Készült: 2024.09.22.09:23:16 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

115. ülésnap (2020.03.30.), 91. felszólalás
Felszólaló Dr. Völner Pál (Fidesz)
Beosztás Igazságügyi Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 6:53


Felszólalások:  Előző  91  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt időszakban sok mindent hallhattunk itt a részletes vita során a kialakult álláspontokról, köszönöm az aktivitást. Aminek viszont nem örültem, hogy nem közeledtek úgy az álláspontok, ahogy azt a törvény szelleme vagy szövege lehetővé tenné.Visszatérő elem volt a felszólalásokban az ellenzéki pártok részéről, hogy itt egy olyan jogkört kapna a kormány, aminek nincs időbeli korlátja. Gyakorlatilag más felszólalásokban is elhangzott, hogy nagyon pontosan benne van, hogy a járványügyi veszélyhelyzet fennállásáig lehet csak ezt a helyzetet fenntartani, tehát ha valaki azt mondja, hogy a járványveszély soha nem fog elmúlni, illetve maga ez a járványügyi helyzet, akkor valóban igaz lenne, hogy nincs korlátja a történetnek, de ahogy a kezdete is egy járványügyi helyzethez igazodott, úgy a vége is ahhoz igazodik, és ha ez a feltétel teljesül, akkor gyakorlatilag összeül a parlament, dönt a hozott rendeletekről, és a törvény ezt követően hatályát veszíti.

Ami szintén problémát jelentett önök szerint, hogy a kormányzat ellenőrzés nélkül végezné ebben az időszakban a tevékenységét. A törvényjavaslatban is szerepel  én is csak újból hivatkoznék rá , hogy a kormány jelentést tesz a parlamentnek, amíg ülésezik, ha nem ülésezik a parlament, akkor pedig a parlamenti pártok vezetőinek tesz beszámolót, jelentést a meghozott intézkedésekről. Tehát azt állítani, hogy a kormány mindenféle kontroll nélkül és beszámoló nélkül folytatná a tevékenységét ebben a nehéz helyzetben, ez így nem valós.

A bizalmatlanság kérdése. Valóban itt van a kulcshelyzet, ahogy önök is fogalmaztak. Gyakorlatilag a bevezetett intézkedéseknél látszik, hogy a lakosság részéről megvan a bizalom az intézkedések iránt, megvan a kormány iránti bizalom, s éppen ez az, amitől önök megrettentek, és egy bizalmatlansági vitát akarnak kirobbantani, hogy ezt a 80 százalék feletti bizalmat erodálják, és úgy állítsák be, mintha itt egy diktatórikus jogrend kerülne bevezetésre, holott az egész intézkedéssorozat csak a védekezés eredményességének a fokozására irányul.

Ami természetesen nem ritkaság…  Balla György képviselőtársam is utalt rá, hogy amikor majd vége lesz ennek a helyzetnek, akkor vajon mivel találjuk szembe magunkat az önök részéről. Én jól emlékszem Schiffer András frakcióvezető úrnak a felszólalására, amikor 2015-ben a migrációs helyzet kapcsán ő is azt mondta, hogy a kormány által előadott helyzet nem valós, majd ezt követően, amikor látszott az őszi időszakban a migrációs áradat, egyedül ő állt fel a parlamentben és revideálta ezeket a nézeteit. Önök előtt is majd nyitva áll ez a lehetőség, ajánlom a figyelmükbe.

Ami a Ház ülésezését illeti: valóban, a járványügyi helyzetben senki nem meri ma kijelenteni, hogy 60 nap múlva, 90 nap múlva vagy akár a Balczó képviselőtársam által említett 120 nap múlva vége lenne ennek a helyzetnek, de az is lehet, hogy ezen belül lesz vége, ami viszont egy rövidebb időszakot tenne lehetővé ahhoz, hogy gyakorlatilag ez az elszámolása ennek az időszaknak megtörténjen. Elhangzott az is, hogy nincs szükség erre az egész történetre, mert gyakorlatilag a kormánynak a rendeletalkotási joga fennáll. Azt önök elhallgatják, hogy ha a kormány folyamatosan 15 naponként meghosszabbítaná ezeket a rendeleteket, akkor önök milyen alkotmányos válságról beszélnének, és visszaélésszerű joggyakorlásról; láthattunk erre azért az elmúlt években példát.

Varga-Damm Andrea képviselőtársam észrevételezte, hogy a katasztrófavédelmi törvénybe foglalt intézkedéseknek nem látja a sorát. Mással állunk szemben. Ilyen járványügyi helyzet gyakorlatilag száz éve nem volt az országban, a spanyolnátha óta, akkor persze minden településen voltak még járványügyi elkülönítők, kórházak, az elmúlt időszak ezt felszámolta, és most jött szembe egy ilyen probléma, ehhez kell igazítanunk a jogalkotást. Éppen hogy a parlament elé hoztuk ezt a törvényt, ez azt fejezi ki, hogy a parlament véleménye nélkül nem akar a kormány ebben továbbhaladni, én arról nem tehetek, ha az ellenzéki pártok ezt nem így értelmezik és nem így fogják fel.

Politikai előnyökről is volt szó. Kijelenthetem, hogy sem a kormány, sem a kormánypártok részéről ilyen áron nekünk politikai előnyre nincs szükségünk. Ezt a járványügyi helyzetet nem mi okoztuk, nekünk kell megoldanunk, ahogy miniszterelnök úr is mondta, erre készen állunk, nagyon sajnáljuk, hogy nem támogatnak ebben bennünket.

Nacsa Lőrinc képviselőtársam említette azt a nemzetközi hecckampányt, amit beindítottak az ország ellen. Erre csak azt tudom mondani, hogy ez egy szégyenletes tény, hogy még mindig vannak olyan erők ebben az országban, akik most nem Moszkvában, hanem Brüsszelben vagy Strasbourgban, Luxemburgban vagy egyéb helyeken próbálják azt a helyzetet megoldani, hogy a választók a kormánytöbbséget tüntették ki a bizalmukkal, és nem önöket. Szerintem rossz úton járnak, ha ez így fog folytatódni tovább.

Arató Gergely képviselőtársam bábszínházról beszélt. Mi is látjuk a bábszínházat, úgy látjuk, Gyurcsány Ferenc mozgatja a bábokat. Nagyon sajnáljuk, hogy erre az emberre bízták az önök politikai jövőjét.

A rendeletalkotási jogról annyit, hogy nem az Országgyűlésnek kell erre a felhatalmazást megadni, ezt az Alaptörvényben már az Alaptörvény elfogadásakor megtette. Balla György képviselőtársam utalt arra, hogy az arányosság kérdését sikerült belefoglalnunk ebbe a törvénytervezetbe. S még egyszer: a parlament ülésezésével kapcsolatban korábban az elektronikus szavazás és egyéb ötletek is elhangzottak. Az Alaptörvény csak arról rendelkezik, hogy a jelen lévő képviselők szavazatával hozza meg az Országgyűlés döntéseit. Van ugyan utalás arra, hogy más helyszínen is ülésezhet az Országgyűlés, de nyilván nem a virtuális térre alkotódott ez a fogalom.

Az ellenzékről szólva: az ellenzék mit tehetne? Az ellenzék gyakorlatilag azt tehetné képviselőként, hogy a parlamentben döntést hoz. A döntési lehetőség fennáll önök előtt, önök is meggondolhatják magukat az elkövetkezendő néhány percben vagy félórában. Köszönöm szépen a figyelmet, és kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  91  Következő    Ülésnap adatai