Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az LMP az a párt, amely egy-egy súlyos kérdésnél az országgyűlési tárgyaláskor rendre fel kívánja hívni a figyelmet az adott kérdés globális vonatkozásaira és azok összefüggéseire; ezek az ügyek ma már egymást erősítik, és ennek kapcsán sajnos egyre kezelhetetlenebbé válnak.

Tény, hogy Európában a második világháború óta nem volt annyi menekült, mint ma. A menekültválság megértése és kezelése komoly kihívás Európa országainak és lakosainak. Különösen nehézzé teszi a megértést és a menekültprobléma kezelését a hét éve tartó recesszió és megszorítások, amelyek kikezdték az európai társadalmak kötőszöveteit. A menekülttömegek megjelenése újabb megpróbáltatás a gazdasági válságból éppen csak kikecmergő országoknak.

A menekültek Európába áramlása annak bizonyítéka, hogy a menekültek és a bevándorlók szülőföldjei nem biztonságosak, egyre többen nem tudnak megélni lakóhelyükön. Az okok összetettek. De ha nem tárjuk fel és nem kezeljük, akkor nem számíthatunk arra, hogy a menekültáradat utánpótlása idővel csökkenni fog. Ezért ezzel is foglalkoznunk kell, egy időben azzal, hogy igyekszünk megbirkózni a menekültáradattal. Az okok között egyre nagyobb súllyal jelenik meg a környezet tönkretétele, az, hogy egyre nagyobb területeken nem lehet élelmiszert termelni, és egyre nagyobb területeken jelenik meg a vízhiány. Mindezt tetézi a klímaváltozás, a szélsőséges időjárás okozta károk. Ezekhez szorosan kapcsolódnak a biztonságpolitikai okok. Példákon keresztül szeretném ezt érzékeltetni.

A klímaváltozáshoz köthető rendkívüli szárazság Nigériában hozzájárult a Boko Haram terrorcsoport felemelkedéséhez, amely az ország egyes területein újra bevezette a rabszolgaságot. Szíriában pedig a rossz termés és az élelmiszerárak növekedése békétlenséget váltott ki, amely komoly szerepet játszott a polgárháború kialakulásában. A négy éve tartó szír válság eddig 150 ezer halálos áldozatot követelt.

Természetesen nem azt állítjuk, hogy egyedül az ökológiai problémák és a klímaváltozás miatt indult meg a migrációs hullám, hanem azt, hogy olyan országokban, ahol a szárazság növekedése miatt egyre kevésbé lehetséges a drasztikusan növekvő népességet ellátni, nagyobb a konfliktusok kialakulásának veszélye. Szíriából érkezik a legtöbb menekült ebben az évben, és az egyik legveszélyeztetettebb régióba tartozik a Közel-Keleten. Ne higgyük, hogy csak a zöldpártok szerint vezet a klímaváltozás a nemzetközi stabilitás megrendüléséhez. Az amerikai haditengerészet egy korábbi tanulmánya szerint az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok miatt mintegy 200 millió ember akarja elhagyni lakhelyét a nem túl távoli jövőben.

Az Egyesült Államok szerint nemzetbiztonsági érdek, hogy az amerikai haderő stratégiájában számoljon a klímaváltozás okozta problémákkal. Nem véletlenül emelte az amerikai elnök és a német kancellár ennek megfelelően kormányzásának prioritásává az üvegházgáz-kibocsátás csökkentéséről szóló globális egyezmény kidolgozásának befejezését.

A mostani menekülthullám persze nem választható el az olyan nagy államok, mint az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia külpolitikájától sem. A 12 évvel ezelőtti amerikai iraki beavatkozás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az iraki állam összeomlása az Iszlám Állam felemelkedéséhez vezetett. Az ilyen nagy államoknak és különösen az elmúlt évtizedekben több háborút indító Egyesült Államoknak nagyobb felelősséget kell vállalniuk és több forrást kell biztosítaniuk a menekültek befogadására.

Az amúgy is megrendült térséget a síita Irán és a szunnita Szaúd-Arábia gyilkos vetélkedése is sújtja. Ez döntően befolyásolja olyan megrendült államok belső viszonyait, mint Jemen és Libanon. A térségben gyakorlatilag nincs olyan ország, amelynek belpolitikáját ne befolyásolná ez az ellenségeskedés. A káosz csak fokozódik a Líbia elleni amerikai és brit háború után.

Mik a tanulságok? A probléma és a megoldás túlnőtte egy ország határait. A megoldáshoz, mind az okok felszámolásához, mind a kialakult helyzet megoldásához az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak is másképpen kell viszonyulnia a kérdéshez. Az Európai Uniónak meg kell erősíteni a közös külpolitikájának intézményrendszerét, aktívan hozzá kell járulnia az államok és a térség stabilizált céljához, majd lábra állításához.

(12.40)

Minden más azonnali intézkedés csak ideiglenes megoldás, hiszen a menekültek folyama nem fog véget érni. A világ nem feledkezhet el azokról a térségeiről, amelyek a megváltozott klíma és a tomboló erőszak miatt élhetetlenné váltak. Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP soraiból.)