Felszólalás adatai

TUKACS ISTVÁN, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A költségvetési bizottság megtárgyalta az előterjesztést. A törvénytervezetről a bizottság többségi véleményt alakított ki.

A többségi vélemény talán egyetlen ponton találkozott a kisebbség véleményével. Ez az egy pont az volt, hogy az egészségbiztosítás rendszere, az a kérdés, hogy hogyan történik Magyarországon, hazánkban a biztosítottak ellátása, ez fontos kérdés. Nos, ezen az általános megállapításon kívül a bizottság kisebbségi és többségi véleménye alig-alig találkozott egymással.

A többségi vélemény egyetlen mondatban összefoglalva úgy jellemezhető, hogy legtöbb képviselőtársunk általános vitára alkalmasnak tartotta a tervezetet, ugyanakkor a törvénytervezetet számos pontján javítandónak és módosító indítványokkal javíthatónak ítélte.

A bizottságban először is tisztáztunk néhány alapfogalmat, ugyanis a bizottságban, mint ahogy minden más helyen, újra felbukkant a nemzeti kockázatközösség és a szolidaritás kérdése. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottságban is azért tartottuk fontosnak tisztázni ezt a kérdést, mármint hogy a tervezet beteljesíti-e a nemzeti kockázatközösséggel és a szolidaritással kapcsolatos elvárásokat, mert talán ez a kulcsa minden átalakításnak; ez a vezérlőelv, ami köré szervezhető maga a tervezet, illetve a későbbiekben az egészségbiztosítás.

A bizottság többségi véleménnyel úgy ítélte meg, hogy az a rendszer, amelyben a járulékfizetésre kötelezettek, legyenek ők magánszemélyek vagy társaságok, egy azonos helyre, közös alapba fizetik be a járulékaikat, és ezután a szétosztással szolidaritást vállalnak egymással generációk és különböző földrajzi helyzetben és különböző jövedelmi helyzetben lévők az országban, ez az, ami nemzeti kockázatközösségként a tervezetben megjelenik.

Ennek ellentétével is foglalkozott a bizottság, hiszen szükséges volt a megítéléshez az, hogy megmutassuk, ez mi nem lenne: természetesen a versengő magánbiztosítók rendszere, ha a tervezetben ez lenne. Ez természetesen az, amikor a biztosítottak kizárólag és egyenesen a biztosítóknak fizetnek.

A bizottság szükségesnek tartotta tisztázni azt, hogy a tervezetben szereplő gazdasági társaságra, annak működési körülményeire, menedzsmentjére, a biztosítékokra, a garanciákra, a nyereségre vonatkozó előírások elfogadhatóak-e. Sok módosító indítvány szükséges, állapította meg a bizottsági többség, hiszen a vitában a megalapítandó gazdasági társaságok működése, az állami tulajdon befolyását garantáló garanciák és menedzsmentjogok kérdése, a garantált és biztonságos működés, az ehhez szükséges tartalékok képzése természetszerűleg mind-mind pontosítást igényel.

Az elvi kérdésben természetesen a bizottság nem lépett túl a tervezeten, hiszen elvi kérdés az, hogy vajon szükséges-e kisebbségben lehetőséget teremteni magánbefektetők számára a részvételre az egészségbiztosítást majd végző, részvénytársaság formában működő pénztárakban.

Nos, a bizottság többségi véleményként azt a véleményt alakította ki, hogy természetesen a magánbefektető jelenléte racionális gazdálkodást és hatékony gazdálkodást eredményez. Ugyanakkor azok az előírások, amelyek a három évig való profitkivitel tilalmát, a közgyűlésben, illetve az igazgatóságban történő döntéshozatalban megjelenő garanciákat tartalmazzák, nyilván számunkra is azt üzenik, hogy egy ilyen konstrukcióban nagyon körültekintően kell szabályozni. A bizottság többségi véleménnyel ezt a körültekintést a későbbiekben módosító indítványokkal várja majd javítani.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A bizottság véleményét ennyiben akartam összefoglalni. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)