Felszólalás adatai

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság 2003. szeptember 3-án, szerdán megtartott ülésén megtárgyalta a T/5023. számú törvényjavaslatot.

A minisztérium már tavasszal tervezte, hogy beterjeszti a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal feladatairól, hatásköréről, szervezetéről és működéséről szóló törvényt a parlament elé, de az idő rövidségére való hivatkozással ez elmaradt. El is készült egy tervezet, aminek akkor a megnevezése a következő volt: 2003. évi törvény a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról. Végül egy kormányrendelettel szabályozták az MVH megalakulását: 81/2003-as kormányrendelet.

A bizottsági ülésen elmondtam, hogy bár már ötödik éve vagyok a parlamentben, először találkoztam ilyen értelmezhetetlen című törvényjavaslattal. Felolvastam több gazdálkodónak és egy szövetkezet vezetőjének is, hogy mondják meg a címből, miről szól ez a törvény. Ha fölolvasom a címet, a jelen lévő képviselők számára sem lesz egyértelmű, hogy ez lényegében mit is takar. A cím a következő: T/5023. számú törvényjavaslat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról. Ha elolvasom a törvény hatálya alatt az 1. § (1) bekezdését, ott egyértelmű, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról szól ez a törvény. Egyszerűbb és érthetőbb lett volna, ha a címet is ilyen formában fogalmazták volna meg. A gondot az okozhatta a cím megalkotásában, hogy előbb született meg a kormányrendelet, és csak most kezdjük meg az MVH működéséhez szükséges törvény tárgyalását.

Dr. Szőke Miklós, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megbízott elnöke erre a következő választ adta - idézem -: “Magunk is bonyolultnak tartjuk ezt a címet, de a címnek valahol tartalmaznia kell azt, hogy a törvény miről szól.ö Gyakorlatilag ez a kifizető ügynökség eljárásrendjéről szól, amiben van mezőgazdasági termelők támogatása, van pályázatkezelésű vidékfejlesztés, és vannak piaci intervencióhoz kapcsolódó támogatási formák. Tehát ezt a három eljárásrendet kellett nekünk a címben is visszatükrözni, és ezért van az, hogy mezőgazdaság és vidékfejlesztés, valamint egyéb intézkedések, hiszen az úgynevezett belpiaci, külpiaci intézkedéseket is, amelyeket Brüsszel számunkra lehetővé tesz, ez az intézmény fogja kezelni, és ennek eljárásrendjét is meg kell teremteni, ezért bonyolult a cím. A válaszban egy érthetőbb, elfogadható cím is van: törvény az MVH kifizető ügynökség eljárásáról, eljárásrendjéről.

Kormánypárti és ellenzéki képviselők részéről az alábbi kérdések hangzottak még el. Hogyan jár el a hivatal például az osztatlan részarány-tulajdonú földek esetében? Az ellenőrzésnek három módja van. Hogyan fogják ezt végrehajtani? Az ellenőrzés módját kifogásolta az egyik képviselő, mivel a törvény 20. § (1) bekezdésében a következő olvasható - idézem -: “A helyszíni ellenőrzéseket az MVH az ügyfél előzetes értesítése nélkül kezdi meg.ö A 43. § (2) bekezdése a rendtartási törvényt módosítja, miszerint a termékpálya-bizottságok üléseire az acquis képviselőit is meg kell hívni tanácskozási joggal. Felálltak már ezek a termékpálya-bizottságok? Melyik állt fel közülük? Üléseztek már ezek? Hány ülést tartottak?

Ami számunkra mégis elfogadhatatlanná teszi ezt a törvényjavaslatot, az a következő: egyetértünk vele, elfogadjuk azt is, hogy szükséges, mégis úgy érezzük, hogy ez a törvényjavaslat lényegében fel fogja számolni a falugazdász-hálózatot. Még az általános indoklásban sem szerepel, hogy az MVH lehetőséget biztosít számukra az új hivatalban. Mi is szükségesnek tartjuk, hogy ez a hálózat fennmaradjon. Az MVH-ról szóló kormányrendelet alkalmazása után a mezőgazdasági bizottság elnöke szerint is 20 százaléknak mondtak fel, vagyis a felszámolás augusztus hónapban már megkezdődött, ezért sem támogatjuk a törvényjavaslatot.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokban.)