Felszólalás adatai

A tervezet alapvető célja ennek a több mint százéves rendszernek és az ebben a rendszerben kialakított közhitelességnek és megbízhatóságnak mint alapértéknek a megtartása, emellett egy gyorsabb, könnyebb, kényelmesebb ügyintézés létrehozása mind az ügyfél, mind pedig a hatóság szempontjából. Az előterjesztés célja, hogy az elektronikus anyakönyvi nyilvántartási rendszer funkcióit hozzáigazítsa a modern és szolgáltató közigazgatás követelményeihez. Célja továbbá, hogy összhangot teremtsen az információs önrendelkezési jog védelmével összefüggő alapjogi követelményekkel, valamint elősegítse a rendszer még hatékonyabb alkalmazhatóságát. Illetve, mivel 2010-ben volt már szándék a rendszer átalakítására, de ennek a törvénynek bizonyos elemei nem léptek hatályba, az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény elfogadása óta egyértelművé vált, hogy az elfogadott törvény koncepcióját az informatikai lehetőségek kiaknázása és az elektronikus anyakönyvi rendszer létrehozását szolgáló támogatás lehető legcélszerűbb felhasználása érdekében újra kell gondolni a nyilvántartás szerkezetét és belső logikáját, ami strukturális változásokat is jelent.

Az anyakönyvi szabályozásban a legnagyobb változás kétirányú. Egyrészt az anyakönyvi nyilvántartás elektronikussá tétele történik meg, másrészt pedig az egységesség megteremtése valósul meg, vagyis a földrajzi és az események szerinti széttagoltság megszüntetése. A jelenlegi nyilvántartás ugyanis papír, illetve esemény alapú, ami azt jelenti, hogy külön könyv szolgál a születés, a házasság és a haláleset anyakönyvezésére. Ez adattöbbszörözéshez vezet, ugyanahhoz a személyhez kapcsolódó adatokat többszörösen rögzíteni kellett a rendszerben, illetve be kellett írni az anyakönyvbe. Erre tekintettel a nyilvántartást a korábbi esemény alapú nyilvántartásból személyi alapú nyilvántartássá tervezi átalakítani az előterjesztés, ahol az egy adott személyhez kapcsolódó azonosító adatokhoz köthető, a továbbiakban az érintett személlyel kapcsolatos valamennyi anyakönyvi esemény egy helyen van rögzítve. Az egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító az érintett személyhez kötődő anyakönyvi esemény azonosítására szolgáló folyószámot váltja fel, és lehetővé teszi, hogy a nyilvántartott adatokat az érintetthez kapcsolja.

Az elektronikus rendszer másik előnye, hogy az elektronikus anyakönyv nem csak egyetlen földrajzi helyen érhető el, illetve nem csak ott teljesíthető abba bejegyzés. Az ügyintézés könnyítését, gördülékenységét teszi lehetővé, hogy anyakönyvi kivonatot ne csak az anyakönyvi esemény helye szerint illetékes anyakönyvvezető állítson ki. Külföldön élő magyar állampolgároknak kedvez a rendelkezés azon része, amely szerint az anyakönyvi okirat kiállítására a hivatásos konzuli tisztviselő is jogosult lesz.

A tervezet a törvény alapvető rendelkezései között tisztázza az egyes anyakönyvi eljárások és a közigazgatási hatósági eljárási törvény viszonyát. Nézzük meg részleteiben is, milyen változásokra, újításokra tesz javaslatot a mostani tervezet. A tervezet kibővíti az anyakönyvi bejegyzés teljesítésére jogosultak körét. Ebben a körben bejegyzési jogosultságot kap az anyakönyvvezetőn és a hazai anyakönyvezést végző hatóságon kívül az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter, továbbá egyes esetekben a fővárosi és a megyei kormányhivatal. A tervezet szakít az elektronikus és papír alapú anyakönyv párhuzamos továbbvezetésének elképzelésével. A hatálybalépést követően bekövetkezett anyakönyvi eseményeket kizárólag az elektronikus anyakönyvi nyilvántartásban kell majd rögzíteni, és minden adatot csak egyszer kell felvinni.

Az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás indulását követően időrendi, felmenő rendszerben fogja tartalmazni az anyakönyvi eseményeket. A papír alapú anyakönyvben nyilvántartott előzményi adatok bejegyzésével kapcsolatban a törvény részletes szabályozást tartalmaz, hogy ezt az előzményi adatbejegyzést mely szerveknek és milyen határidővel kell teljesíteni. Természetesen nem fog egyik napról a másikra megtörténni annak a több mint százéves adathalomnak az átvitele, ezért a törvény tervezete, nagyon helyesen, meghatározott időket enged arra, hogy hogyan lehet mindezt majd megvalósítani.

A javaslat az áttekinthetőség és a résznyilvántartások közötti kapcsolat rendezése céljából új alapokra helyezi az anyakönyvi nyilvántartások rendszerét. Az anyakönyv mellett elektronikusan kell vezetni az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartását, az anyakönyvi és névváltoztatási okiratok nyilvántartását, vagyis az úgynevezett okirat-nyilvántartást, az elektronikus anyakönyvi rendszerben adatok rögzítésére jogosultak nyilvántartását, tehát a jogosultsági nyilvántartást, valamint a papír alapú anyakönyvek nyilvántartását. A tervezet szerint az elektronikus anyakönyv a személyi azonosság, az anyakönyvi események bekövetkezésének, az azok alapján létrejövő családi kapcsolatoknak, valamint a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésének igazolása céljából, személyi alapnyilvántartásként, határidő nélkül, nyilvántartja az érintett személyazonosító adatait és az anyakönyvi eseményekhez kapcsolódó, törvényben meghatározott adatokat.

Az anyakönyvből továbbra is lehet majd kivonatot és hatósági bizonyítványt kiállítani, de újdonságot és jelentős adminisztratív tehercsökkenést jelent majd, hogy a kivonat kiállítására a külképviseleteken is lehetőség nyílik. Hasonló előrelépést jelent, hogy a javaslat szerint az állampolgárok az új rendszerben az elektronikus anyakönyvi nyilvántartásból az országban bárhol igényelhetnek adatot és anyakönyvi kivonatot. Ez jelentős előnyt hoz a mindennapi ügyintézésben.

Új jogintézményként vezeti be a törvény tervezete az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartását. Több szervezet létezik, anyakönyvvezető, bíróság, gyámhatóság, közjegyző, hivatásos konzuli tisztviselő, ahol az apai elismerés megtehető, könnyítve ezzel az ügyfelek helyzetén. Az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása elektronikus okirat formájában tartalmazza mind a méhmagzatra, mind a megszületett gyermekre tett apai elismerő nyilatkozatokat. Ha az apai elismerő nyilatkozatot az anyakönyvvezető előtt teszik, akkor azt az anyakönyvvezető elektronikus dokumentum formájában elkészíti, kinyomtatja, majd az érintettek aláírják. Az apai elismerő nyilatkozat azonban nem csak anyakönyvezető előtt tehető. A nyilvántartás teljessé tétele érdekében ezek a szervek megküldik az előttük tett apai elismerő nyilatkozatok aláírt példányát a székhelyük szerinti anyakönyvvezetőnek, aki gondoskodik annak elektronikus formában való rögzítéséről, valamint a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőnek vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak történő megküldésről. Tehát az elektronikus nyilvántartás működése következtében az ügyfelek terhei csökkennek, hiszen nem nekik kell gondoskodniuk az apai elismerő nyilatkozatoknak az illetékes anyakönyvvezető részére történő továbbításáról.

Az anyakönyvi és névváltoztatási okiratok nyilvántartása a kiállított anyakönyvi és névváltoztatási okiratok, valamint a kiállításra még nem került anyakönyvi kivonatok és névváltoztatási okiratok meghatározott adatait is tartalmazza. Az anyakönyvi okiratok közhitelességének ellenőrzéséhez és a velük kapcsolatos visszaélések felderítéséhez arra is szükség van, hogy a nyilvántartásból megállapítható legyen, hogy az anyakönyvi okiratokat milyen adattartalommal állították ki.

(13.40)

Tekintettel arra, hogy a kivonat adattartalma törvényben rögzített, és az elektronikus anyakönyv az érintetthez tartozó adatokat történetiségükben is tartalmazza, a kivonat típusa, kiállításának időpontja, valamint az elektronikus anyakönyvi azonosító alapján az elektronikus rendszer egyértelműen képes meghatározni, hogy az adott kivonatot milyen adattartalommal állították ki.

Az anyakönyvi hatósági bizonyítványok esetén a kivonattól eltérően az anyakönyvi okiratok nyilvántartása azt is tartalmazza, hogy a hatósági bizonyítványt mely adatok igazolására állították ki. Mivel az anyakönyvi hatósági bizonyítvány tartalma változó, az elektronikus rendszer csak az adatkörök nyilvántartásával tudja meghatározni a kiállított okirat adattartalmát. Az adattöbbszörözés elkerülése érdekében az anyakönyvi okiratok nyilvántartása tehát nem tartalmazza a kiállított anyakönyvi okiratokban szereplő személyes adatokat, de azokat a rendszer az elektronikus anyakönyv adatai és az okirat-nyilvántartásban szereplő adatok alapján képes megállapítani.

Fontosnak tartom kiemelni, hogy a 16. alcímben a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvény módosítása biztosítja majd, hogy azoknak a bűnügyi nyilvántartásban szereplő személyeknek a névváltozásáról is értesüljön a bűnügyi nyilvántartó szerv, akik sem a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, sem az idegenrendészeti nyilvántartásban nem szerepelnek, így biztosítható, hogy a névváltoztatással se szabadulhasson a bűnügyi nyilvántartásban szereplő személy a róla nyilvántartott adatoktól, vagyis biztosítható legyen, hogy adatainak változása esetén is összeköthető legyen a róla nyilvántartott adatokkal.

Még egy elemet szeretnék kiemelni, a hatálybalépés időpontját. Ugyanis a rendszer megindulásának időpontja 2014. július 1-je, ezt jelöli meg a törvénytervezet. Úgy gondolom, hogy ez megfelelő felkészülési időt biztosít a különböző hatóságok, szervek, illetve a magánemberek számára is.

Látszatra, ha végignézzük a törvény tervezetét, egy száraz jogi szakszövegről van szó. Úgy gondolhatjuk, hogy ez csak az anyakönyvvezetőket, illetve a különböző hatóságok szakszerű eljárását hivatott biztosítani. Ugyanakkor, ahogyan a bevezetőben is mondtam, valamennyiünket érinti az, hogy mennyire hatékony, mennyire gyors, mennyire gördülékeny az ügyintézés, hiszen életünk legfontosabb eseményeit szabályozzuk az anyakönyvi nyilvántartásban.

Ahogy államtitkár úr az expozéjában is utalt rá, nem mindegy, hogy ezek a fontos, meghatározó események az életünkben milyen légkörben, milyen körülmények között zajlanak, nem mindegy, hogy ezeket a megrázó vagy felemelő eseményeket esetleg bürokratikus terhek akadályozzák, illetve ezek okoznak bosszúságot.

Úgy gondolom, hogy az a rendszer, amelyet most felállítani tervezünk, részben a XXI. század követelményeinek felel meg, részben a jól működő, szakmaiságot tükröző több mint százéves rendszerben a közhitelességet és a megbízhatóságot tovább őrzi, de ugyanakkor egy sokkal kényelmesebb és sokkal gyorsabb ügyintézést biztosít az ügyfelek számára és a hatóságok számára is. Mindezek fényében azt kérem képviselőtársaimtól, hogy támogassuk valamennyien, hogy ez a törvény megszülethessen.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)