Készült: 2020.08.05.01:04:35 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

165. ülésnap (2000.10.18.), 4. felszólalás
Felszólaló Bernáth Ildikó (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:06


Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági növekedés és a jólét feltétele az ország polgárainak munkája. A jólét növekedésének első számú feltétele pedig a munkahelyteremtés. Az ország jólétét és a dinamikus gazdasági növekedést fontosnak tartó kormány ennek megfelelően programjával és tetteivel munkahelyek teremtését kell, hogy elősegítse.

A polgári koalíció kormánya már programjában is meghirdette a munkahelyek számának bővítését, az elmúlt két évben pedig ennek a programnak a végrehajtására születtek különböző intézkedések. Az elmúlt két esztendő tapasztalataként megállapíthatjuk, hogy amióta a polgári kormány szabja meg az ország haladásának irányát, a munkanélküliség folyamatosan csökken: míg 1997-ben 8,7 százalék volt, a gazdasági növekedés hatására ez 7 százalékra csökkent 1999-ben.

Idén tovább javult a helyzet Magyarországon; az év első felében a munkanélküliség már csak 6,7 százalék volt, ami jóval kedvezőbb, mint az Európai Unióban, ahol ugyanekkor 8,9 százalékos volt a mutató nagysága. A legfrissebb adatok szerint szeptemberben közel 368 ezer munkanélkülit tartottak nyilván az országban, ami 1100-zal kevesebb, mint az előző hónapban, a felkínált álláshelyek száma pedig megközelítette a 100 ezret.

Örvendetes, hogy a nyilvántartásban szereplő állástalanok száma az ország valamennyi régiójában mérséklődött az egy évvel korábbi állapotokhoz képest. A legnagyobb csökkenés Közép-Dunántúlon következett be; szeptember végén a pályakezdő fiatalok között a munkanélküli nyilvántartásban szereplők száma 7 ezerrel kevesebb volt, mint a tavalyi időszakban. A munkaerőpiac fokozatos élénkülésével, a foglalkoztatottsági helyzet javulásával egyre inkább a "segély helyett munka" elve került előtérbe, a passzív ellátásokat fokozatosan az aktivitásra ösztönző programok váltották fel.

Tisztelt Képviselőtársaim! Bizonyára önök is emlékeznek rá, hogy tavasz óta a kormányzati szerkezetátalakítás eredményeként a munkaügy már nem a szociálpolitika, hanem a gazdaságpolitika részeként jelenik meg. Ennek a ténynek jelképes üzenete is van. Idén tavasztól a Gazdasági Minisztérium foglalkozik a munkaerőpiac kérdéseivel és a munkahelyteremtés lehetőségeivel. Ez is azt mutatja, hogy a korábbi évek passzív munkanélküliségi politikáját az aktív, a lehetőségeket teremtő foglalkoztatáspolitika váltotta fel.

Ennek egyik fontos eszköze a Munkaerő-piaci Alap, amely különböző feladatokat, célokat valósít meg. Fő feladata a foglalkoztatás elősegítése és a munkanélküliség kezelése. Mindezt oly módon teszi, hogy megvalósuljon a kormányprogramban is meghirdetett munkaerő-piaci foglalkoztatáspolitika elsődleges célja, vagyis a munkanélküliek visszakerülése a munka világába.

Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy egy ország a munkanélküliség problémájának enyhítésére, a foglalkoztatás növelésére különböző eszközöket, célokat tűz ki, illetve használ fel. Ez egyik ország számára sem könnyű feladat.

 

(8.10)

 

Az új munkahelyek teremtését, a képzések elősegítését, a munkanélküliek számának csökkentését, a rehabilitációs foglalkoztatás ösztönzését csak az állam hatékony közreműködésével tudjuk megvalósítani.

Örömmel tájékoztatom önöket, hogy a képzésre és foglalkoztatásra előirányzott támogatások a következő két évben jelentős mértékben emelkednek. Az erre fordítható összeg jövőre 43,3 milliárd forintra, míg 2002-ben 50,4 milliárd forintra nő. Plusz forrást jelenthetnek a Phare 2000 programból megpályázható támogatások, amelyek társfinanszírozásához szükséges hazai pénzügyi keretet a Munkaerő-piaci Alap biztosítja.

Összegezve tehát, az aktív támogatások mértékének emelésével terveink szerint jelentős arányeltolódás valósul meg a munkahelyteremtés javára. Erről, illetve a Munkaerő-piaci Alap felhasználásáról szeretnék néhány, általam különösen fontosnak tartott gondolatot elmondani.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az alap kiadásai évről évre emelkedő tendenciát mutatnak, és ez különösen érvényes a 2001-2002. évre tervezett költségvetésre. A Munkaerő-piaci Alap folyó kiadásainak összege 2001-ben 178,9 milliárd forint, 2002-ben 193,3 milliárd forint lesz, ami jóval meghaladja a 2000. évi eredeti előirányzatot. A közel 200 milliárd forint többlet különböző célokra használható fel. Ezek közül különösen fontos az, amely a foglalkoztatási és képzési támogatásokat, a munkanélküli-ellátásokat - beleértve a jövedelempótló támogatásokat is -, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási lehetőségeinek bővítését, valamint a szakképzés tárgyi feltételeinek fejlesztését tűzi ki célul.

Már korábban is nyilvánvalóvá vált, hogy a munkanélküliséggel pusztán a normatív támogatásokon keresztül nem lehet megbirkózni. Olyan módszerek alkalmazására van szükség, amelyek érzékenyek a régiók, kistérségek és meghatározott rétegek munkaerő-piaci problémájára. Ezt felismerve kezdődött a támogatások összegének emelése, de ami ennél még jelentősebb, a munkaerő-piaci programok és szolgáltatások beindítása. Ez utóbbi fontossága abban rejlik, hogy hosszabb távú megoldást kínál a foglalkoztatási problémára. 2000-ben közel harminc ilyen munkaerő-piaci program indításáról számolhatunk be, melyek tartalma általában két-három év, és a teljes költségvetésük három évre vonatkozóan több, mint 3 milliárd forintot tesz ki. 2001-ben 120-130 ezer főre tehető azok száma, akik foglalkoztatási és támogatási képzésben részesülnek. Ez a szám 2002-re várhatóan 130-140 ezer főt jelent. Ezekből az adatokból kiszámítható, hogy az aktív támogatások nélkül az országos munkanélküliség aránya 1,5-2 százalékkal magasabb lenne a jelenleginél.

A pénzeszközök felhasználásáról érdemes tudnunk, hogy döntő részük decentralizáltan történik, ezáltal lehetővé válik, hogy figyelembe vegyék az egyes régiók eltérő fejlettségi szintjét, ebből fakadóan a térségek foglalkoztatási helyzetét, munkaerő-piaci körülményeit. A decentralizálás révén a keleti országrészben elhelyezkedő három hátrányos helyzetű régió például az idei évben a rendelkezésre álló aktív forrás közel kétharmadát kapta. Emellett az elmaradottabb megyék részére egy elkülönített keretet hoznak létre területkiegyenlítő támogatás céljára, amely szintén a megyék kritikus térségeinek fejlesztését hivatott szolgálni.

A foglalkoztatottság növelésének kulcskérdése a munkahelyek számának bővítése. Az ennek megvalósítására szolgáló aktív források egy része most is a Munkaerő-piaci Alapból származik. Kedvező fordulat várható 2001-től, amikor is az alap pénzeszközei kibővülnek az aktív foglalkoztatási célelőirányzat munkahelyteremtést és szerkezetátalakítást szolgáló forrásaival.

Tisztelt Képviselőtársaim! A munkahelyteremtés mellett a másik nagy kiadási tételt a munkanélküli-ellátások jelentik a Munkaerő-piaci Alapból. Ezek összege is jelentősen emelkedik. 2001-ben 48,2 milliárd forint, 2002-ben 50,7 milliárd forint szolgálja ezeket a célokat. A kormány a közcélú foglalkoztatással is a munkanélküliek számát kívánja csökkenteni és ehhez emelkedő támogatást nyújt. Míg 2000-ben ez az összeg kevesebb, mint 3,8 milliárd forint volt, addig 2001-ben több mint 10 milliárd, 2002-ben pedig közel 15 milliárd forint lesz ezekre a célokra. Az alapból kapnak támogatást az önkormányzatok igazgatási többletfeladataik ellátásához is, valamint innen jut forrás az önkormányzatok által ellátott aktív korú foglalkoztatók segélyezéséhez.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a néhány gondolattal szerettem volna bemutatni azokat az elképzeléseket és célokat, amelyek a költségvetési törvényjavaslatban megjelennek. Úgy gondolom, valamennyiünk kötelessége és feladata, hogy ezeknek a céloknak a megvalósítását szolgáljuk, hiszen ezzel segíteni tudunk a családok helyzetének javításán és az ország gazdaságának fejlődésén.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 




Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai