Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

GALAMBOS DÉNES (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ikotity képviselőtársam visszahivatkozott Manninger Jenő képviselőtársamra, hogy ne tekintsünk vissza a múltba, hanem tekintsünk előre. Majd a felszólalásom második részében ez a fő irány. Azért hadd ragadjam meg az alkalmat arra, hogy a múltba visszatekintsünk, és nem is a régmúltba, hanem viszonylag a közelmúltba. De előtte engedjék meg, hogy egy definíciót azért a magam részéről is fölállítsak vagy elmondjak az offshore fogalmát illetően. Az offshore egyszerű adóelkerülési kategória, természetében káros, hiszen a transzparencia hiányát, az átláthatatlanságot segíti elő, miközben a cél az, hogy lehetőleg ne kelljen adót fizetni abban az országban, ahol a tényleges gazdasági tevékenység folyik.

Azt gondolom, hogy ez a megállapítás mindenképpen fontos annak felvezetéseként, hogy egy olyan botránykőt említsek önöknek, amely 2008-ban rengette meg Magyarországot, illetőleg amelyik komoly következményekkel járó eseményeket indított el. 2008-ban, mindenki emlékszik még arra, az egykori szocialista kormányzati tisztviselők mintegy 20 milliárd forintos kárt okoztak azzal, hogy a 17 ezer négyzetméteres moszkvai belvárosi ingatlant elkótyavetyélték. A mai napig nem tudni pontosan, hogy kinek az utasítására, de az biztos, hogy törvényellenes mód jellemezte a tranzakciót.

Az akkori moszkvai nagykövet aláírt egy adásvételi szerződést arról, hogy a magyar állam értékesíteni fogja és értékesíti ezzel a szerződéssel az egyedülálló stratégiai jelentőségű objektumot. Hozzá kell tennem rögtön, hogy ez azért is botránykő, mert volumenében és kiterjedtségében a legnagyobb kereskedelmi partner fővárosában egy ilyen objektumot értékesíteni, majd elmondom, milyen árdifferenciával, nem hiba, hanem bűn.

2008-ban egy luxemburgi offshore cégtől kapta meg az állam a teljes vételárat, ami nagyjából hetede volt a piaci árnak. Mindez ráadásul azt megelőzően történt, hogy megszületett volna az a kormányzati döntés, hogy egyáltalán milyen mechanizmus keretében értékesítik az ingatlant. Az a luxemburgi offshore cég, amelyik hozzájutott a moszkvai kereskedelmi kirendeltséghez, nem sokkal az épület átvétele után majdnem hétszeres áron adott túl az ingatlanon. A kereskedelmi kirendeltség épületét 23,5 milliárd forintért adták el, miután a magyar államtól 3,5 milliárd forintért szerezték meg. Ezen példa és a mai napon a Fidesz-KDNP-frakcióhoz tartozó képviselőtársaim által említett esetek is mutatják, hogy 2010 előtt a szocialisták stratégiai partnerei az offshore cégek voltak.

Felszólalásomban azonban nemcsak ezen méltatlan és botrányos ügyről szeretnék szót ejteni, hanem folytatva Szabó László külügyi, külgazdasági miniszterhelyettes úr, Fónagy János államtitkár úr és Hörcsik Richárd képviselőtársam gondolatmenetét, szeretnék arra is utalni, hogy mi az az irány, amit a külföldiek bevonásával a magyar kormány végrehajt, és amit nem mindig abban a körben említünk, hogy letelepedési kötvény, hanem más irány. Ez pedig a kormány stratégiai partnerségi programja, egy olyan program, amit jelenleg a Külgazdasági és Külügyminisztérium kezel, és meggyőződésem szerint Magyarország és a magyar emberek érdekeit szolgálja.

2011 óta a kormány olyan nagyvállalatokkal lép stratégiai partnerségre, amelyek vállalják, hogy új munkahelyeket teremtenek, magas hozzáadott értékű tevékenységet folytatnak, és részt vesznek a társadalmi felelősségvállalás programjában, illetve a magyar beszállítók foglalkoztatásában. Úgy is fogalmazhatnék, hogy azokkal lép szövetségre, akik szeme előtt nem az adóelkerülés lebeg, hanem akik szándékot mutatnak arra, hogy nyereségük egy részét Magyarország javára, magyarországi fejlesztésekre fordítsák vissza. A magyar kormány stratégiai partnerei több mint 200 ezer embernek adnak munkát, és jelenleg közel 15 ezer fővel foglalkoztatnak több munkavállalót, mint a megállapodások megkötésének első szakaszában.

A megállapodások óta megközelítőleg 1500 milliárd forintot fektettek be ezen vállalatok Magyarországon. A kormány ezen programjához szeretnék egy jó példát is hozni a választókerületemből, a Hankook Tire Magyarország Kft.-t. A Hankook megközelítőleg 90 milliárd forintot fektetett be a térségben, és 2013-ban a fejlesztés harmadik üteméhez kapcsolódóan 950 munkahelyet teremtett Dunaújváros térségében. A gyár által foglalkoztatott létszám ma már eléri a 3300 munkavállalót. Örülök annak, hogy államtitkár úr már a teremben van, és ezt el tudom mondani. A magyar beszállítók aránya megközelítőleg 70 százalékos. Felelős vállalatként évente több száz millió forinttal támogatja a térség kulturális és sportéletét, egyesületeit, milliárdos nagyságrendben járul hozzá az adóbevételekhez helyi és országos szinten is.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, sikerült rávilágítanom arra, hogy milyen alapvető filozófiai különbség van a jelenlegi kormánypártok és a korábbiak között. A magyar kormány stratégiai szövetségesei azon vállalatok, amelyek felelősséget vállalnak Magyarország gazdasági fejlődésének jövőjéért. Jelenleg 68 stratégiai partnere van az országnak, és reméljük, hogy minél többen lesznek, és ezzel, úgy gondolom, megmutattuk azt a lehetőséget, hogy van a külföldiek számára is olyan lehetőség, ami nem az offshore és nem az adóelkerülés irányába hat, hanem a magyar munkahelyek növekvő számában. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)