Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Urak és Hölgyek! A kormány nevében három kérdéskörre szeretnék kitérni, három kérdéskört szeretnék említeni a mai vitanap kapcsán. Mindenekelőtt érdemes számba vennünk, hogy a kormány milyen lépéseket tett az offshore elleni küzdelemben, mit tett a nagyobb átláthatóság érdekében. Másodsorban érdemes szót ejtenünk néhány konkrét offshore vonatkozású ügyről. Végül, de nem utolsósorban szeretnék majd kitérni az off­shore elleni nemzetközi együttműködés legfontosabb vonatkozásaira.

Tisztelt Ház! Amikor 2010-ben a jelenlegi kormány hivatalba lépett, virágzott az offshore biznisz Magyarországon. A baloldali kormányzás és az off­shore cégek világa szétbogozhatatlan módon fonódott össze. Nem csupán arról van szó, hogy a baloldal a kisujját sem mozdította az átláthatóság erősítéséért, hanem mintha egyenesen azokat a cégeket hozta volna helyzetbe, amelyek átláthatatlanok. Az offshore vállalatok hasítottak, közbeszerzések egész során nyerték el.

Aki azt gondolja, hogy mindez a véletlen műve, nagyot téved. A Gyurcsány-Bajnai-korszak meghatározó szereplői, meghatározó vezetői ugyanis maguk is az offshore világ szereplői voltak. A baloldal már akkor is tele volt offshore ügyekkel. Így például Gyurcsány Ferenc cége, az Altus már a kilencvenes években létrehozott egy offshore leányvállalatot. A Fortus nevű cég tulajdonosi körében szintén felbukkant egy adóparadicsomban bejegyzett cég. Bajnai Gordon kormányfő és megdöbbentő módon Simor András akkori jegybankelnök is erősen érintett volt offshore ügyletekben. De felidézhetnénk a moszkvai kereskedelmi kirendeltség botrányos eladását, amelyen szintén egy offshore cég keresett mesés összegeket. Ebben a helyzetben kellett tehát rendet vágni.

A jelenlegi kormány volt az első, amely kötelezővé tette, hogy a közbeszerzéseken induló cégeknek átláthatónak kell lenniük, azaz nyilatkozniuk kell végső tulajdonosukról. Az új szabályok alapján 44 ezer cégnek kellett nyilatkoznia tulajdonosi hátteréről. Ma már mindenki számára nyilvános, hogy mely vállalatok indulnak közbeszerzéseken, és kik kapnak megbízásokat, és az is nyilvános, hogy kik a tulajdonosaik. Bőven van még tennivaló, de azt egyetlen ellenzéki párt sem vitathatja el, hogy a mostani kormány érdemi lépéseket tett a teljes átláthatóság irányában.

Szintén fontosnak tartjuk, hogy ez a kormány volt az, amelyik a közbeszerzési szabályokat is jelentősen szigorította. A közbeszerzésekre vonatkozó új magyar törvény az egyik legszigorúbb közbeszerzési törvény Európában; biztosítja, hogy az állam számára legelőnyösebb pályázat legyen a nyertes, mégpedig úgy, hogy a közbeszerzést elnyerő vállalat nyilatkozik valós tulajdonosairól.

Az offshore cégek világa gyakran szorosan összefügg a feketegazdasággal. A kormány több intézkedésének is köszönhetően a mögöttünk hagyott időszakban jelentős mértékben csökkent a feketegazdaság nagysága. Ezek közül az intézkedések közül az egyik legfontosabb az online pénztárgépek bevezetése. Az új rendszer megnehezíti a bevételek eltitkolását.

Tisztelt Ház! Sajnos azt kell mondanom, hogy az ellenzékre nem számíthattunk és nem számíthatunk az offshore elleni és az átláthatóság megerősítéséért folytatott küzdelemben. Azért van ez így, mert az ellenzék mind a mai napig tele van offshore ügyekkel. Nézzünk pár példát a már említett miniszterelnökök példáján kívül!

Panama az offshore tevékenységek egyik gócpontja, nem véletlen, hogy a mostani világméretű offshore balhé is az onnan kiszivárgott iratok miatt robbant ki. Aztán mit látunk? Kiderült, hogy az Együtt nevű párt legfőbb támogatója egy olyan panamavárosi illetőségű magánszemély, aki több adóparadicsomban bejegyzett cégben is érdekelt. Arról a pártról van szó egyébként, amelynek háttéralapítványa már korábban is százmilliós nagyságrendben kapott támogatásokat olyan külföldi alapítványoktól, amelyek felvállalt közéleti szerepet folytatnak. Így aztán aligha csodálkozhatunk azon, hogy az Együtt nevű párthoz köthető alapítvány egy ideje nem hajlandó nyilvánosságra hozni valós támogatóit.

Nem az Együtt persze az egyetlen baloldali párt, amely nyakig ül offshore ügyekben, ott van az MSZP is. Nem csak arra gondolunk, hogy mind a mai napig nem tudjuk, hogy hogy került több száz millió forint Simon Gábor bankszámlájára ‑ külföldi bankszámláról van szó. Nemrég derült ki, hogy az MSZP volt pártpénztárnoka szintén érintett offshore ügyekben. Itt egy Szamoa-szigetekre bejegyzett családi cégről van szó. Jellemző módon Tóbiás József, aki az MSZP egyik jelenlegi elnökjelöltje, számít Boldvai Lászlóra a párt pénzügyeinek rendbetételében. Arra nincsen ráhatásunk, nem is lehet, hogy a szocialisták milyen feketeöves offshore-osokkal intézik pártpénzügyeiket, de egyet kérünk, legalább ne velük szervezzenek éhségmeneteket.

És akkor még nem is beszéltünk az MSZP bankáráról, Erős Jánosról, ő is nyakig ült az offshore-ban. (Dr. Varga László: Azért ezek tényszerűen hazug állítások!) Erős 2002-2010 között, tehát több baloldali kormány alatt is a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója volt; a szocialisták bankára, miközben az MFB igazgatója volt, százmilliókat parkoltatott külföldön. Bizonyára jó oka volt arra, hogy nem jelent meg a Gazdasági bizottság ülésén, ahol ezekről az ügyekről kérdezték volna.

És persze itt van a legújabb ügy is, ez is offshore vonatkozású: a brit hatóságok gyanúja szerint a szocialista kormányzás alatt az Alstom vállalat mintegy 600 millió forint kenőpénzt mozgatott meg a 4‑es metró beruházása kapcsán.

(15.20)

Sok körülmény még tisztázatlan, de azt azért már tudjuk, hogy Medgyessy Péter volt miniszterelnök cégének számláján mintegy 180 millió forint landolt elvileg tanácsadásért, a summa tekintélyes része aztán születésnapi ajándékként feleségéhez vándorolt.

Tisztelt Ház! Nem mentes a tisztázandó kérdésektől a Jobbik sem, így itt a politikai offshore egyik esetéről van szó. A jobbikos képviselők szeretik ezt az ügyet elviccelni, bagatellizálni, gyakran vicces­kedve kiabálnak itt az Országgyűlésben, de mind a mai napig nem tudjuk, hogy a kémkedéssel vádolt Kovács nevű EP-képviselő pontosan mennyi támogatást intézett a Jobbiknak, mit kértek ezért cserébe, és egyáltalán, hány Kovács Béla van még a Jobbikban. Nem feladatunk egyáltalán, hogy munkát osszunk a furcsa körülmények között megválasztott vadiúj Jobbik‑elnökségnek, de mondjuk, ez az elnökség kezdhetné azzal, hogy végre feltárja ezt az ügyet.

Nem ez az egyetlen offshore jellegű ügy a Jobbik körül. Jól tudjuk, hogy az intenzív identitáskeresésben lévő párt frakcióköltéseinek jelentős része egy rejtélyes tanácsadó cégeihez áramlik, ennek a tanácsadónak az egyik barátja szintén 10 milliós nagyságrendben kapott közpénzeket elvileg tanulmányírásra. Debreczeni Zoltán a közelmúltban lett ügyvezetője egy olyan kft.-nek, amelynek korábban egy offshore vállalkozás volt a tulajdonosa. Ennek a Panda nevű kft.-nek Debreczeni vállalkozása volt a kézbesítési megbízottja. Ebből tehát látszik, hogy a tulajdonosi háttér itt is rendkívül homályos, így adódik a kérdés, hogy kik is állnak valójában a jobbikos cégháló mögött. Csak a jobbikosok tudhatják.

Tisztelt Ház! Röviden érdemes szót ejteni arról is, hogy a magyar média egy részét is érintik az off­shore szálak. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Andy Vajna! Habony!) Az egyik jelentős internetes portált korábban közvetett módon egy ciprusi off­shore cég tulajdonolta, a kézbesítési megbízott ‑ mert erre is volt példa ‑ egy volt baloldali kormányfő volt. Több másik magyarországi médiatulajdonos is érintett offshore ügyekben, az egyikük egy nagy internetes portál mellett számtalan bulvárlap tulajdonosa. Azért említem ezt, azért hozom fel ezt az ügyet, mert azt gondoljuk, hogy a magyar médiában is tiszta, átlátható viszonyokra van szükség, az átláthatatlan tulajdonosi szerkezet ugyanis nagyobb lehetőséget teremt üzleti vagy politikai célú nyomásgyakorlásra, hátrébb sorolva a tájékoztatás feladatát.

Tisztelt Ház! Végezetül hadd szóljak az offshore nemzetközi vonatkozásairól is. Azért teszem ezt, mert egy olyan jelenségről van szó, amely ellen minden uniós kormány küzd, nem utolsósorban az adóelkerülési kockázatok miatt. A magyar kormány alapelve 2010 óta az, hogy mindenki ott fizessen adót, ahol dolgozik, és ahol vállalkozik. Ez egy világos és magyar szempontból kifizetődő adózási elv, éppen ezért Magyarország is aktív részese az adóelkerülés elleni nemzetközi küzdelemnek. Magyarország adóügyi információcsere-partnereinek száma megközelíti a százat, és 2017-től több mint 70 országból érkezhetnek adatok a magyar illetőségű személyek pénzügyiszámla-információira vonatkozóan egy automatikus információcsere keretében.

Amint arra már röviden utaltam, nemrég több millió offshore cég aktái kerültek nyilvánosságra egy panamai ügyvédi irodából, s az ügynek több magyar vonatkozása és szála is van. A miniszterelnök ezért arra kérte a Belügyminisztériumot, a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy egyenként vizsgálja ki ezeket a szálakat. Az ezzel megbízott munkacsoport már megalakult, a nemzetgazdasági miniszter pedig adóvizsgálatot rendelt el. Az eredményes vizsgálathoz ugyanakkor arra is nagy szükség van, hogy a külföldi partnerszervezetek is megadják a szükséges információkat. Ez egyébként nem minden esetben zajlik gördülékenyen ‑ elég, ha csak Simon Gábor százmillióinak ügyét felhozom ‑, mindettől függetlenül a magyar hatóságok végigviszik a vizsgálatokat, és ha bármely esetben felmerül a törvénytelenség gyanúja, megteszik a szükséges lépéseket.

Tisztelt Ház! Összefoglalva: a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy átlátható viszonyokat teremtsen. A cél az, hogy a közpénzeket felhasználó vállalatok, cégek tulajdonosi szerkezete megismerhető és átlátható legyen és az, hogy ne lehessen offshore technikákkal adókötelezettséget megkerülni. El kell érni, hogy az itthoni gazdasági tevékenységek után az adófizetés is minden esetben Magyarországon történjen. Sajnáljuk, hogy az offshore ügyekkel teli ellenzéki pártokra ebben a küzdelemben nem számíthatunk. Köszönöm a figyelmet.