Felszólalás adatai

DR. VONZA ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! A polgári kormány 1998-ban a kormányprogram birtokában kezdett hozzá az agrárgazdaság előtt álló feladatok ellátásához. Ezt követően az agrártámogatási rendszer jelentős átalakítása kezdődött el.

Az agrárkormányzat már a ciklus elején egyértelműen nyitott az addig diszkriminációtól sem mentesen kezelt családi kis- és közepes vállalkozások, valamint a mezőgazdasági termelést segítő értékesítő és szolgáltató szövetkezetek irányába. Emellett a kormány területfejlesztési politikája célként fogalmazta meg, hogy az ország egyes térségei között mérséklődjenek a gazdasági-társadalmi egyenlőtlenségek.

Az előzetes adatok szerint az elmúlt évben az ágazat GDP-ből való részesedése 3,6 százalék körül alakult. Ez azonban csak a szűken értelmezett mezőgazdaságra, vagyis az alapanyag-termelésre vonatkozik. Ennél lényegesen nagyobb, 6-8 százalék körüli arányt képvisel a mezőgazdaság, amennyiben figyelembe vesszük az erdő- és vadgazdálkodás, valamint az élelmiszeripar teljesítményét. További néhány százalékos növekedést kapunk, ha a műtrágya-, a növényvédőszer-gyártás, a mezőgazdasági gép- és alkatrészgyártás, -forgalmazás, valamint az élelmiszer-ellátás és a mezőgazdasági oktatás-kutatás teljesítményével is számolunk.

A kormány támogatáspolitikájának következtében javult a talajok tápanyagellátása, a technológiai színvonal; az agrártermelési támogatások az 1997. évi 21 milliárd forintról 2001-re 86,5 milliárd forintra nőttek. Az összes mezőgazdasági beruházás 18,7 milliárd forintról 56,2 milliárd forintra nőtt. Ezen belül a gépberuházási támogatások 10,9 milliárdról mintegy 30 milliárd forintra emelkedtek. Ennek révén az elmúlt évben 100 milliárd forintnyi új mezőgazdasági gépberuházás realizálódott az ágazatban, korábban ilyenről szó nem lehetett. Még feltűnőbb, hogy az ültetvénytelepítés támogatása az 1997. évi 0,6 milliárd forinttal szemben 2001-ben már 12,6 milliárd forintot ért el.

Stabilizálódott a főbb szántóföldi kultúrák termelése is. A szarvasmarha-ágazatban javult a tejtermelés színvonala, hisz a megtermelt tej immáron több mint 80 százaléka extra minőségű. A juhállomány évtizedes leszállópályát követően növekedésnek indult. A felvásárlási árak dinamikus növekedése révén 2000-ben megkezdődött az agrárolló záródása is. Elmondható, hogy tavaly a mezőgazdaságban a termelői árak 8 százalékkal, a beszerzett különböző ipari termékek ára 5 százalékkal nőtt, tehát ez összességében ismételten azt jelenti, hogy záródott az agrárolló.

Az elmúlt évek értékelésekor nem lehet figyelmen kívül hagyni a már részben említett időjárási anomáliákat, szélsőséges időjárási jelenségeket. Ennek ellenére összességében megállapítható, hogy az agrárgazdaság több területén jelentős pozitív változás érzékelhető. Nőtt a termelési érték, egy év alatt körülbelül 180 milliárd forinttal. Minden hónapban az éves inflációt meghaladó mértékben nőttek a mezőgazdasági termelői árak, így az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény célkitűzéseinek megfelelően - ahogy az előbb említettem - zárult az agrárolló. Az élelmiszer-gazdaságban az elmúlt évi becsült export 14 százalékkal haladja meg a 2000. évit, míg az import várható növekedése 11 százalék, így az egyenleg 16 százalékkal javult. A magyar élelmiszer-gazdaság 1,5 milliárd euró aktívumra tett szert. Ez jobb, mint az 1997. év eredménye.

Ha az agrárágazatban elért eredmények a híradásokban nem is igazán tükröződtek, de akiknek szólt, a tényekre figyelő magyar agrártársadalom körében jó visszhangra talált. Bizonyság erre az őszi vetés számadatainak emelkedése, a 2002. évre meghirdetett agrártámogatási csomag iránti érdeklődés, és akkor még nem beszéltünk a családi gazdaságok és az agrárhitelezési konstrukciók által a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások számára is végre elérhetővé váló tőkebevonási lehetőségekről.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az FKGP és a Fidesz soraiban.)

(16.10)