Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Talán sokaknak föltűnt az idei 1956-os emlékév egyik jelmondata, amelyik arról szól, egy onnan vett idézet, hogy annak a nemzetnek adatnak újabb hősök, amelyik visszaemlékezik korábbi hőseire. Azért is fontos a hősök kultuszát minél inkább a közérdeklődés előterébe állítani, hiszen ha mindig látja egy‑egy felnövekvő generáció, hogy a társadalom micsoda elismeréssel szól azokról a hősökről, akik akár az életüket is adták a nemzetért ‑ van, aki csak azt adta, ezért sohasem futhatott be teljes pályát a karrierjében ‑, vagy bebörtönözték, kitelepítették, internálták, kényszermunkára vitték, de vállalta ezt a hősies tettet, akkor nyilván bennük ez emlékként úgy fog élni, hogy a későbbiekben, ha erre szüksége lesz, ne adja isten, de ha szükség lesz, akkor újabb hősei legyenek a magyar nemzetnek.

Frakcióvezető úr is az első világháborús hősökről és áldozatokról beszélt. Az első világháborús hősöknek szinte minden magyar településen van egy‑egy emlékműve, egy obeliszk, egy oszlop, amire föl vannak vésve a nevek. Ezeknek bizony körülbelül az egyharmada már méltatlan állapotban volt, az elmúlt években körülbelül 600 olyan emlékműről tudunk beszélni, amelyik felújításra szorult. Az első világháborús megemlékezések keretében több mint 300 ilyen emlékmű felújítása a legkülönbözőbb magyar településeken már meg is történt.

(11.40)

Az első világháborús hősök központiemlékhely-pályázatát is kiírta az Első Világháborús Emlékbizottság, amelyre számtalan pályamű érkezett, pontosabban félszáz pályamű. Ezeket közönségszavazásra is bocsátotta az emlékbizottság, így több mint 20 ezer voks érkezett az interneten véleményt nyilvánítóktól, és hamarosan kihirdetésre kerül, hogy melyek lesznek a díjazott pályázatok, amelyeknek a szerzői jogait meg is vásárolja az emlékbizottság. Utána pedig sor kerül majd arra a döntésre, hogy pontosan hogyan tudunk száz évvel az első világháború lezajlása után méltóképpen megemlékezni az első világháborús hőseinkre, hiszen az ő emléküket központi emlékmű Magyarországon nem ápolja, ugyanakkor 662 ezer magyar katonánk esett el az első világháborúban. Ez kétszer annyi katonai áldozat, mint a második világháború hősei.

Ha összehasonlítjuk, hogy 662 ezer ember egy magyar átlagos településhez mérten mekkora mérték, akkor látható, hogy ez óriási veszteség volt a nemzetnek. Ezért ezekre a hősökre megemlékeznünk kötelezettség, már csak azért is, hiszen hiába született az a több törvény, amelyekre frakcióvezető úr is utalt, a kommunista időszakban hivatalos megemlékezésekre legtöbb esetben nem kerülhetett sor, hiszen az első világháborús hősi halottakat egyfajta dinasztikus érdek harcosainak tartották, nem a nemzet büszke hőseinek, másrészről a második világháborúban harcolókat, mivel a szovjet csapatok ellen is harcoltak, szintén nem tartották olyannak, akikről meg kell emlékezni. Márpedig az lenne a helyes, ha minden család visszaemlékezhetne azokra a dédapákra és ükapákra, akik hősi halált haltak.

A frakcióvezető úr a felszólalása másik részében gyermeknapról, a családi támogatásokról, családpolitikáról beszélt. Nagyon sok pluszforrás volt, amelyeket ugyan családtámogatásnak hívunk, de a gyermekeknek szólnak, hiszen minden esetben a gyermek után jár azoknak, akik nevelik őket. Ha megnézzük, hogy ez most a jövő évi költségvetésben a várható GDP-nek mekkora aránya lesz, azt mondhatjuk, hogy 4,7 százalék az a mérték, amely tovább emelkedik. Idén ez 4,3 százalék volt, jövőre 4,7 százalék. Ez jóval magasabb annál a 3-3,5 százalékos szintnél, amit az OECD-országokban általában fordítanak családpolitikára, fordítanak így gyermekekre. Ennek pozitív hatásait legfőképp a kisgyermekek érezhetik. Így a 2017‑es költségvetés már 1743 milliárd forintot fordít a családok támogatására, ami összességében 42,7 százalékkal magasabb, mint ami volt 2010-ben, ha azt nézem, hogy a családok pénzbeli támogatása miképpen alakult.

Ezeknek a belső összetételét is érdemes megnézni, a munkaalapú és az alanyi jogon járó juttatások arányát, hiszen a kormány egyértelművé tette, hogy azoknak kíván a legnagyobb támogatást adni, akik gyermeket is és munkát is vállalnak. Éppen ezért a növekmények, a többletek nagyobb mértékben jelentkeztek a munkaalapú támogatásoknál, így ezeknek az aránya egynegyedről félre emelkedett. Jóval több most már a munkaalapú támogatás, mint korábban, és ez az arányokban is bemutatkozik.

A gyermekétkeztetésekre, a bölcsődefejlesztésre fordított források szintén nagyon nagy mértékben emelkedtek, az egyik a két és félszeresére, a másik 25 százalékkal, az ingyenes tankönyvellátás pedig szintén bekerült a családtámogatások körébe. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)