Felszólalás adatai

Miért nem felel meg annak? (Pleschinger Gyula felé:) Azért nem felel meg annak, tisztelt államtitkár úr, önnek különösen kiemelten mondanám, mert nem összehasonlítható a tavalyi évvel meg az azt megelőzővel. Totálisan átláthatatlan, semmi köze nincs az eddigi költségvetési törvényekhez, törvényjavaslatokhoz, ezért rendkívüli nehézségekbe ütközik, amikor egy egyszerű országgyűlési képviselő, aki szeretne tájékozódni az adatok és a számok tengerében, akkor megpróbálja ezt megtenni. Amikor ott voltunk az önkormányzati bizottság vitáján, amikor a költségvetésről tárgyaltunk, akkor rá is kérdeztünk erre külön. Nemcsak én kérdeztem rá, hanem kormánypárti polgármester képviselőtársaim is megtették, rendre-módra elkezdték felsorolgatni azokat a normatívákat, amelyek tavaly benne voltak a költségvetésben, idén is benne vannak a költségvetésben, jövőre is továbbra is önkormányzati feladatok lesznek, külön feladatok lesznek, hogy hol van, mennyit szán rá a kormányzat és a többi, és az ott jelen lévő főosztályvezető nem tudott rá válaszolni.

Kérdeztük, van-e olyan Excel-táblázat vagy valamilyen tanulmány, amiből ez kiderülhet számunkra. Ezek után ezt kaptuk, felmutatnám, habár már nincsen tévéközvetítés (Felmutat egy A4-es lapot.), de azért mindenki tapasztalhassa így utólag is, 11, azaz tizenegy sorban leírták nekünk azt, ami egyébként is teljesen nyilvánvaló. Én azt gondolom, minekután 140 normatíváról van szó, 140 különböző normatíva sorsáról van szó, ebből 17 az, ami beazonosítható, az összes többi különböző nagy csomagokban lett elhelyezve, nem tudjuk, hogy pontosan ezekre a feladatokra mennyit is szán a kormányzat. Ezek után ez a 11 sor röviden arcpirítónak minősíthető. Kérem tisztelettel, egészen egyszerűen elképesztő és szégyenletes, én magam szégyellem magamat a kormánypárti képviselők, illetve a kormányzat helyében is, hogy ezzel önök képesek voltak elénk állni, és azt gondolják, hogy ezt bárki komolyan veszi.

(17.20)

Mondok egy konkrét példát, egy konkrét normatívát, amit nem találhatunk a költségvetésben, és fogalmunk sincs, hogy vajon mennyit szán erre a feladatra a kormányzat. Ez az építéshatóságok munkája. Nemrégiben zárult le a járási törvény vitája itt a Házban, amikor végre eldőlt, hogy az építéshatóság feladata az önkormányzatoknál maradt. Ez a következőképpen történt, erre még röviden hadd térjek ki. Benyújtották a járási törvényt, abban benne volt, hogy mely feladatokat fognak átvinni a járáshoz. De az építéshatóság az önkormányzatoknál maradt részben sem volt feltüntetve, ezért vettem magamnak a bátorságot és rákérdeztem. Hát rettentő letorkolásban volt részem a bizottsági ülésen, mondván, hogy merek én ilyet megkérdezni, nem tudom én azt, hogy egy kormányrendeletben van szabályozva, hogy az építéshatósági feladatokat kik látják el. Visszavonulót fújtam, noha azt gondoltam, hogy ez finoman szólva sem mellékes kérdés. De aztán úgy látszik, hogy megfogadta a kormányzat a jó tanácsomat, illetve a kérdésemet, és aztán a későbbiek során egy saját módosító indítvánnyal álltak elő, amelyben rendezték ezt a kérdést, és kiderült, hogy az építéshatóság továbbra is az önkormányzatoknál marad. De nem abban a struktúrában, ahogy eddig, nevezetesen hogy gyakorlatilag minden városi rangú településnek volt külön építéshatósága, hanem, mondjuk úgy, hogy a járási székhelyű településeknél, illetve nem tudhatjuk, mert majd egy kormányrendeletben lesz pontosan, hogy az építéshatóságokat hova fogják telepíteni, tehát mi lesz az elsőfokú hatóság.

Ezért tehát nem tudhatjuk azt, amit eddig tudhattunk. Eddig úgy volt, hogy ügyszámok alapján, illetve a településeken lévő emberek után, tehát egy bizonyos fő után kapták meg az építéshatóságok az ellátmányukat. Ebből aztán ki lehetett kalkulálni a következő évi költségvetést, hogy ezt még mennyivel kell az önkormányzatoknak megtoldani. Ez teljes egészében eltűnt, mondhatjuk úgy is, hogy elpárolgott a költségvetésből, nyomát sem leljük. Lehet, hogy valaki erre tudna válaszolni, de amikor rákérdeztünk erre, akkor ezt a 11 soros izét kaptuk, mert másképp nem tudom definiálni, értelmezésem szerint ennek a két lapnak semmilyen módon nincs műfaja a költségvetésben, illetve az Országgyűlésben. Tehát ezt a választ kaptuk.

De ugyanez igaz az összes többi normatívára is. Eddig főben, adott esetben köbméterben vagy ügyszámban, tehát valamilyen módon meg voltak határozva, hogy egyes önkormányzati feladatokhoz mennyi pénzt kapnak az önkormányzatok. Most négy nagy csomagot fognak kapni összességében valamely feladatokra, ennyi pénzt fognak kapni az önkormányzatok. De még csak azt sem tudhatjuk, hogy milyen feladatokra, hiszen azt valamikor majd egy további törvény fogja eldönteni vagy elbírálni, de egyelőre itt még nem tartunk.

Mi a módosító indítványainkban - azokban az ajánlási pontokban, amiket az előbb felsoroltam - arra teszünk kísérletet, hogy az értelmezésünk szerint az önkormányzatok által a jövőben is ellátandó feladatok legalábbis reálértékben megőrizzék az értéküket, de amit az elmúlt két évben, azóta, amióta az MSZP a rémuralmát befejezte Magyarországon, csökkenést elszenvedtek ezek a bizonyos feladatokhoz rendelt költségek, támogatások, azt visszapótoljuk nekik. Ilyen módon gondoltuk, hogy emeljük az általános támogatást, az önkormányzatok köznevelési, szociális és gyermekjóléti, illetve kulturális támogatását.

Még egy további javaslatot is tettünk, és sajnálatos módon éppen ma délelőtt dőlt el, hogy ezt nem támogatja a kormányzat. Nevezetesen a következőről van szó. Ugyan nincs benne az önkormányzati törvényben, és a nyomát se látjuk a költségvetésben, de tudjuk, hogy a 3 ezer fő feletti településeknek gyakorlatilag kötelező jelleggel feladatuk lesz az iskoláik működtetése, tehát a rezsiköltség kifizetése, eszközbeszerzés, karbantartás és így tovább. Feladata lesz, mondom, de hozzá támogatást nem rendel a kormányzat. A 3 ezer fő alatti településeknél pedig nagyon valószínű, hogy az a település, amely erején felül nem vállalja ezt a feladatot, tehát nem akarja működtetni az iskoláját, akkor az az iskola be lesz zárva. A 3 ezer fő alatti településeknél az iskolára lakat kerül. Ezért kértük azt, hogy egyrészt ilyen értelemben legyen módosítva a köznevelési törvény, másrészt pedig a költségvetési törvényben is jelenjen meg az, hogy ez önkormányzati feladat, és az állam ehhez támogatást biztosít. Kérdezem mély tisztelettel, hogy ha egyszer már a kormányzat ezt a terhet ráteszi az önkormányzatok nyakába, akkor miért nem lehet ebből hivatalosan is feladatot csinálni, és az új Ötv. 13. §-ában felsoroltak közé beemelni ezt a pontot, illetve miért nem lehet ehhez külön támogatási sort rendelni. Erre tettünk javaslatot, de az előbb, a köznevelési törvényről szóló szavazásban ezt leszavazták, de még van egy utolsó lehetőség, az, hogy önök ezt támogassák a költségvetési módosítók között. Kérem, hogy tegyék meg.

S még egy dolgot szeretnék nagyon röviden megemlíteni, a területfejlesztés kérdését. Tudjuk, hogy a megyékről szóló törvényben - ami tavaly született és gyakorlatilag a megyék vagyonelkobzásával egyenlő - a megyék nemes feladatává tették a területfejlesztést. Azért mondom így, csupa idézőjelben, hogy "nemes feladat", mert azt, hogy mit jelent az, hogy területfejlesztés, nem definiálták mellé, azaz hogy tulajdonképpen mit is kéne csinálniuk a megyéknek ezen feladatellátás tekintetében. Most látjuk, hogy a 2013-as törvényben még pénzt se rendeltek hozzá a megyéknek, mindegyik megye pár száz millió forintból kell hogy eltengődjön a következő évben. Ebből nyilvánvalóan fenn tudja tartani a saját személyzetét, minimális működését, illetve ha megmaradt egyes esetekben a megyeháza, akkor annak a rezsiköltségeit ki tudja fizetni. Másra biztosan nem elég. Ugyanakkor képeznek egy megyei tartalékot úgymond a megyei önkormányzatok váratlan kiadásaira. Hát nem tudom, milyen váratlan kiadás lehet egy megyei önkormányzatnál, ha egyébként semmilyen konkrét feladatot nem bíztak rá. Illetve csinálnak egy külön területfejlesztési célelőirányzatot. Javasoltuk, hogy ezt a két összeget csoportosítsák a megyékhez megyei bontásban, megyei felosztásban, hogy valójában el tudják látni azt a feladatot, amit rájuk bíztak, tehát a területfejlesztéshez a szakpolitikák területi tervezését.

Kérem, gondolják meg a javaslatainkat. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)