Felszólalás adatai

KOCSIS RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Én az idő előrehaladott voltára tekintettel csak kifejezetten a turizmusra vonatkozó dolgokkal szeretnék foglalkozni, amelyek az országos területfejlesztési koncepciót érintik. (Dr. Baráth Etele: Elnök úr, az a következő napirendi pont!)

Ha megengednék, sajátos módszer szerint haladnék, ahogy az anyag tárgyalja, oldalanként közölném az észrevételeimet…

ELNÖK: Elnézést kérek, képviselő úr, miniszter úr jelzi, megvallom, nekem is észre kellett volna vennem, hogy most az országos fejlesztéspolitikai koncepcióról szóló… (Kocsis Róbert: Elnézést, szóbotlás volt! - Dr. Baráth Etele: De nincsen turizmus!) Képviselő úr, ehhez az előterjesztéshez, tehát ehhez az európai tárgyú előterjesztéshez kíván felszólalni? Parancsoljon!

(0.00)

KOCSIS RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen. Azt gondolom, az országos fejlesztési koncepciónak és a területfejlesztési koncepciónak - hiszen a két dolog végül is valahol rokon és összefügg -  a II. Európa-tervnek, valamint a II. nemzeti fejlesztési tervnek is összhangban kellene lenniük egymással, az alkotmánnyal és az egyes ágazati stratégiákkal, valamint egyidejűleg biztosítani kellene a különböző európai hálózatokhoz történő csatlakozást is.

Megemlítem, hogy például a 2050-ig kitekintő országos fejlesztési koncepcióban és az új, 2020-ig készülő OTK-ban az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkra történő általános hivatkozás mellett nemzetgazdasági érdekből alapvető stratégiai célként nem szerepel még említésként sem a következők közül egy sem. Azért megemlítem azokat, amelyek szerintem hiányoznak ebből a tervezetből: az egységes európai belvízi hajózó útrendszer. Nem szerepel az EuroVelo európai kerékpáros vándorút hálózathoz való csatlakozás. Az európai zöld út hálózathoz vagy akár a Rockenbauer Pál dél-dunántúli kék túra és az alföldi kék túra útvonalhoz történő csatlakozás, illetve az ezek szükségességére történő utalás.

Az infrastruktúrát, a közlekedést, az energiatermelést érintő részek változatlanul nem hangsúlyozzák eléggé a környezetbarát közlekedési módok és a kombinált közlekedés, a megújuló energiahasznosítás EU által előírt és a magyar kormány által vállalt jelentős, körülbelül négyszeres fejlesztése keretében a vízi energia hasznosításának lehetőségét és szükségességét.

Az integrált és komplex fejlesztési koncepciók, stratégiák és programok miért nem tartalmazzák és hangsúlyozzák például a Rajna-Majna-Duna transzkontinentális nemzetközi vízi út magyarországi szakaszának egész évben korlátozás nélküli hajózhatóságának, a Tisza hajózhatóságának és nemzetközi vízi úttá történő nyilvánításának biztosítását?

A nemzeti turizmusfejlesztési stratégia, amelyet a kormány a közelmúltban hagyott jóvá az 1100/2005. (X. 7.) számú kormányhatározatával, az országos jelentőségű integrált fejlesztési térségek között a Duna és a Tisza menti térség kiemelt fejlesztését nem tartalmazza. Változatlanul Budapest-Balaton centrikus, és nincs összhangban az OFK-val és az OTK-val.

A turizmus fogalmának, az 1989. évi hágai nyilatkozat alapján a turizmus multi- és interdiszciplináris ágazatközi, tárcaközi és nemzetközi jellegének, a turizmus fogalmába tartozó tevékenységek rendszerszemléletű áttekintésének hiányában a turizmus tényleges teljesítményének mérése, elismerése, elismertetése megoldatlan, ezért a nemzetgazdaságon belül nem szerepel a prioritások között. Ezzel a szemlélettel függ össze az, hogy az első nemzeti fejlesztési tervben nem sikerült a turizmus fejlesztését önálló turizmus-gyógyturizmus fejlesztési programként szerepeltetni. A kormányzat részéről teljes bizonytalanság volt a turizmus szerepeltetését érintően. Először a GVOP-ban, majd később a ROP-ban szerepeltették, a pályázati kiírások köszönő viszonyban sem voltak az Országgyűlés által elfogadott OTK-ban nevesített prioritásokkal, túl általános megfogalmazásúak voltak, a finanszírozási és egyéb feltételei a pályázók jelentős körét eleve kizárták a támogatási lehetőségekből.

Az OFK túlságosan általános elvi, a továbbtervezéshez nem hasznosítható megállapítást tartalmaz, amelyet többször megismétel az első és a második részben, illetve az OTK-ban hivatkozásként is. Célszerű lett volna az OFK-t és az OTK-t összefüggéseiben egy előterjesztésbe összevonni, ezáltal lényegesen lerövidíthető lett volna az anyag, és az átfedések, illetve az ellentmondások kiszűrhetők lettek volna. A hatályos alkotmányban a közigazgatás középszintjeként egyértelműen az évszázados hagyományokkal rendelkező “megyeö szerepel, ennek ellenére konzekvensen az OFK-ban csak “ország, régió, kistérségö felsorolás van említve. Sem a megyei, sem a települési önkormányzatok tényleges jogi helyzetével, közismert problémáival, ellentmondásos jogi, pénzügyi szabályozásával, anomáliáival érdemben nem foglalkozik.

A hátralévő időben néhány dolgot részletesebben is megemlítenék, amit hiányolok a koncepcióból.

A 3. oldalon például nem szerepel az állami szerepvállalás pontosítása, konkretizálása, rendszerszemléletű áttekintése, taxatív felsorolása.

Az 5. oldalon a természeti értékek és erőforrások megőrzése mellett azok ésszerű hasznosítása a cél. De kérdezem én: hol van az EU-támogatásokat és a kapcsolódó hazai társfinanszírozást tartalmazó, a II. nemzeti fejlesztési tervvel együtt a tisztán hazai forrásokat is tartalmazó II. Európa-terv? Nem tükröződik az iteráció elve, amely alulról felülre építkezést, fokozatos közelítést jelent.

A 9. oldalon a valódi turizmusstatisztika hiányában a kiindulást jelentő helyzetelemzés is torz képet mutat. A turizmus meg sem jelenik a táblázatokban.

A 10. oldalon a privatizáció reális értékeléséhez érdemes lett volna a külföldi működő tőke fejlesztésekbe történő befektetéseit a külföldi cégeknek a Magyar Nemzeti Bank devizatranszfer-garanciája kapcsán devizában külföldre vitt nyereségével, illetve az ennek alapján számítható egyenlegével összehasonlítani.

A II. nemzeti fejlesztési tervben a tapasztalatokból okulva szükséges egy önálló, a hatodik turizmus-gyógyturizmus fejlesztési program szerepeltetése, illetve a központi megaprogramok között a Duna, illetve a Tisza mente interregionális komplex turizmusát is magában foglaló fejlesztési tengely szerepeltetése, határokon átnyúló kitekintéssel és kapcsolódásokkal.

Az EU támogatási rendszerének, feltételeinek változásai és bizonytalanságai a magyar területi tervezési gyakorlatra negatív hatást gyakorolnak. A II. nemzeti fejlesztési tervtől függetlenül tervezendő a II. nemzeti vidékfejlesztési terv, kapcsolata a II. Európa-tervvel és a II. nemzeti fejlesztési tervvel, a területi lehatárolás és a támogatandó témák elhatárolása bizonytalan, számos átfedés, hiátus tapasztalható.

Úgy látom, lejárt az időm. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék padsoraiban.)