Felszólalás adatai

TÓTH GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség véleménye szerint a Magyar Honvédséget a szocialista kormányok az elmúlt években szisztematikusan leépítették. Nem értünk egyet azzal a kormányzati állásponttal, hogy jelenleg a kor követelményeinek megfelelő hadserege van az országnak, hiszen a honvédelmi költségvetés évről évre csökken, nem tudunk megfelelni a NATO által támasztott elvárásoknak, de ami ennél is veszélyesebb, az ország biztonságának a honvédség általi szavatolását is sok szakértő megkérdőjelezi.

Az utóbbi években sajnos, csökkent a katonai életpálya presztízse, ma nem tudnak a haza szolgálatára felesküdött katonáink hosszú távra tervezni, hiszen mindennapi gondokkal küszködnek. A sorállományú honvédség megszűnésével sajnos, ma még nem beszélhetünk profi hadseregről, sőt a GDP százalékában védelemre fordított kiadások mértéke Magyarországon jelenleg 1 százalék körüli értéken mozog. Ennél kevesebbet csak Luxemburg és Izland fordít honvédelmére. Mindez tarthatatlan, és jelentősen növeli Magyarország biztonsági kockázatát.

Az előttünk fekvő határozati javaslatot a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség frakciója nem fogja támogatni, tartózkodni fogunk a szavazásnál, hiszen keveselljük a javaslatban feltüntetett létszámot. Nem támogathatunk olyan javaslatot, amely a Magyar Honvédség létszámát legfeljebb 23 950 főben határozza meg. Meglátásunk szerint az ambíciószintet növelni kellene, a tervezetben szereplő létszámot minimális értéknek fogadhatjuk el. Erre vonatkozó módosítóinkat Nyitray és Simicskó képviselőtársaim be is terjesztették az Országgyűlésnek.

Tisztelt Ház! A határozattervezet indoklásában precízen megfogalmazza az előterjesztő, hogy a honvédelemről, a Magyar Honvédségről szóló törvények alapján a Magyar Honvédség részletes bontású létszámát az Országgyűlés állapítja meg. Figyelembe véve azt, hogy a honvédség létszáma 2005. évben 34 574 fő, 2006 végén pedig 28 783 fő volt, az előttünk fekvő tervezetben szereplő pedig 23 950 fő a honvédségi létszám, usque két év alatt több mint 10 ezer fővel csökkent. Ez a szám nagyon magas. Gondoljunk csak bele, hogy hány szakképzett, a magyar adófizetők pénzéből kiművelt katonaembert érintettek a meggyőződésünk szerint téves kormányzati átalakítások, hány olyan szakembert veszített el az utóbbi években a Magyar Honvédség, akik tudására, rutinjára elengedhetetlen szüksége lenne a hazának. Rengeteget. Ezek a létszámbeli különbségek a papírlapon statisztikának tűnnek, de a valóságban emberi sorsokról van szó.

A javaslat indoklásában szerepel az is, hogy a Magyar Honvédségre vonatkozó változatlan ambíciószintet a Magyar Honvédség további fejlesztésének irányairól szóló 51/2007. (VI. 6.) országgyűlési határozat rögzíti, amely alapján lehetségessé és szükségessé vált a honvédelmi törvényben megfogalmazott és a NATO-tagságból fakadó feladatok ellátásához szükséges békelétszám pontosítása. Az országgyűlési határozat kidolgozása folyamatában a kormány felhatalmazása alapján lefolytatott ötpárti egyeztetések során a pártok képviselői egyetértettek azzal, hogy a kitűzött ambíciószint eléréséhez szükséges, hogy a Magyar Honvédség létszáma a honvédelmi törvény alapján új országgyűlési határozatban kerüljön meghatározásra. Ez is pontos megfogalmazás, hiszen az ötpárti egyeztetéseken ebben maradtak a felek. Ennek okán van létjogosultsága a határozati javaslatnak, de tartózkodó szavazatunkat az is indokolja, hogy az új határozat figyelembe veszi-e a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási és igazgatási jellegű tevékenységet ellátó központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszámáról szóló 2117/2006. VI. 30-án kelt, valamint az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. VI. 30-án kelt kormányhatározatokból következő feladatokat is.

Ezek a jogszabályok arról rendelkeznek, hogy át kell gondolni a honvédelmi tárca fejlesztési lehetőségeit, egyes szervezetek a tárca alárendeltségéből más minisztériumi hatáskörbe, egyes szervezetek pedig racionalizálásra, átszervezésre, összevonásra vagy megszüntetésre kerülnek. Azzal a törekvéssel egyetértünk, hogy a bürokrácia leépítésre kerüljön, azonban azt az álláspontot képviseljük, hogy a tiszthelyettesi, illetve legénységi állomány létszámát a tervezetben szereplő létszámnál sokkal nagyobb mértékben kell növelni.

Sajnos, a határozati javaslat is része annak a folyamatnak, amelyért az elmúlt évek szocialista kormányainak kell viselni a felelősséget. A 2006 nyarán hivatalba lépett második Gyurcsány-kormány programja és az eddigi tevékenysége arról árulkodik, hogy a kormányzatnak semmiféle elképzelése nincs a hadsereg valódi rendeltetése szerepére nézve. "A honvédség találja meg azokat a képességeket, amelyekkel a magyar haderő érdemben tud hozzájárulni a szövetség által elhatározott misszió teljesítéséhez" - olvasható a kormány programjában. A kormány, úgy tűnik, a Magyar Honvédség feladatrendjében kizárólag az egyébként a Fidesz szerint is szükséges külföldi missziókat látja. A honvédelmi kormányzat intézkedései alapján azonban azt tapasztaljuk, hogy a külföldi szerepvállalás eltúlzott mértékű. A szárazföldi erők NATO- és egyéb műveletekben való részvételében az egy főre jutó GDP-hez viszonyítva Magyarország az első helyen áll a NATO-ban. Ez azt jelenti, hogy Magyarország az egységnyi életszínvonalhoz viszonyítva az észak-atlanti szövetségben a legmagasabb arányú szárazföldi erejét képes műveletben tartani.

A Fidesz álláspontja az, hogy az ország védelme a honvédség első számú feladata, tehát a prioritási szintek meghatározásánál is ezt a szempontot kell első helyre emelni. Az expedíciós szerepvállalásunknak sok fontos feladata van, de a haza védelmének kiemelt feladata nem törpülhet el emellett.

A határozati javaslatban természetesen nincs feltüntetve a külföldi missziókban részt vevők létszáma. Ez nem is volt feladata az előterjesztőnek, de ha a tisztelt Ház a Magyar Honvédséggel kapcsolatos napirendi javaslatot tárgyalja, mindenképpen beszélnünk kell katonáink külföldi szerepvállalásának mértékéről. Mint már említettem, a Magyar Honvédség jelenlegi állapotában már csak a haderőt nem fenntartó Izlandhoz vagy a rendkívül csekély létszámú haderőt fenntartó Luxemburg szintjéhez hasonlítható. Ez pedig azért elszomorító, mert miközben a Magyar Honvédség létszáma az évről évre elénk kerülő jogszabályok szerint drasztikusan csökken, a honvédelmi tárca megpróbálja mindezt sikerként, valamifajta professzionális hadsereg felé való elmozdulásként beállítani. A számok, a tények sajnálatos módon ellentmondanak a kormányzati törekvéseknek.

Ahogy az a közelmúltban több napilapban megjelent, a miniszternek készült feljegyzésből kiderült, eddig még volt lehetőségünk azzal takarózni, hogy Spanyolország, Litvánia, Kanada, Csehország, Belgium relatív védelmi kiadásai is velünk teljesen hasonló mértékben maradtak el az elvárt szinttől, mostantól már erre sem lesz lehetőségünk, hiszen a 2007. évi költségvetési számokhoz képest GDP-arányosan nem nő a honvédelemre szánt költségvetési hozzájárulás.

Tisztelt Ház! A fentiekben vázolt okok miatt a javaslatot nem tudjuk támogatni. Amennyiben azonban a kormányoldal elfogadja érveinket, a benyújtott módosító javaslatainkat, úgy hajlandók vagyunk tárgyalni a továbblépés lehetőségéről.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

(18.00)