Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Az alaptörvény VII. cikke kimondja: az Országgyűlés sarkalatos törvényben egyházként ismerhet el egyes vallási tevékenységet végző szervezeteket, amelyekkel az állam a közösségi célok érdekében együttműködik. Az egyházak elismerésére vonatkozó sarkalatos törvényi rendelkezésekkel szemben alkotmányjogi panasznak van helye. Az állam és az egyházak, illetve a vallási tevékenységet végző más szervezetek különváltan működnek. Az egyházak és a vallási tevékenységet végző más szervezetek önállóak. Az egyházakra vonatkozó részletes szabályozásokat sarkalatos törvény határozza meg. A vallási tevékenységet végző szervezetek egyházként való elismerésének feltételeként sarkalatos törvény huzamosabb idejű működést, társadalmi támogatottságot és a közösségi célok érdekében történő együttműködésre való alkalmasságot írhat elő.

Úgy gondolom, hogy különböző jogi aktusok ugyan történtek az elmúlt másfél évben, de a céljaink nagy részben változatlanok az egyházakkal kapcsolatos szabályozást illetően. Ahogyan az eredeti törvényjavaslat vitájában is elmondtam, a 2010-et megelőző 20 év rossz tapasztalataiból okulva és figyelembe véve az egyházi kérdésekben született alkotmánybírósági határozatokat, ugyanakkor tiszteletben tartva az alapvető emberi jogokat, kell jogszabályt alkotni. Úgy vélem, ezen szempontokat igenis figyelembe vettük, különös tekintettel azon alkotmánybírósági határozati megfogalmazásra, hogy az egyház elválasztása az államtól nem jelenti azt, hogy a vallás és az egyház sajátosságait az államnak figyelmen kívül kell hagynia.

Talán az említett, rendszerváltás utáni 20 év rossz tapasztalatai okán gondoltuk úgy, hogy a legfőbb hangsúlyt a visszaélések kiszűrésére kell fordítanunk, ezért egy olyan szabályozást fogadtunk el, ahol az egyházi elismeréshez az Országgyűlés kétharmadának szavazata szükséges. Fel kell azonban ismernünk, hogy túl nagy szakadék tátong egy egyszerű egyesületi működés és egy Országgyűlés által elismert egyház között abban az esetben, ha az egyesületek valódi vallási tevékenységet végeznek. Itt emlékeztetnék arra, hogy a hatályos egyházügy törvény, elődjével ellentétben, meghatározza, hogy mi tekinthető vallási tevékenységnek, amit egyértelműen a jogszabály javára írnék.

Visszatérve a jelen javaslathoz, amely egységesen beszél vallási közösségekről, egyértelműen létrehozza azt a kétszintű modellt, ahol bevett egyházakról és vallási tevékenységet végző szervezetekről beszélhetünk. Lehetővé kívánjuk ugyanis tenni, hogy, hangsúlyozom, akik valódi vallási tevékenységet végeznek, külön szabályozás vonatkozzon rájuk, példának okáért az egyház név viselésének joga. Mindez persze csak pontosan meghatározott feltételek mellett képzelhető el.

(10.40)

Ahogy tehát említettem, a célunk továbbra is változatlan: a joggal való visszaélők kiszűrése és természetesen az egyházakkal történő együttműködés. Éppen ezért az alaptörvénnyel összhangban a bevett egyházként történő elismeréshez új feltételként jelenik meg a közösségi célok érdekében történő együttműködésre való alkalmasság. A nemzetnek és jelen esetben az államnak alapvető érdeke - különösen úgy, hogy sokat beszélünk Magyarország megújulásáról -, hogy együttműködjön az egyházakkal, legyen szó oktatásról vagy éppen szociális intézmények működéséről, ám erre nem mindenki képes a magukat egyháznak vallók közül, és ezért ennek a kérdésnek az eldöntése mérlegelési lehetőséget igényel. Vannak azonban olyan objektív elemek, amikor a bevett egyházi elismerés feltételrendszeréről beszélünk, amelyek nem képezhetik vita tárgyát; e ténykérdésekben közigazgatási eljárás keretében kell dönteni a jövőben, természetesen biztosítva a megfelelő jogi garanciákat, beleértve a jogorvoslathoz való jogot is.

Összességében úgy gondolom, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatról elmondható, hogy komplex módon szabályozza a vallási közösségek életét, és mindezt úgy teszi, hogy e közösségek hitéleti tevékenységét és autonómiáját maximálisan tiszteletben tartja, ezzel is biztosítva a vallásszabadság jogának lehető legszélesebb körű érvényesülését mind egyéni, mind pedig közösségi szinten, és mindezt úgy teszi, hogy eleget tesz az Alkotmánybíróság határozatában megfogalmazott elvárásoknak, és figyelembe veszi az alaptörvény negyedik módosítását.

Ezért tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)