Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrnak: "Továbbra sem számít az emberek véleménye" címmel. Z. Kárpát Dániel képviselő urat illeti a szó.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egyre durvább hírek látnak napvilágot az Európai Unió jövőjét illetően, és ez bizony Magyarország fölött is sötétebbre festi az eget. Nem pusztán az okoz gondot, hogy 2014-től a kezdődő új költségvetési ciklusban drámai módon csökkenni látszik a hazánk számára elérhető, amúgy a saját pénzünk megforgatásával előteremtett uniós források mennyisége, s nemcsak az okoz gondot, hogy hazánk az EU27-ek között a szánalmas huszadik hely környékén tanyázik a lehívott EU-s források arányának és nem abszolút értékének tekintetében, de óriási aggodalomra ad okot az, hogy a nemrég közismertté vált, úgynevezett Barroso-ütemterv részletei szerint a tagországok szuverenitását közös kalapba kell dobni, ez az Európai Bizottság álláspontja, tehát létrejön a központosított szuperállam, a fiskális és bankunió, ahol a magyar képviselőknek a mostaninál is kevesebb szavuk lesz, magyarán mondva a szuverenitásunk teljes felszámolására kerülhet sor. Ezt követően ugyanis Brüsszel még mélyebben beleszólhat hazánk költségvetésébe, gazdaságpolitikájának mélyszöveteibe is, a legapróbb szintig, hiszen Brüsszel közös európai költségvetésben, az európai államadósságok szétterítésében gondolkodik.

Kijelenthető ezen a ponton tehát, hogy a magyar emberek nem erre az együttműködésre szavaztak, amikor egy alkalommal teljes mélységében megkérdezték őket, és egy részük azt mondta, hogy szükségük van erre az együttműködésre. Hangsúlyozom, egy részük! Nem arra szavaztak, hogy a gazdákat érintő támogatások összege várhatóan tovább csökkenjen, nem a kohéziós források további csökkentésére szavaztak, és nem is lehettek ismeretében annak, hogy egy emberierőforrás-szivattyú jöjjön létre az Unió sajátos szerkezete miatt, amelynek értelmében a fiatalokat, a szakképzetteket szó szerint kiszivattyúzzák Magyarországról. Csak ebben a ciklusban másfél-kétszeresére nőtt a kivándorlási hajlandóság.

Látható, hogy nem ez az EU volt az, amire az emberek szavaztak. Már akkor sem volt jó, sőt; a kérdés az, hogy önök is látják-e ezt. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Válaszadásra megadom a szót a miniszterelnök úrnak.

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Képviselőtársam! Komoly és fontos, fajsúlyos kérdések keveredtek itt össze egymással az ön hozzászólásában, és annyiban persze önnek igaza van, hogy mindegyik önmagában is komoly parlamenti vitát érdemel. De két percben nem fogjuk tudni megbeszélni egyszerre az európai uniós csatlakozásunk alapkérdéseit, az eurózóna jövőjét, az agrártámogatások jövőjét, a kivándorlás, bevándorlás, külföldi munkavállalás kérdését. Tehát arra kérem, hogy egyetlen dologra összpontosítsuk, ha lehet, ezt a mostani beszélgetésünket.

Én leginkább azzal a kérdéssel foglalkoznék szívesen, hogy arra az Európai Unióra mondtunk-e igent a népszavazáson, mint ami most kirajzolódik a szemünk előtt. Ez ugyanis egy fontos kérdés. És a válasz nyilván úgy hangzik, hogy nem. Tehát amikor az Európai Unióról Magyarországon népszavazás volt, és a belépés mellett döntöttünk, akkor jó néhány olyan belső döntés, intézkedés, újabb integrációs forma - ön is említett néhányat -, például az eurózóna kiterjedése, de még inkább a bankadó, a fiskális paktum még a horizonton sem volt, nemhogy meg lehetett volna fontolni. Ebben önnek teljesen igaza van.

A kérdés az, hogy mit lehet ilyenkor tenni, különös tekintettel arra, hogy egyébként jól láthatóan az Európai Unió átalakulása nemcsak hogy nem fejeződött be, hanem egyre gyorsuló ütemben történik meg. Tehát ha ma hoznánk ismét egy döntést, egy év után ezt a beszélgetést ismét hallhatná a nagyérdemű közönség.

Tehát a magyar kormány a következőket tudta tenni ebben az ügyben. A legteljesebb nyíltsággal kommunikálunk, beszélünk és tárgyalunk az összes frakcióval, ideértve egyébként az önökét is. Létezik a parlamentnek egy nagybizottsága, ahol minden európai uniós csúcs előtt jómagam elfogadok egy meghívást, a legszélesebb és legmélyebb dimenziókat is érintve tájékoztatom önöket arról, hogy mégis mi történik, mi várható, sőt támogatást is, időnként segítséget is szoktam kérni a Magyar Országgyűléstől. Ezt a gyakorlatot fönntartjuk. Az új alkotmányba pedig beleírtuk, hogy Magyarország fizetőeszköze a forint, tehát ha valaki csatlakozni akarna az eurózónához, akkor mostantól kezdve ehhez egy kétharmados parlamenti többségű alkotmánymódosítás volna szükséges. Ezzel megadtuk az eurózónához való csatlakozásnak a demokratikus alapjait.

Eddig ennyit tudtunk tenni. Szerintem, tisztelt képviselőtársam, ez nem is kevés.

Köszönöm a figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, miniszterelnök úr. Z. Kárpát Dániel képviselő urat viszonválasz illeti meg.

Öné a szó.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Miniszterelnök Úr! Megpróbálok arra koncentrálni, ami közös volt a mi világlátásunk tekintetében. Önök is elismerték, hogy az EU már régen nem az, amire a magyar polgárok szavaztak, tehát a kérdésem egyértelmű, és kérem, feleljen erre igennel vagy nemmel. Szükségesnek érzi-e a körülmények ismeretében megkérdezni a magyar állampolgárokat, az egész társadalom véleményét arról, hogy a jelen helyzetben, a fenti veszélyek ismeretében mi a véleményük EU-tagságunkról?

(16.00)

Illetve szükségesnek tartja-e a csatlakozási szerződés bizonyos fejezeteinek újratárgyalását, pontosabban egy erről történő népszavazás kiírását? Hiszen látható, hogy e körülmények fényében a magyar társadalomnak joga van véleményt nyilvánítani arról, hogy abban a csapdában, amibe önök együttesen vezették bele Magyarországot - hiszen a csatlakozási szerződés fejezeteinek aláírása megoszlik önök között -, ott maradni kíván, vagy pedig ki kíván törni onnan. Adott esetben pedig egy olyan megoldást támogat-e, amit a Jobbik már felvetett, miszerint maradjunk az Európai Gazdasági Térségben, de politikai unió bilincseit önként ne vegyük magunkra, hiszen őseink több mint ezer évig nem azért harcoltak a szabadságunkért, hogy ezt most bárki feladja. Önöket sem hatalmazta fel senki arra, hogy ezzel a szabadsággal (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) játsszanak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A miniszterelnök urat viszonválasz illeti meg.

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Egyenes kérdésre egyenes válasz dukál. Az én álláspontom, tisztelt képviselő úr, hogy belül kell maradni. Helyes döntés volt, hogy beléptünk. A változások kétségkívül gyorsak. Magyarországnak a gyors változások mellett kell belül megvédenie az érdekeit. Erre a lehetőségek adottak. Ebben a pillanatban semmilyen alapszerződés-módosítást nem támogatok sem Magyarországon, sem az Európai Unióban, tekintettel arra, hogy a válság, különösen az eurózóna válsága olyan mély, hogy ha ezt most megtetézzük még egy alapszerződésről szóló vitával, csak a jóisten tudja, hogy hogyan mászunk ki ebből az európai válságból. A magyar kormány álláspontja tehát az, hogy segítsünk az eurózónának, hogy megoldhassa a problémáit, és eközben úgy viselkedjünk és úgy politizáljunk, hogy az Európai Unión belül Magyarország leginkább érvényesíteni tudja az érdekeit. Maradunk és harcolunk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   127-134   135-142   143-152      Ülésnap adatai