ez nemcsak hiba, hanem bűn lenne. Bűn lenne lehetőséget adni egy következő román népszámláláson ahhoz, hogy a kérdezőbiztos feltegye azt a kérdést, hogy „Magyar vagy, vagy székely vagy?” Mindjárt nem egy másfél milliós magyar közösségről beszélünk Romániában, hanem akkor sokkal kevesebbről, és ez a megosztás tovább veszélyeztetné a magyarság megmaradását, nyelvhasználatát, kultúrához való hozzáférését.

Tisztelt Ház! A magyar-székely összetartozás erőt ad a székelyeknek. Azt gondolom, hogy ha ezt a határozati javaslatot elfogadjuk, ez erőt ad a harcukhoz, ahhoz a harchoz, amit az autonómiáért vagy az önrendelkezésükért vívnak. Meggyőződésem, hogy az autonómia az, ami valóban a hosszú távú megmaradást, boldogulást segíti, és egyébként a többségi állam számára is elhozza a társadalmi békét és a prosperitást.

Ehhez minden segítséget meg kell adnunk, ha kell, gazdasági eszközökkel, ha kell, politikai eszközökkel vagy ha kell, diplomáciai eszközökkel, hogy ebben segítsük a székelyeket. Bethlen Gábor szavaihoz nyúlnék vissza, aki azt mondta, hogy nem tudjuk mindig megtenni azt, amit kell, de mindig tegyük meg azt, amit lehet. És amit lehet, azt most is tegyük majd meg a székelyek támogatása ügyében.

A határozati javaslat egy történelmi eseményre is emlékezik. Egy főhajtás a székely hősiesség előtt, főhajtás az agyagfalvi székely nemzetgyűlés előtt. Akkor, ott a székelyek kiálltak a nemzetért, kiálltak az áprilisi törvényekért, és a Habsburgok által feldühített tömegekkel szemben képesek voltak megvédeni a forradalom eredményeit, valamint az erdélyi lakosok biztonságát is garantálták.

Tiszteletre méltó volt a kiállásuk és a magyar nemzet iránt tanúsított szeretetük, amelyről méltóképpen kell emlékezni.

(19.40)

Emlékezzünk erre a 60 ezer székelyre és 1848. október 16-ára!

Szeretnék köszönetet mondani államtitkár úrnak, rajta keresztül a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak, a kormánynak, hiszen ez az ügy már nem először van napirenden. Szávay képviselő úr egy kérdésében is ezt kérdezte, a magyar-székely összetartozás napját, hogy milyen a kormány hozzáállása ehhez a határozati javaslathoz, és akkor államtitkár úr elmondta, hogy az agyagfalvi kis múzeum további fejlesztésére 20 millió forintot biztosít a magyar kormány. Köszönjük, hogy ezzel is a jövő évben még szebbé teszi az ottani erdélyi megemlékezéseket is.

A Fidesz-frakció támogatni fogja a határozati javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)