Felszólalás adatai

FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Más témára térek, ha megengedik. Az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságban ugyanis ellenzéki képviselőtársaink a zárszámadási törvény kapcsán leginkább az egyház-finanszírozás kérdéseivel foglalkoztak, pontosabban e tárgykörben rendkívüli ülést hívott össze a bizottság elnöke, hogy ezzel még nyomatékosabbá tegye az odafigyelésüket.

Tekintettel arra, hogy az ügy a sajtóban is jelentős szerepet kapott - nyilván ez volt a cél -, indokoltnak tartom, hogy ezekről a tételekről itt, a plenáris ülésen is részletesebben szó essen. Nem felel meg a valóságnak ugyanis az az állítás, miszerint az állam nem teljesíti az egyházakkal szemben vállalt kötelezettségeit, nem hajtja végre a vatikáni megállapodást.

Kezdem az egyszerűbbel: a hitéleti tevékenységek finanszírozásával. 2009-ban az egyházi alapműködés támogatására, ami az 1 százalékos szja-rendelkezést és annak 0,8 százalékra való kiegészítését tartalmazza, 11 milliárd 862 millió forintot; a hittanoktatás támogatására 3 milliárd 305 millió forintot; az ötezer lakosnál kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótlására 1 milliárd 621 millió forintot; az egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények támogatására 325 milliót; és az egyházi kulturális örökség megőrzésére ugyancsak 325 millió forintot kaptak a központi költségvetésből az egyházak.

(17.50)

Az átadásra nem került ingatlanok után kiutalt járadék 9 milliárd 308 millió forint volt. Mindez eddig összesen 26 milliárd 746 millió forint, ami a jelzett költségvetési sorokon előirányzott tételeknek megfelelő, azt valamivel, egészen kicsivel meghaladó összeg. De meghaladja, jelentősen meghaladja, és ezt szeretném most hangsúlyozni, azt a támogatási mértéket, amit a sokat hivatkozott, de részletekben csak kevesek által ismert vatikáni megállapodás tartalmaz. A hittanoktatás 3,3 milliárdja, a kistelepüléseken szolgáló papok, lelkészek 1,6 milliárdja és az szja-kiegészítésből 4,4 milliárd forint a vatikáni megállapodásban nincs benne.

Hozzáteszem, a felsorolt összegek és jogcímek alapvetően cáfolják Semjén Zsolt minapi kijelentését is, miszerint az egyházak hitéletére az állam nem ad támogatást, azt mindössze a felajánlott 1 százalékok szolgálják. Egyenesen szemenszedett hazugságnak nevezte állítása ellenkezőjét. Nos, kereszténydemokrata képviselőtársunk minimum 20 milliárd forintot tévedett, magyarán ő nem mondott igazat. A közszolgálati televízió vadonatúj reggeli műsorának első adásában, úgy vélem, ez különösen nem szép dolog.

Folytatom az egyházi közfeladat-ellátás finanszírozásával, ami már valamivel bonyolultabb. A zárszámadási törvényjavaslatban foglaltak egyértelműen kimutatják, hogy az egyházi közszolgálati tevékenységek finanszírozása ugyancsak a vatikáni megállapodásnak és az ebből következő törvényeknek megfelelően valósult meg. Hétköznapi nyelvre lefordítva ez azt jelenti, hogy az egyházi fenntartású óvodák és iskolák, valamint a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokat ellátó egyházi intézmények az azonos tevékenységet folytató önkormányzati intézményeknek járó állami támogatási szint felett megkapták, megkapják azt a pénzt is, amit az önkormányzatok átlagosan ezekre a feladatokra a saját forrásaikból biztosítottak. Erről szól az úgynevezett egyházi kiegészítő normatíva, amit a mindenkori költségvetési törvények tartalmaznak, és a mindenkori zárszámadási törvények korrigálnak. A korrekcióra azért van szükség, mert a tényleges önkormányzati ráfordítások természetszerűleg csak utólag állapíthatók meg. 2008-ban a kiegészítő normatíva az egyházi közoktatásban nevelt, oktatott gyermekenként, tanulónként 217 ezer forint volt, forint/fő/évben számolva, míg a szociális, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátásban a kiegészítést az elfogadott önkormányzati normatíva 53,8 százalékában határoztuk meg. Az ennek megfelelő összegeket az intézményfenntartó egyházak ugyancsak megkapták.

A kiegészítő normatíva korrekciójára most, a zárszámadási törvény elfogadásával kerül sor. A benyújtott törvényjavaslat a pontos számokat még nem tartalmazza, mert a benyújtáskor még folytak és folynak ma is a számítások és az egyeztetések is az érintett egyházi fenntartókkal.

Kétségtelen, hogy ez az egyeztetés nem vitamentes, ami a számítás bonyolultságából, értelmezési problémákból, de az egyes jogszabályok közötti koherencia hiányából is fakad. Elsősorban a közoktatás területén vannak, mint ahogy voltak az előző években is, nézetkülönbségek, amelyek, úgy vélem, már talán nem lennének, ha érvényben volna az a tervezett új rendelet, amelynek elfogadása nem a kormányzati oldalon múlt. Egyértelműbb és igazságosabb is volna a kiegészítő normatíva számítása, ha az óvodákra, az általános és középiskolákra külön-külön állapítanánk meg.

Egy dolog biztos: durván, úgy is mondhatnám, brutálisan nem felel meg a valóságnak Semjén Zsoltnak az a minapi állítása sem, hogy az egyházi iskolák 30 százalékkal kevesebb pénzt kapnának, mint az önkormányzatiak. Kereszténydemokrata képviselőtársunk pontosan tudja, csak mást mond, hogy maguk az egyházak nem vitatnak többet, mint az összes támogatás mindössze 4-5 százalékát.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyház-finanszírozás minden részletére nincs módom kitérni. De azt talán sikerült érzékeltetnem, hogy szó nincs az egyházak megrövidítéséről, szó nincs az egyházi iskolákba járó gyerekek vagy a szociális intézményeikben gondozott idős emberek megrövidítéséről. Ellenkezőleg! Épp ők azok, akik garantáltan hozzájutnak ahhoz a támogatáshoz, amihez az átlagnál szegényebb önkormányzatok gyerekei, idősei nem biztos, hogy hozzájutnak.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)