Készült: 2024.04.29.12:39:12 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

244. ülésnap (2012.11.29.), 142. felszólalás
Felszólaló Gőgös Zoltán (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó Mezőgazdasági bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 5:10


Felszólalások:  Előző  142  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GŐGÖS ZOLTÁN, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy 15 törvényt módosító csomag került most a parlament elé, aminek jelentős része egyértelműen pozitív változást hoz azokban a törvényi szabályozásokban, amiket érint, de vannak benne olyan elemek, amelyek szerintem erősen vitathatók, és vagy további problémát generálnak, vagy pedig nem oldanak meg problémákat.

Hogy elutasító szavazatunk volt, annak az egyik oka a benyújtás módja volt, ugyanis pénteken elég későn este került elénk ez a majdnem száz paragrafusból álló törvénycsomag, és hétfőn tíz órakor erről már a bizottsági ülésen korrekt véleményt kellett volna megfogalmaznunk. Ugye, arra sem volt idő nyilván, hogy ezt alaposan végigolvassuk, ezért több kérdés is felmerült a bizottsági ülésen, aminek egy részére megnyugtató választ kaptunk. Ilyen volt többek között az, hogy a szakmaközi szervezetekről szóló törvényben az, hogy kiterjesztik a köztestületre is a szakmaközi szervezet kategóriát, az nem az agrárkamarának az újabb rendszerbeni erősítését, további erősítését, hanem a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának a helyzetét próbálja rendezni. Ez egyébként így helyes, csak az ördög nem alszik, és láttuk, hogy hogyan történt annak idején a kamarai törvény elfogadása.

Hozzáteszem, hogy elég nagy vita van most a hegyközségi törvényről, amit most nem akarnék ebbe belekeverni, de itt megjelent olyan kormánypárti javaslat is módosító javaslat formájában is, hogy egyszerűen töröljük el a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát a rendszerből, ez a törvény pedig pont most emelné be a szakmaközi szervezetek közé ezt a köztestületet.

Itt szóba került már államtitkár úr expozéjában is, illetve az Obreczán képviselőtársam által ismertetett többségi javaslatban is a vízi társulatok ügye. Azt gondolom, hogy kaptak egy selyemzsinórt. Szerintem az előtörténetét ismerve a dolognak - aminek a részleteiről majd a normál hozzászólásban beszélek -, korrektebb lett volna, ha egyszerűen valami olyan törvénykezés jön, hogy akkor őrájuk nincs szükség, és szüntessük meg őket, mert nagyjából ami törvénymódosítás most előttünk van, az ebbe az irányba hat.

Önmagában a vízgazdálkodásról szóló törvény dolga kapcsán azt mondtuk el, és ezért is látjuk problémásnak az ilyen típusú jogalkotást, hogy elválik egymástól egy kormányzati döntés miatt a jogalkotás, tehát a vízügyi tevékenységgel kapcsolatos jogalkotás és a végrehajtási feladat. Ez azért okoz óriási problémát, és ezt elmondhatom talán az egész agrárigazgatásra is, hogy ahol a finanszírozás történik, mindig ott van a döntési pont. És azt is látjuk, hogy ugyan vannak ebben a törvényben jó kezdeményezések arra, hogy hogyan legyen valahogy kordában tartható az a vízdíj, ami ma Magyarországon irreálisan magas, de amíg a végrehajtó szerv és az ezt biztosító rendszer nem ugyanannak a minisztériumnak a fennhatósága alatt van, mint aki ezeket a jogszabályokat hozza, kétségeim vannak, hogy ez mennyire lesz sikeres vállalkozás. Amúgy egyébként mindenki az öntözés fontosságáról beszél, de mind ez a szabályozás, illetve a vízi társulatokról szóló szabályozás is inkább gátolja ennek a kérdésnek a megoldását, mint segíti.

A kárenyhítési törvényben is találtunk egy problémát, ezt majd remélem, orvosolja az előterjesztő, de majd erről is később fogok néhány szót szólni a normál hozzászólásomban.

A szakmaközi szervezetekkel kapcsolatban a másik problémát abban láttuk és nemcsak ebben, hanem akár a vízitársulatos törvényben, vagy mondhatnám még az egyéb területeket érintő jogszabályoknál is, hogy pont ez a salátamódszer, illetve az előzetes egyeztetés hiánya okoz nyilván félreértéseket. Azóta mi több egyeztetést folytattunk az érintettekkel, konkrétan a szakmaközi szervezetekkel is, illetve a vízgazdálkodásban érintettekkel is, de akár a honvédségi területek bérlőivel is, és azt látjuk, hogy teljesebb lett volna ez a jogalkotás, ha az előzetes egyeztetést nem próbálta volna megspórolni a kormány.

Összességében egyelőre még úgy látjuk, hogy ez a törvény ebben a formájában nem támogatható, ez a törvénycsomag, úgy mondom, még akkor sem, ha lennének benne olyan törvényi elemek, például ami az MVH-t szabályozza, ami kifejezetten pozitív irányba mutat. Tehát ezért lett volna szerencsésebb, ha külön-külön törvényekben látjuk ezeket, de ismerve a magyar jogalkotási rendszert, erre kevés esélyt látok.

Köszönöm szépen, és majd folytatom a normál hozzászólásomban.

(Z. Kárpát Dánielt a jegyzői székben Göndör István váltja fel.)




Felszólalások:  Előző  142  Következő    Ülésnap adatai