Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HERCZEG TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Szószólók! A nemzetiségek jogairól szóló törvényben foglalt kötelezettségeinek eleget téve a kormány elkészítette beszámolóját a hazánkban élő nemzetiségek helyzetére vonatkozóan a 2015-2017 közötti tárgyidőszak adatai alapján. A dokumentum sorra veszi a bolgárok, romák, görögök, horvátok, lengyelek, németek, románok, örmények, ruszinok, szerbek, szlovénok, szlovákok és ukránok magyarországi helyzetét.2010-ben Magyarország Kormánya úgy döntött, hogy a hazai közéleti ügyek folyamán aktív, szoros együttműködésre törekszik az országunk területén élő nemzetiségekkel. Az azóta eltelt éveket szemügyre véve talán joggal kijelenthető, hogy a nemzetiségek helyzete hazánkban fokozatosan javuló tendenciát mutat.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország Alaptörvénye szerint az országban élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz. Magyarország Alaptörvénye tehát a hazai nemzetiségek egyéni és közösségi jogait alkotmányos szintű védelemben részesíti. E jogok érvényesülését pedig a nemzetiségek jogairól szóló sarkalatos törvény biztosítja.

Mindenképpen érdemes mintegy példaképpen kiemelni néhány igen fontos intézkedést a nemzetiségpolitika területén az elmúlt időszakot illetően. A Német Szövetségi Közigazgatási Hivatal az 1939. szeptember 1-je és 1956. április 1-je között német állampolgárságuk, illetve a nemzetiségük miatt kényszermunkára kötelezett személyek, 2015. november 27-ét követő elhalálozásuk esetén pedig hozzátartozóik részére kárpótlás igénylését tette lehetővé. Magyarországon az igényérvényesítés elősegítéséhez szükséges hatósági bizonyítvány kiállítását és az ügyhöz kapcsolódó segítségnyújtást előbb az Igazságügyi Hivatal, majd 2017. január 1-jét követően a Fővárosi Kormányhivatal mint kárpótlási hatóság végezte el. A magyarországi nemzetiségi önkormányzatok központi forrásból történő támogatását érintően fontos jogszabályi változás, hogy 2017. január 1-jét követően a támogatás feltételrendszerét és részletszabályait az éves központi költségvetésről szóló törvény tartalmazza, felváltva az eddigi kormányrendeleti szintű szabályozást.

A kormány biztosítja a nemzetiségek jogát az információkhoz való szabad hozzáféréshez, továbbá a tájékoztatáshoz és tájékozódáshoz, amelyeket anyanyelvükön működtetett tömegkommunikációs eszközök, médiaszolgáltatások és sajtótermékek támogatásával ér el.

(9.50)

Példaként említendő, hogy 2016. évi központi költségvetési törvény már 1 milliárd 599,7 millió forintnyi kiadási előirányzatról rendelkezett az említett cél támogatása érdekében. Az egyik legfontosabb tényező véleményem szerint, hogy a nemzetiségek az általuk képviselt kulturális autonómia megőrzése érdekében intézményhálózatot tartanak fenn. Ezen országos, valamint regionális szintű kulturális, oktatási és közművelődési intézmények fenntartására előirányzott keretösszeg, tehát az országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatása a ’16-os 932 millió forint után 2017-ben már elérte az 1 milliárd 192,5 millió forintot, egy év alatt tehát körülbelül 260 millió forint a növekmény.

Tisztelt Képviselőtársaim! A beszámoló által érintett tárgyéveket vizsgálva kijelenthető, hogy egyre több pályázat került kiírásra, ezekhez kapcsolódóan pedig egyre több költségvetési forrás került biztosításra a különböző értékmegőrző tevékenységeket folytató nemzetiségi civil szervezetek működésének támogatását, a nyelvi környezetben megvalósuló nemzetiségi táborok megszervezését, az anyaországokban biztosított pedagógus-továbbképző programok megvalósítását, valamint a nemzetiségi kultúra támogatását érintően is. A felsorolást természetesen még lehetne folytatni.

A nemzetiségi köznevelés és oktatás területén folytatódott a nemzetiségi tanulmányi ösztöndíjpályázatok meghirdetése, a nemzetiségi hagyományőrzés területén pedig a nemzetiségi színjátszás és előadó-művészeti tevékenység, a nemzetiségi kutatás, az anyanyelvű vallásgyakorlás, továbbá a múzeumi, könyvtári és levéltári szakterületek kiemelt támogatása.

A nemzetiségek és kisebbségek védelmének nemzetközi színterén Magyarország továbbra is aktív szerepet vállal. Példaként említendő hazánk és a különböző anyaországok által életre hívott kisebbségi vegyes bizottságok folyamatos működése, a határon átnyúló programok megvalósítása, valamint az Európai Unió, illetve egyéb nemzetközi szervezetek által megalkotott kisebbségvédelmi egyezményekhez való magyar csatlakozás. A kétoldalú államközi kapcsolatok viszonylatában pedig elmondható, hogy a magyar kormány képviselői és diplomatáink nemzetiségeink anyaországainak állami vezetőivel folyamatos megbeszéléseket és egyeztetéseket folytattak a hazai nemzetiségek ügyeit érintően.

Tisztelt Plenáris Ülés! Alaptörvényünk azt is kimondja, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. A helyi nemzetiségi önkormányzatok működését biztosító támogatás pedig automatikusan megilleti a működő települési és területi nemzetiségi önkormányzatokat. Az én városomban, Békéscsabán öt ilyen nemzetiségi önkormányzat működik: a szlovák, a roma, a román, a lengyel és a német. Sokszínű tehát a békési megyeszékhely nemzetiségi közélete, és ezek az önkormányzatok, ismerve munkájukat, elmondhatom, hogy megtalálták helyüket, szerepüket, feladataikat a város életében. Tegnap összegyűjtöttem a tavalyelőtti beszámolóikat, és ezeknek a lényegi pontjai tulajdonképpen éppen azt tartalmazzák, amit az előttem szólók általánosságban elmondtak, ezért ezekre nem térek rá külön-külön.

A kormány a nemzetiségek jogairól szóló törvény 150. §-a a) pontjában előírt beszámolási tevékenységének tehát eleget tett. Úgy vélem, a beszámoló a jogszabályokban meghatározott tartalommal és formában készült el, továbbá részletesen tájékoztatja az Országgyűlést a magyarországi nemzetiségek helyzetéről. A beszámolóban felvázolt eredmények megnyugtatóak, hiszen bizonyítékul szolgálnak arra vonatkozóan, hogy a hazai nemzetiségek kulturális autonómiája, hagyomány- és értékmegőrző tevékenysége, illetve országos és regionális szintű képviselete továbbra is a kormányzat által folytatott politika kiemelt területeként jelenik meg.

Bízom benne, hogy a 2010-ben meghirdetett nemzetiségi politika hatékony és eredményes megvalósítása az elkövetkező években is folytatódni fog. Mindezek figyelembevételével a Fidesz képviselőcsoportja a beszámolót elfogadja, kérem tisztelt képviselőtársaimat, tegyék önök is ezt. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)