Felszólalás adatai

Az elmúlt évben, még a hegyközségi törvény vitájában a borvidék szereplőinek érdekében gyakran hoztam fel mátraaljai példákat egy-egy törvényszakasz jobbá tételére, és az itteni hegyközségi tanács véleménye is beépült az akkori anyagba. Nyilvánvalóan voltak berzenkedések, mert voltak érdeksérelmek. De azt gondolom, mára a legtöbb újdonságot megszokták a borvidéken, és a kezdeti nehézségek után sokat javult, és még tovább javul a hegyközségi rendszer. Az új szabályozás alkalmazkodik a megváltozott piaci viszonyokhoz, biztosítja az eredetvédelmet, és nagyobb területű hegyközségek létrehozására sarkallta a tagságot. Ez gazdaságosabb működést eredményez, kisebb fenntartási költséggel, amihez kevesebb járulék beszedése is elegendő. Megszűnni látszik a felvásárlók és a szőlőtermelők között felfedezhető eddigi érdekellentét.

Persze, mindez azon múlik, hogyan működik majd a reform élesben. A mátrai borvidéket illetően nem számolhatok be jelentős fennakadásokról, felvásárlási konfliktusokról, komolyabb problémákról. Ez számomra azt jelzi, hogy az új hegyközségi rendszer, ahogy manapság mondani szoktuk, a korábbinál jobban teljesít. Nem szeretném azonban elhallgatni, hogy egyelőre még az új hegyközségi rendszer ügyintézése nem sokkal gyorsabb elődjénél, hiszen a technikai háttér fejlesztésre szorul, és a papírmunka sem lett érezhetően kevesebb. Biztos vagyok benne, hogy az ágazat jövőjét alakító szakértők most is azon dolgoznak, hogy fejlesszék ezeket a lehetőségeket.

A száraz papírmunka helyett inkább hadd beszéljek kézzelfogható tényekről, ami sokkal örömtelibb változást jelentett már ebben az évben, de az elmúlt években is. Hiszen a termelők, a gazdák évek óta az egyik legjobb mennyiséget tudják betakarítani. De nemcsak a mennyiség kedvező a termelők számára, hanem a szőlőárak is meghálálták az egész évi kemény munkát. A felvásárlási árak ebben az esztendőben jól alakulhatnak. Nem emlékeztetnek a 2008-2009 körüli évek rémálmaira, amikor aggódni kellett azért, hogy megmarad-e a szőlőtermelés a Mátra vidékén. Az idén jó néhány fajta ára 130-150 forint/kilogramm, de a jó minőségű tömegszőlő is 90-100 forintos ár körül mozog. Bízom benne, hogy ez az ár, ami jó a termelőnek, és még vállalható a borászoknak, tartós marad, vagy kissé emelkedik is.

De azt gondolom, minden ár akkor jó igazából, ha zsebbe is kerül, és a termelőkhöz kerül. Sokszor a papírok kiállítása hosszadalmasabb idő, mint ameddig a termelők pénzhez jutnak, olyan gyorsan fizetnek ugyanis a felvásárolók a termelőknek. De nemcsak a termés mennyisége és minősége kedvező ebben az évben, hanem olyan örömteli változások is megindultak, amelyek szerintem az egész borvidék és a magyar borászat számára kiemelkedőek. Szakmai előírások szerint, szakmai felmérések szerint a borvidéken ebben az évben mintegy 600 hektárnyi új szőlő telepítése indult meg. Hadd beszéljek egy kicsit haza, Nagyrédén mint a mátrai borvidék központjában 60 hektár új szőlőtelepítés létesült, és legalább ugyanannyit terveznek a következő esztendőben is.

(23.30)

Az elmúlt évek kivágási hulláma most kezd visszájára fordulni, telepítési hullám jellemzi a mátrai borvidéket. Most ismét jó kimenni a határba, mert látszik a jövőkép. Szerencsére már nemcsak a termőterületek, hanem azok gazdái is fiatalodnak, folyamatban van egy egészséges generációváltás.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány ma azon az úton jár, hogy a minőségre és nem a mennyiségre építő szakmai munkát segíti elő a szőlős-boros ágazatban. (Az elnök csenget.) Ebben a küzdelemben a piaci szereplők legtöbbje jó szívvel tudja támogatni a kormány stratégiáját a mátrai borvidéken, mert bár a célhoz vezető úton vitatkozhatunk, de a célunk közös.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)