Felszólalás adatai

ELNÖK: Megkérdezem, kíván-e még valaki hozzászólni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, az általános vita lezárására, a módosító javaslatok házszabályszerű benyújtása érdekében a pénteki ülésnap végén kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX.30.) számú országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája. Az ügyrendi bizottság önálló indítványát H/3480. számon, az alkotmányügyi bizottság ajánlását pedig H/3480/7. számon kapták kézhez. Megkérdezem a hatáskörrel rendelkező alkotmányügyi bizottságot, kíván-e előadót állítani. (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, hogy nincs jelentkező.

Tisztelt Országgyűlés! Indítványozom, hogy a benyújtott módosító javaslatok számára figyelemmel a részletes vita egyetlen szakaszból álljon.

(22.00)

Aki egyetért a javaslattal, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy a jelenlévők többsége egyetért a javaslattal.

Megnyitom a részletes vitát az ajánlás 1-4. pontjai tekintetében. Kérdezem, hogy kíván-e valaki felszólalni. Tóth András képviselő úr nyomta meg a jelentkezőgombot. Megadom a szót.

TÓTH ANDRÁS (MSZP, országos lista): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A késői órákra tekintettel röviden kívánom igénybe venni a türelmüket. Négy olyan módosító indítványt szeretnék az Országgyűlés figyelmébe ajánlani, amely a Házszabály ügyrendi bizottság által előterjesztett módosító indítványához kapcsolódik.

Az első indítvány egy látszólag kis jelentőségű indítvány, amely arról szól, hogy a Házszabály jelenlegi rendelkezései szerint a nyomtatott jegyzőkönyvet egy megfelelő körnek ki kell küldeni, és a módosító indítvány ezt a nagyon merev szabályt kívánja úgy oldani, hogy az Országgyűlés hitelesített jegyzőkönyvét csak azok kapják meg, akik ezt kérik, vagy egy más változat szerint akik nem mondanak le erről.

A dolog arról szól, hogy, hála istennek, a Magyar Országgyűlés számítógépes rendszere, internetes rendszere ma már olyan állapotban van, hogy valamennyi képviselő irodájában hozzá lehet férni azokhoz az iratokhoz, információkhoz, amelyek a Ház munkájához kapcsolódnak. Ezzel szemben van egy merev szabály, amely merev szabály azt tartalmazza, hogy minden képviselőnek, ha tetszik neki, ha nem, meg kell küldeni a nyomtatott jegyzőkönyvet. Egy pici módosítást szeretnék itt elérni: azt szeretném kérni, hogy legyen meg a képviselőnek az a joga, hogy ha akar, erről a nyomtatott jegyzőkönyvről lemondhasson. Nem többet kérek, ennyit. Ha a Házszabály azt tartalmazza, hogy ki kell küldeni, akkor kérem, a hivatal nem tehet mást, ki fogja küldeni annak is, aki fogja úgy, ahogy megvan a jegyzőkönyve, és teszi a szemétbe vagy azokhoz a papírokhoz, amelyeket nem kíván használni. Tudják, képviselőtársaim, hogy elég szép számmal kapunk ilyen iratot.

Nos, én azt hiszem, hogy a dolog könnyen átlátható. Épp ma délután foglalkozott az Országgyűlés az elektronikus aláírás kapcsán általában az információs társadalom jelentőségével, annak alapjaival. Azt gondolom, hogy egy pici mozdulat, amit ha most itt el tudunk fogadni, vagy el tud fogadni a Ház, ebben a vonatkozásban a Házszabály az élethez fog igazodni, és ennek megfelelően mind a jegyzőkönyvek esetében, mind az ülésszakonként kiadásra kerülő országgyűlési napló esetében a nyomtatott forma mellett kapjon polgárjogot az elektronikus adathordozón megjelenő információ is. Ez az első javaslatom.

Remélem, hogy valóban nyitott kapukat döngetek. Annyiban van kétségem, hogy az eddigi bizottsági viták során ennek az egyszerűen átlátható módosító indítványnak az értelméről és indokoltságáról nem tudtam meggyőzni a kormánypárti képviselőtársaimat. Most beadtam egy kapcsolódó módosító indítványt. Örök optimista ember vagyok, remélem, ebben a formában talán eléri azt az ingerküszöböt, amely szükséges ahhoz, hogy ebben az ügyben partnert találjunk a kormánypárti képviselőtársaink körében is.

A másik javaslat a bizottsági ülések zárttá nyilvánítása tárgyában beadott módosító indítvány. Ez már nem technikai jellegű; álláspontom szerint ennek politikai súlya van, garanciális súlya van. Ennek megfelelően mi eléggé fontos kérdésnek tekintjük annak az ügynek a megítélése szempontjából, hogy ez a házszabály-módosítás meg tudja-e kapni a kétharmados többséget, avagy nem.

A javaslat lényege az, hogy hasonlóan ahhoz, ahogy az Országgyűlés ülésére vonatkozóan a Házszabály tartalmazza, az Országgyűlés bizottságainál is a képviselők kétharmadának támogató szavazata legyen szükséges a zárt ülés elrendeléséhez.

Azt gondolom, hogy két indok támasztja alá ezt a módosító indítványt. Az egyik az, hogy magára az Országgyűlésre vonatkozóan az alkotmány ezt a szabályt tartalmazza. Nem látom be, hogy miért kellene az Országgyűlés, illetve bizottságai vonatkozásában eltérő szabályozást alkalmazni.

A másik indok az, hogy az elmúlt két és fél év során sajnos tapasztaltunk olyat, hogy bizottsági üléseknél bizony politikai célok érdekében előfordult az, hogy zárt ülést rendelt el a kormánytöbbség arra tekintettel, hogy számukra egy bizonyos kényelmetlen kérdés megvitatása zárt ülés keretében, azaz a nyilvánosság kizárásával kényelmesebb volt. Azt gondolom, hogy ez a megoldás a zárt ülés intézményével való visszaélés. Annak érdekében, hogy ez a hajlam csökkenjen, a kétharmados döntési küszöböt javaslom beemelni a Házszabály módosítása során.

A harmadik módosító indítvány ehhez kapcsolódik egy olyan kiegészítő szabályként, hogy előírja, hogy csak akkor lehet házszabályszerűen egy bizottság ülésén zárt ülést elrendelni, ha a javaslattevő konkrétan meghatározza azt az államtitokkört, szolgálatititok-kört vagy személyes, üzleti vagy törvény által védett más adatkört, amelyre hivatkozva ezt a kezdeményezését teszi. Ha csak úgy általánosságban veti fel, hogy fontosnak tartaná a zárt ülés elrendelését, akkor azt gondolom, hogy ez nem lenne házszabályszerű, hiszen az intézménynek pont az a rendeltetése, hogy meghatározott titkot, titokkört védjen. Természetesen nem arra irányul az indítvány, hogy megnevezze magát a titkot az illető, hiszen ez képtelenség lenne. Arra irányul, hogy konkrétan nevezze meg azt a kört, azt a témakört, amely miatt valószínűsíthető, hogy valóban olyan adat elhangzik, amely adat indokolja az ülés zárttá nyilvánítását.

Végül a negyedik kérdés azzal foglalkozik, hogy a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek esetében a titoktartási vagy titkosítási szabályok egy ponton szigorúbbá váljanak, mint amely az előterjesztett indítványban megtalálható.

Ennek a lényege az, hogy gyakran előfordul, hogy a zárt ülésről készült jegyzőkönyvben lévő titok logikailag is, szerkezetileg is elválasztható az egyébként a jegyzőkönyvben meglévő többi információtól, adattól. Ebben az esetben egy ésszerű megoldás az, hogy kérem, konkrétan azt a titkot, amely miatt egyébként az egész jegyzőkönyvet titkossá minősítik, ki lehet emelni a jegyzőkönyvből, ki lehet takarni - egyszerűen fogalmazok -, és ennek következtében a visszamaradó részben már nincsen olyan információ, amely ennek a jegyzőkönyvnek a titkosságát indokolná.

Azt gondolom, hogy ez a megoldás egy ponton még jobban biztosítja az előterjesztetthez képest azt a lehetőséget, hogy a minimális mértékben, a szükségesen minimális mértékben korlátozzuk az Országgyűlés és szervei munkájának nyilvánosságát. Lehet, hogy ez adott esetben néhány ember ügye, lehet, hogy csak azoknak a kérdése, akik adott esetben egy bizottsági ülésen szerepelnek, vagy róluk szó van, de nagyon jelentős lehet egy-egy kérdés kezelésekor, hogy valaki hozzáférhessen olyan jegyzőkönyvhöz, amely jegyzőkönyv tartalma őt érinti vagy érdekli, de azért nem férhet ma hozzá, mert bizonyos titokvédelmi szabályok miatt az egész jegyzőkönyv titkossá van nyilvánítva.

Azt gondolom, hogy megoldható; megnéztük, technikailag megvan az a garanciális megoldás, amely véletlenszerűen sem okozza azt, hogy annak a jegyzőkönyvnek titokvédelem alá eső része nyilvánosságra kerüljön. Ennek az a szabálya, hogy a titokgazda kontrollálja, hogy az a jegyzőkönyvi rész, amely immár nem tartalmaz titkos adatot, valóban nem tartalmaz-e, és az ő egyetértésével a javaslat szerint ez a megoldás is a titokvédelmi szabályokkal és a jegyzőkönyvkészítés általános szabályaival összhangban elvégezhető.

Tisztelt Ház! Ezt a négy módosító indítványt javasolja a Magyar Szocialista Párt, hogy a bizottsági önálló indítvány elfogadásakor vegye figyelembe a Ház. Mint jeleztem, ebből politikailag nagy súlyú kérdésnek a bizottsági zárt ülések elrendelésének rendelkezéseit tartjuk.

(22.10)

A többi ügyet olyannak minősítjük, hogy természetesen lehetnek eltérő megítélések. Az első kérdésben, azt gondolom, nem nagyon lehet vita, hiszen a józan ész azt mondja, hogy az ésszerű takarékosság jegyében ezt a módosító indítványt végezzük el, és a szabályozás legalább ebben a vonatkozásban az információs kőkorszakból emelje át a szabályozást a bronzkorszakba, mert nem többről van szó ebben az esetben, de, azt gondolom, kötelességünk, ha már ehhez a részéhez hozzányúlunk a Házszabálynak, ezt a módosítást elfogadni.

Köszönöm a figyelmet és a meghallgatást. (Taps az SZDSZ soraiban.)

ELNÖK: Hozzászólásra következik Salamon László úr, a Fidesz képviselője.

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! A Fidesz-Magyar Polgári Párt nevében nagyon röviden reflektálnék Tóth András képviselőtársam felszólalására. Előrebocsátom, hogy a kapcsolódó módosító javaslatról vagy javaslatokról, amiről most a képviselőtársam említést tett, nyilván nem tudok nyilatkozni, mert ez még nem jutott el hozzánk, hiszen ezt még a vita végéig lehet beadni, és nem tudom, a képviselőtársam mikor nyújtotta be, de még eddig nem találkoztam vele.

Ami a négy módosító javaslatot illeti, az elsőt illetően az az észrevételünk, hogy az az igény, amely itt megjelenik, hogy a jegyzőkönyvek elektronikus adathordozók útján is hozzáférhetők legyenek, ez jelenleg is így van, házszabály-módosítás nélkül is, bármikor a jegyzőkönyveket a megfelelő számítástechnikai szerkezetek, gépek birtokában a képviselők, de bárki más is az országban lehívhatja, megtudhatja, hozzáférhető számára, és így a tartalmukkal bármikor megismerkedhet.

A javaslatnak az az eleme, hogy az a szokásos rend, hogy bizonyos iratok fajtáját automatikusan megkapja mindenki, úgy változzon meg, hogy ez csak kérésre legyen alkalmazandó, tehát csak kérésre járjon a képviselőknek, és másoknak - mert itt a kormányról, az Alkotmánybíróság elnökéről, a Legfelsőbb Bíróság elnökéről, a legfőbb ügyészről, az országgyűlési biztosokról, a számvevőszéki elnökről, a nemzeti banki elnökről van szó -, tehát ők csak úgy tarthassanak igényt az anyagra, hogy mindig esetenként ezt kérni kelljen, ezt nem érezzük indokoltnak, különös tekintettel arra, hogy az informatikai társadalom egyébként valóban nagyon fontos kiépítésében még nem tartunk ott, nem is annyira ezek a közjogi tisztségviselők, közjogi méltóságok, mint inkább a 386 képviselő, olyan felszereltséggel rendelkezzen, hogy lakásukon vagy más egyéb helyeken - hiszen több helyen is lehet tartózkodni, gondoljunk arra, hogy, gondolom, nem vagyok abban egyedül, hogy hétvégeken nem feltétlenül Budapesten dolgozom - ezekhez hozzáférjen. Tehát úgy érezzük, hogy egy kicsit ez a javaslat előreszaladt ahhoz képest, amire mi valójában fel vagyunk készülve, és valójában ezt ezért nem támogatjuk. Úgyhogy így az 1. számú módosító javaslattal a Fidesz-Magyar Polgári Párt nem ért egyet.

Ami a 2., 3., 4. javaslatot illeti, ezek tulajdonképpen valóban, legalábbis tartalmi értelemben, bizonyos összetartozást mutatnak. Ezekkel kapcsolatban azt gondoljuk, nagyon lényeges szempont, hogy a bizottsági ülések a Házszabály fő szabályai szerint nem nyilvánosak. A bizottsági ülések nyilvánosságáról úgy szól a Házszabály, hogy a bizottság ülései a sajtó előtt nyilvánosak. A Házszabály és ez a titokvédelmi rendelkezési kör egy olyan szabályt tartalmaz, hogy ha utóbb az derül ki egy zárt bizottsági ülésről, hogy a zártság ellenére ott államtitok vagy szolgálati titok nem hangzott el, akkor semmi akadálya nincs, sőt el kell rendelni ezeknek az anyagoknak a nyilvánosságra hozatalát, tehát a sajtó, amely egy zárt ülés esetén a bizottsági ülésen sem vehetne részt, utólag mindenképpen ezeknek az adatoknak a birtokába jut.

Éppen ezért indokolatlannak tartjuk azt, hogy a bizottsági üléseken a zárt ülés esetleges elrendelését az eddigi sokéves szabályozástól eltérően egy magasabb minősített többséggel lehessen csak megállapítani. Úgy gondoljuk, hogy ez egy olyan konfliktust építhet be a bizottságok működésébe, hogy ha ez a többség nem jön létre, akkor a bizottságok előtt a titkok felfedésére sem kerülhet esetlegesen sor. Tehát azt fogják mondani a titokgazdák vagy a titkok birtokosai, hogy nyílt ülésen nem hajlandók nyilatkozatokat tenni, mert államtitoksértés, szolgálatititok-sértés bűncselekményét nem óhajtják elkövetni.

Hasonlóképpen problematikus az a rendelkezés is, amely úgy szólna, idézem a képviselő úr módosító javaslatát: "Nem rendelhető el a bizottság zárt ülése, ha a javaslattevő nem nevezi meg konkrétan azt az államtitkot, szolgálati titkot, személyes, üzleti vagy törvény által védett más adatot, amely védelme indokolja a zárt ülés elrendelését."

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha megmondja az illető, konkrétan elárulja, hogy mi az az államtitok, amely miatt zárt ülést kellene tartani, akkor nem értem, hogy minek kell már zárt ülést tartani, akkor már elhangzott az államtitok, tehát ez egy életszerűtlen szabályozás. Itt most a képviselő úr nem is így idézte a saját javaslatát, hanem titokkörre való utalásról beszélt, és arról beszélt, hogy nem a titok konkrét megjelöléséről van szó. Ha egy kapcsolódó módosító javaslat kapcsán más szöveget kapunk, azt majd nyilván megint meg kell vizsgálnunk, és annak az ismeretében lehetséges, hogy nem lesz az álláspontunk olyan egyértelműen elzárkózó a javaslat elfogadásáról, mint ennél a szövegnél. De ez a szöveg konkrétan arról szól, hogy a konkrét államtitkot, a konkrét szolgálati titkot kell megjelölni, amely miatt a zárt ülés megtartását kérné. Akkor már olyan mindegy, ha elmondta az államtitkot vagy a szolgálati titkot.

Végezetül, a 4. pont alatti módosító javaslatát illetően is, amely arról szól, hogy jegyzőkönyveknek a nem titkos részét - tehát olyan jegyzőkönyvekről beszél a képviselő úr, amelyek vegyesen tartalmazhatnak titkos és nem titkos természetű adatokat - hozzák nyilvánosságra, az a Fidesz-Magyar Polgári Párt álláspontja, szakértők véleményére is figyelemmel, hogy ebben a formában nem támogatható, nem fogadható el, azonban egy más megoldás mellett, amely jobban biztosítja az itt foglalt célok megvalósítását, nem elképzelhetetlen, hogy a képviselő úrnak ezt a javaslatát, vagy azt a gondolatot, amelyet ezzel a javaslattal tulajdonképpen szolgálni szeretne, el tudnánk fogadni.

Az ügyrendi bizottság ülésén a szakértők - itt nem pártszakértőkre utalok, hanem olyan szakértőkre, akik a törvényjavaslat kidolgozásánál is szerepet játszottak, a Belügyminisztérium részéről elsősorban -, tehát a titokszakértők el is mondták körülbelül, hogy milyen megoldás mellett lehetne ezt a gondolatot elfogadni, és itt tényleg felmerült egy kapcsolódó módosító javaslat lehetősége, nem tudom, hogy a képviselő úr él-e a részletes vita bezárásáig ezzel a lehetőséggel. Így, ebben a formában azonban a Fidesz-Magyar Polgári Párt a 4. pont alatti módosító javaslatot sem tudja támogatni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az FKGP soraiban.)

Felszólalások:   106-184   184-194   194      Ülésnap adatai