Felszólalás adatai

DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha valóban politikai vitát érdemileg szeretnénk folytatni, akkor gondolom, nem ezzel a tíz emberrel a polgári oldalon és azzal a három emberrel az MSZP oldalán kell lefolytatni. A jegyzőkönyv kedvéért persze érdemes rögzíteni ezeket az észrevételeket, és ha mind Bán úr, Géczi úr, képviselőtársaim felszólalása úgy van, akkor azt gondolom, ebbe a trendbe, amely az országos területfejlesztési koncepcióról szól, és ha legalábbis a csokornak további növelésére, színesítésére, tagolására, új elemek beillesztésére van hajlam, akkor kérem, figyelemmel hallgassák, remélem, ez is hatással lesz a további módosításokra.

Az egyik, amiről azt gondolom, hogy szét kell választani, több hozzászóló is szólt ebben, a területfejlesztés és a közigazgatás problémája. Ez két különböző terület, két teljesen más célt szolgál, és más rendszerben gondolkozik. Az Európai Unióra is kár hivatkozni, hiszen az Európai Unió is külön veszi a fejlesztésekkel kapcsolatos kérdéseket és a közigazgatással kapcsolatos kérdéseket, sőt jó néhány kis ország sikeressége, akár az ír, akár a portugál példát nézzük, alapvetően mindig a mindenkori hétéves fejlesztési európai uniós irányelvekhez igazította a fejlesztés területi méreteit, területi jellegét és ágazati jellegét is, joggal, hiszen a pénzek jó része onnan érkezik ehhez kapcsolódóan, és ezért determinálja a hazai források kiegészítő jellegét is. Ha valóban az a célja ennek a területfejlesztési koncepciónak, hogy a leghatékonyabban egyrészt a fejlődést, másrészt pedig a felzárkózást, ezáltal a távolságokat közelítő, de az egészet együtt is emelő célt kívánja megfogalmazni, ha ebben egyetértünk, akkor talán néhány olyan szakmai előítélet tévedésen alapul, amelyre föl kell hívni a figyelmet.

Azt gondolom, az egyik a pólusszemlélet. Nagyon sokan elmondták ezt a kérdést a fejlesztéssel kapcsolatban. Pontszerűen egy országot nagyon nehéz fejleszteni, de egy térséget is, amelyet egyébként helyesen, ha úgy tetszik, a 3. oldalon az 1. pont a) pontjában megfogalmaz oly módon, hogy kellene bizonyos centrumtérségek, póluscsoportok megerősítése. Ehelyett aztán később mind a fejlesztési koncepcióban, mind a területfejlesztési koncepcióban meg nagyvárosokat fogalmaz meg, konkrét, jól körülhatárolt közigazgatási egységű nagyvárosokat. Ha valóban azt gondoljuk, hogy térségek és póluscsoportok vannak, akkor viszont nagyon nehezen értelmezhető, mondjuk, a Dél-Alföldnél Szeged, amelynek a Baja és Ecsekfalva közötti teret kellene összefoglalni Szegedről. Erre esély sincs, sem ha a közlekedésfejlesztési koncepció húszéves kitekintését nézzük, vagy bármilyen más térszervező egyéb eszközrendszert, amiről itt szó is van, hogy majd újabb koncepciók lesznek. Benyújtásra került a területfejlesztési bizottságban a közlekedési hosszú távú fejlesztés újabb verziója, ezekben ezt nem is értelmezi, hiszen mindent a határon átnyúló tranzitutaknak rendel alá fő szabályként. Tehát nincs mellérendelve ez a része.

Szerintem pedig ezzel számolni is kell tartósan, ezért érdemesebb valóban póluscsoportokban vagy alcsoportokban beszélni, amely megfogalmazódott mind a Közép-Dunántúl esetében, mind úgy látom, most már a Nyugat-Dunántúl esetében is. Akkor joggal mondhatjuk azt, hogy bizony ez Békés megye szemszögéből vagy a dél-alföldi régió szempontjából is ugyanígy meg fog fogalmazódni. Elhangzott Sopron esetében, hogy az 1950-es közigazgatási reform vesztese, Békés megyében Gyula esetében ugyanez megtörtént, és nem tudott kifejlődni egy új nagyvárosi fejlesztés, mint más helyeken, mondjuk, Nyíregyházán. És ők is fogják biztosan Debrecen viszonylatában ugyanezt a problémát feszegetni.

Tehát ha konzekvens az anyag a térség versenyképességével kapcsolatban, akkor konkrétan joggal fölvetődhet akár egy Békéscsaba-Gyula-Békés városegységnek a megfogalmazása.

(2.20)

Vagy ha az európai uniós modernebb felfogású pólusok helyett egyféle, ilyen úgynevezett tengely megfogalmazásban gondolkozik, akkor pedig mondhatnánk így, hogy egy Arad, Gyula, Békéscsaba, Szarvas - csak a városokat sorolom - és Kecskemét tengely joggal fölvetődhet, és valóban a határ menti átnyúlásnak a problémáját is kezeli, amely bizony a Partiumnak és Románia és Magyarország európai uniós csatlakozása, amire ez teljesülne, nagyjából egy térbe is kerül, ennek a problémáját így egységében kell kezelnie, ha már egyszer valaki 2020-ra veszi a bátorságot, hogy területfejlesztésben gondolkodik. És nyilvánvalóan Szegedről meg Temesvár és Újvidék problémája ugyanígy fölvetődik, mint egy térben való gondolkodás, hiszen Szegednek sok esetben természetesebb kapcsolat, mint mondjuk Füzesgyarmattal kelljen kapcsolatot kiépíteni pólusjellegű, pólusképző hatásait, vagy Baja felé teszi meg, sokkal inkább dél felé fogja kifejteni hatását. És utána pedig már Kiskunfélegyházától fölfele inkább Kecskemét, Budapest irányába van egy húzása az egész térségnek, ha most azt tekintjük, ami 2020-ra várhatóan mint térképző erő lesz. Ezért mindenféleképpen felvethető ez a gondolkodásmód.

A másik: én azt gondolom, hogy fontos felvetés lehet, elfogadva azt, hogy vannak ilyen-olyan folyók meg tavak menti térségek, mint a Duna, a Tisza és a Balaton. Joggal vethető fel, még egyébként a kormányprogramban is Tisza és mellékfolyói voltak, és leginkább most megint egy kicsit lokálpatriótaként mint Békés megyei, mint a Körös-völgyben képviselő, a Körös völgye, mente vagy éppen térsége, mindegy, hogy nevezzük, attól függ, hogy mi a divatszám, de tulajdonképpen ennek az egy vizes lakóhelynek a környezete döntően befolyásol minden szempontból.

A Tisza térsége fogalomrendszerébe beletenném a Körös mentét vagy valami hasonlót, ugyanúgy a védett természeti értékeket, vízgazdálkodást, tájhasználatot, helyi termelők, szolgáltatók együttműködését, helyi szereplők összefogását, külső elérhetőség javítását, a foglalkoztatás javítását, árvíz, belvíz, aszály környezetkárosító hatásának integrált kivédését - ez mind beleilleszkedik, sőt mondhatnám azt, hogy európai uniós elvekkel akár az integrált rendszerbe is, hiszen a partiumi erdélyi részekre több száz kilométeren át majd később ez kapcsolódni fog, mindenkor is determinált innen, erről a részről.

Tehát bizony, mi azt gondoljuk: miért is kell most négy országos jelentőségű integrált térségnek lenni? Gondoljunk bele, Békéscsabáról vagy Gyuláról nézve, vagy Szarvasról nézve országos jelentőségű a saját problémája, mint ahogy Szegednek is feltételezem, a saját szemszögéből a legfontosabb mégiscsak, és országos jelentőségűnek érzi egy szegedi polgár, hogy a szegedi fejlesztésben legyen, meg pólusban is, meg Tisza mentében is. Mert ugye mi történik, kétfelől is fejlesztési célpontként nevez meg egy várost és egy térséget ebből a szempontból.

Tehát ha valóban erre ilyen nyitottság van, akkor nyugodtan állíthatom, hogy már fejlesztési, tervezési, együttműködési szinten is nagyon komoly Körös menti együttműködés van, akár Békéscsaba környezetét veszem, akár pedig arra kitekintve egészen a bökönyi duzzasztóig, hogy egészen Csongrád megyét is belevegyük, sőt megyei szempontból is, ha úgy tetszik, Hajdú-Bihar, Szolnok, Csongrád, Békés, egy egész átfogó térségnek azt a perifériáját érinti, amelyek mindig is a határ menti, a megyehatárok menti rossz együttműködésnek szenvedték el a hatásait, miközben egy természeti térben helyezkednek el, és valóban szoros együttműködésre az elmúlt évek kistérségi és egyéb programjaiban nyílt nagyobb lehetőség.

Tehát ezért joggal mondhatom azt, hogy a térségfejlesztésben sokkal nagyobb rugalmasságot lehet biztosítani, ebben egyetértünk kormánypárti képviselőkkel, és bizony ezért meg is nyitható, azt gondoljuk, abban a tekintetben az irány, amelyek a hagyományokra, értékre, önszervezésre alakuló térségfejlesztést fogalmaznak meg. Ez mind igaz ezekre, amit most elmondtam, és ha ez nem lesz benne, joggal fogják csalódásként megélni mindazok, akik ebben a térségben nem látják magukat, nem látják azt a lehetőséget, hogy egy országos jelentőségű integrált térbe beilleszkedjenek. Magára hagyottnak fogják érezni ezt.

És azt gondolom, a közigazgatási reform vitáját én most félre is tenném, mert az egészen más történet, kár összekeverni a kettőt, ha ebben van együttműködés, akkor tegyük teljessé ezt a térfejlesztési koncepciót, mert ebben, ha jól értem, van esély párbeszédre.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokban.)