Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Kovács Ferenc, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni a nemzetgazdasági miniszternek: "A Széchenyi-pihenőkártya lehet-e a belföldi turizmus élénkítésének motorja?" címmel. Kovács Ferenc képviselő urat illeti a szó.

KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Egy nemzet egészségi állapotát nemcsak a gazdaság fejlettsége határozza meg, hanem a lakosság egészségi állapota is. Ez visszahat a gazdaságra. A jelenlegi népegészségügyi helyzet az ország versenyképességét is jelentősen veszélyezteti. Kiemelt cél a lakosság egészségi állapotának javítása és a területi különbségek csökkentése, és ennek egyik legfontosabb eszköze a munkahelyteremtés mellett az egészségmegőrzés érdekében kifejtett tevékenységek köre.

Az első Széchenyi-terv által elindított szálláshely-fejlesztéseket követően az elmúlt években európai uniós forrásokból, illetve magántőkéből jelentősen növekedett és modernizálódott a hazai szálláshely-kapacitás, ugyanakkor a kapacitások bővülésének ütemét nem követte a vendégforgalom növekedési üteme, amelynek eredményeképp a szálláshelyek kihasználtsági adatai folyamatosan romlanak. A gyenge kihasználtság az utóbbi években tovább esett. A hazai turizmust meghatározó belföldi vendégek, illetve az általuk eltöltött vendégéjszakák száma a gazdasági válságot követően csökkent, és még ma sem éri el a válság első évének, a 2008-as évnek a szintjét. Ez egyaránt igaz a kereskedelmi szálláshelyekre és ezen belül a szállodákra is.

Egy kutatás szerint a magyar lakosság 2010. évi belföldi utazásainak 9 százaléka volt egészségturisztikai motivációjú és célpontú. Tudom, hogy a kormány céljai között szerepel az egészségturisztikai motivációjú utazások arányának növelése, bővítése, és a Széchenyi-pihenőkártya lehet az az eszköz, amely egyaránt orvosolja a belföldi turizmus visszaesését, valamint hatékonyan segíti az egészségmegőrzési programokat, a prevenciót.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ezúton kérdezem tehát, milyen lehetőséget jelent a Széchenyi-pihenőkártya a belföldi turizmus fejlesztésében. Milyen érvek szólnak az új kafetériaelem választása mellett? Mivel ösztönözhető felhasználása, miért lesz kedvezőbb a Széchenyi-pihenőkártya választása az üdülési csekknél?

Várom megtisztelő válaszát. (Szórványos taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Szatmáry Kristóf államtitkár úrnak.

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, a Széchenyi-pihenőkártya - vagy leánykori nevén SZÉP-kártya - épp azt a célt szolgálja, hogy az utóbbi években visszaesett, illetve stagnáló turisztikai forgalmat élénkítse. A kártya bevezetése terveink szerint 3-5 éves viszonylatban a belföldi turizmus akár 35 százalékos növekedését is eredményezheti. A multiplikátor hatásokat figyelembe véve ez akár a GDP 0,6 százalékát is elérheti, illetve a költségvetési egyenlegen is érezhetően javít.

A kártya megítélésünk szerint az üdülési csekknél korszerűbb és olcsóbb megoldást kínál. A kártya funkciói a későbbiekben szabadon fejleszthetők lesznek a kezdeti tapasztalatok figyelembevételével. További előnye, hogy alacsonyabb jutalékrendszer kapcsolódik hozzá, így a szolgáltatók számára is kedvezőbb megoldást kínál. A kártyarendszer további célja a használat költségeinek minimalizálása. A kártya kibocsátásával és használatával kapcsolatban a munkáltatóknak és a munkavállalóknak kibocsátói intézményi díjat, illetve egyéb költséget semmilyen jogcímen nem számíthatnak fel. A kibocsátó intézmény által az elfogadóhelyek felé felszámított jutalék mértéke a rendelet szerint nem lehet magasabb, mint a fizetési forgalom másfél százaléka. Ez egyébként - aki ismeri az üdülési csekket, tudja - jóval alacsonyabb az üdülési csekknek ugyanezen számarányánál, ott ez elérte a 6-8 százalékot is.

A kártya felhasználási köre az üdülési csekknél fókuszáltabb, alapvetően a belföldi szálláshely igénybevételével együtt vehető igénybe a többi vendéglátó, illetve egyéb gyógyászati szolgáltatás is. A SZÉP-kártyához az üdülési csekkhez hasonlóan, adókedvezmény kötődik, utána csak 16 százalékos szja-t kell fizetni a munkaadóknak, egyébként közteher nem terheli. Annyiban viszont különbség van, hogy míg az üdülési csekk csak a korábbi minimálbér összegéig volt adható, addig a SZÉP-kártya 300 ezer forintig adható; véleményünk szerint egy új, hatékony, olcsóbb eszköz lesz a turizmus fejlesztésére.

Köszönöm szépen.

(17.30)