Felszólalás adatai

Egy vallomással kezdem. Én nem vagyok híve az ombudsman intézményének, úgy tokkal-vonóval, ahogy működik nálunk, még mindig idegennek tartom a magyar közjog testében. Soha a rendszerváltás előtt ilyen közjogi intézmény Magyarországon nem létezett. Skandináv import, mint tudjuk, mintegy negyven országban működik ez az intézmény, olyan közegben, ahol a protestáns etika a vezérelve a mentalitásnak. Azt gondolom, hogy nálunk nem az, tehát kicsit idegen, ebben az értelemben is idegennek érzem ezt az intézményt a magyar közjogi rendszerben. De tudomásul veszem természetesen mint törvénytisztelő állampolgár, hogy létezik ez az intézmény.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Valamikor '90-ben három ombudsmant hoztak létre az alkotmányban, aztán utána a valóságban is három ombudsman került pozícióba, az általános ombudsman mellett az informatikai és a kisebbségi ombudsman; mint tudjuk, azóta szaporodott a számuk.

Van egy lényeges különbség, és erről akarok szólni tulajdonképpen néhány szót. Kezdetben ez a három ombudsman az Országgyűléshez tartozott, közjogi méltóságként funkcionáltak, miniszteri jogosultsággal és ranggal rendelkeztek. Aztán az elmúlt húsz esztendő fejlődése úgy alakult, hogy szaporodni kezdett az ombudsmanok száma, oktatási ombudsmannal is, aztán most a pénzügyi ombudsmannal is gazdagabbak lehetünk, ha önök elfogadják ezt a törvényjavaslatot.

A problémám a következő. Ha az a helyzet lenne ismét vagy még mindig, hogy a leendő pénzügyi ombudsman is az Országgyűléshez tartozna, és az Országgyűlés választaná meg, akkor eggyel kevesebb lenne a gond. De ezzel a konstrukcióval, amit önök ideterjesztettek, nagyon nem lehet mit kezdeni, ugyanis az a helyzet, hogy a miniszter nevezi ki, a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja fölötte, és innentől kezdve életszerűtlen azt feltételezni, hogy majd ez egy független ember lesz, és a saját főnökének úgymond majd azt mondja, hogy az nem úgy van, hanem másképp.

Egyébként a miniszternek van saját ellenőrző apparátusa, tehát ha úgy gondolja, hogy bizonyos problémákat, anomáliákat, működési problémákat meg kell vizsgálni, akkor van egy ellenőrző apparátusa, vizsgáltassa meg.

Az ombudsman intézménye, mint tudjuk, úgy lehetne talán fogalmazni, hogy egy kard nélküli lovag, akinek sokféle hatásköre van, tanácsokat adhat, vizsgálódhat, ahogy a törvényjavaslat mondja. Vizsgálódhat - elég szép kifejezés. Vizsgálódhat, meg a pénzügyi kultúrát fogja fejleszteni, és csomó áldásos tevékenységet végez. Ez mind jó dolog, de az égvilágon semmi olyan jogosítványa nincs, amivel érdemi intézkedést tudna elérni. A főnökének lehet, akinek egyébként az az apparátus is a fennhatósága alá tartozik, aminek a működését bírálni fogja az ombudsman. Itt van a skizofrén helyzet.

Tehát ha önök akarnak egy pénzügyi ombudsmant működtetni, akkor szerintem két dolgot lehet csinálni. Vagy a miniszter úrnak azt kell mondani, hogy szíveskedjék a saját hatáskörében megoldani, nem kell ehhez törvény, elég ehhez egy kormányrendelet, horribile dictu, egy miniszteri rendelet is, ha neki ombudsmanra van szüksége, ám legyen. Vagy pedig a másik megoldás, hogy ha az Országgyűlés ítéli meg ezt a funkciót fontosnak, ahogy itt elhangzott több kormánypárti képviselőtársam részéről, akkor pedig emelje meg ezt a szintet a parlament szintjére, és a parlamenttel választassa meg a pénzügyi ombudsmant, és akkor valóban független lehet a nemzetgazdasági minisztertől, a pénzügyminisztertől.

Ez a helyzet szervezési, szervezéselméleti és praktikus oldalról is teljesen kezelhetetlen, nem életszerű, tessék elhinni nekem. Nem életszerű az, hogy az a főnöke a leendő pénzügyi ombudsmannak, aki annak is főnöke, akit ő majd ellenőrizni fog meg tanácsokkal lát el.

Végül egy befejező gondolat. Én megkérdeztem - a bizottsági ülésünkön ma volt erről szó - a tárca képviselőjét, hogy megmondaná-e, mennyibe fog kerülni egy új kormányhivatal. Miközben a kormány itt harcot hirdet a bürokrácia csökkentése érdekében, egy újabb hivatalt hoz létre. Nos, nem kaptam egyértelmű választ, pontosabban semmilyen választ nem kaptam, tehát fogalmunk sincs. Létrejön egy hivatal megint a több tucat más mellett, és nem tudjuk, hogy ez most mennyibe fog kerülni, és a funkciója ennek a leendő hivatalnak is, mint mondtam, meglehetősen zavaros.

Végül is az a véleményem, hogy természetesen én magam is támogatok minden olyan lépést, ami a fogyasztók érdekvédelmét szolgálja, és végül is egy ilyen pénzügyi szolgáltatás, amit egy jó értelemben vett pénzügyi ombudsman képes nyújtani, üdvözölhető, mind magánemberként, mind a frakció tagjaként is ezt tudom mondani, de hát tegyük a dolgokat a helyére, mert ez így nincs a helyére téve.

Köszönöm, elnök úr. (Szórványos taps a Jobbik padsoraiból.)