Felszólalás adatai

GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Itt a kétperces, sokunkat kielégítő őrjöngés után egy normál felszólalás keretében szeretném elmondani azt, hogy a Szabad Demokraták Szövetségének, a magyar liberális párt országgyűlési frakciójának mi a véleménye a zárószavazás előtt a záróvitában erről a törvényjavaslatról.

Amikor első körben tárgyalta ezt a parlament, akkor három nagyon fontos szempontot említettem a liberális párt frakciójának vezérszónokaként. Azt mondtam, hogy számunkra nagyon fontos az, hogy ez a törvényjavaslat elősegítse Magyarország versenyképességét azon keresztül, hogy a hazai felsőoktatást versenyképessé teszi, és azt mondtam, hogy meggyőződésünk szerint ennek a kritériumnak az eredeti törvényjavaslat megfelel, és ezért támogatjuk. Ez áll most is.

Azt mondtam második nagyon fontos, általunk vizsgálandó szempontként, hogy a Szabad Demokraták Szövetségének, a liberális pártnak fontos tényező az, hogy bizonyos liberális alapelvek hogyan jelennek meg egy ilyen átfogó reform kapcsán.

Akkor is elmondtam, hogy tekintve a miniszter személyét és politikai meggyőződését, nem nagy zsákbamacska az, ha kinyilvánítjuk, hogy a liberálisok bizony fölfedeznek némi liberális szemléletű változást ebben a reformban. Hozzáteszem, hogy Magyar Bálint oktatási miniszternek, és akik ezt a vitát nyomon követték, azoknak pontosan tudniuk kell, sok, a liberális párton vagy a liberális értelmiségen belülről érkező, szakmai típusú kritikával is meg kellett küzdenie, mert bizony a liberálisok között voltak sokan olyanok, akik még ennél is - ahogy Szabó Zoltán képviselő úr is utalt erre, mert nemcsak a liberálisok, hanem a szocialista frakcióban vagy a Szocialista Párt környékén dolgozó felsőoktatási szakértők körében is voltak sokan - radikálisabb változtatást szerettek volna.

Ha erről a vitáról beszélünk, és kompromisszumkészségről meg kompromisszumképtelenségről, akkor azt is el kell mondani, hogy a liberális-szocialista közös vezetésű Oktatási Minisztériumnak bizony ezekkel a véleményekkel is számolnia kellett ebben a vitában.

Az első körben, amikor erről beszéltünk, akkor arról is ejtettem néhány szót, hogy véleményünk szerint, a liberálisok és úgy általában a kormánypárti képviselők szerint az alapvető kérdés az, hogy néhány nagyon fontos kihívásnak meg tud-e felelni a magyar felsőoktatás ennek a törvényjavaslatnak, ennek a módosításnak az eredményeképpen.

(19.10)

Ez pedig az a két dolog, amivel nem lehet nem szembenézni. Az egyik egy demográfiai tény, ez pedig a magyar felsőoktatás eltömegesedése, az a mutató, hogy egy adott korosztályon belül hány százaléknyian kerülnek be a magyar felsőoktatásba, és mindannyian tudjuk, hogy itt az elmúlt egy évtizedben óriási változások voltak. A másik pedig az, hogy mit lehet ezzel kezdeni a kimeneti oldalon, vagyis a munkaerőpiac és a felsőoktatás hogyan hozható nagyobb összhangba egymással.

Azért sem értem pontosan, hogy miről is folyik itt most a vita, illetve egészen pontosan azt nem értem néha, hogy Pósán képviselő úr miről beszél, hogy visszamegyünk a kiinduló ponthoz, és Pósán képviselő úr, illetve az MDF megszólalói is önmagának a kétciklusú képzésnek a lényegét kezdik el vitatni ezen a ponton, amikor ezen már régen túl vagyunk. Most átolvastam, Pokorni Zoltán a Fidesz vezérszónokaként arról beszélt a felsőoktatási törvény első nagy általános vitájában, hogy a bolognai szerződés hazai bevezetéséhez igazából nincs is szükség törvénymódosításra. Innen érkezett a kritika, nem pedig arról az oldalról, hogy a kétciklusú képzéssel bármiféle elvi alapvető kifogások lennének, most pedig Pósán képviselő úr erről beszél.

Bizony, a magyar felsőoktatás eltömegesedésére minden bizonnyal más választ nemigen lehet adni, mint a kétciklusú képzés minél hamarabb történő magyarországi bevezetésével. Mi, liberálisok örömmel üdvözöljük azt, hogy ez a törvényjavaslat az alkotmánybírósági kifogásokat figyelembe véve újra a Ház elé kerül, és a holnapi napon végszavazhatunk erről, mert a legfontosabbnak azt tartjuk, hogy tiszta helyzet, kiszámítható viszonyok és tervezhetőség legyen a magyar felsőoktatás valamennyi szereplője számára, minél hamarabb. És ha ennek az az ára, hogy fennmarad az a helyzet, hogy a Fidesz frakciójának néhány képviselője továbbra sem fog egyetérteni néhány elemmel ebben a törvényjavaslatban, a megszülető törvényben, akkor ezt az árat természetesen boldogan hajlandóak vagyunk ezért megfizetni.

Hiszen azt látjuk, hogy minden bizonnyal nem tud a mostani Oktatási Minisztérium olyan felsőoktatási törvénytervezetet a parlament elé benyújtani, amely annak a Fidesznek, amelynek egy volt oktatási minisztere írta alá a bolognai szerződéshez való csatlakozását a Magyar Köztársaságnak, elfogadható lenne. Ezt nem teljesen értem, hogy miért van így. Persze álnaiv vagyok, és tökéletesen értem, hogy miért van így, mindegy, ez most nem fontos. Holnap szavazhatunk erről a törvényjavaslatról, törvény válhat belőle, és ezáltal tényleg tiszta, kiszámítható viszonyok lehetnek valamennyi szereplő számára a magyar felsőoktatásban. És ez akkor is üdvözlendő, még egyszer mondom, ha a Fidesz néhány képviselője nem képes ezt a dolgot üdvözölni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.