Felszólalás adatai

Sós Tamás képviselő úr számos problémát vetett fel. A cégek dörömbölnek-e az ajtón? - tette föl ezt a költői kérdést. Kedves Képviselő Úr! Igen, határozottan állítom, hogy igen, dörömbölnek az ajtón, és akkor, amikor Magyarországra befektetői szándékkal érkezik valaki, akkor az első három kérdés egyike egészen biztosan az, hogy áll-e megfelelő minőségben és számban rendelkezésre humán erőforrás.

És ha őszinték akarunk lenni, akkor számos esetben, főleg ha az ország egyébként hátrányos helyzetű régióiról beszélünk, akkor nem tudunk mindig határozott választ adni. Azt szeretnénk, hogy ez a válasz pontosan a keleti szektorokban is vagy a hátrányos helyzetű szektorokban is egyértelmű igen legyen, de ahhoz nem egy-egy sejtnek kell jól működni Magyarországon egy-egy régió egy-egy szegmensében, hanem a teljes gazdaságnak kell úgy működnie. Ahhoz pedig az kell, hogy megfelelő szakemberállomány álljon rendelkezésre, ott is, ahol egyébként nagy a baj vagy főként ott.

A képzési idő három év, ez több oldalról elhangzott. Hangsúlyoztam és még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy általában három év a képzési idő. Amennyiben a szakma igényli az ettől való eltérést, ez mind a köznevelési törvényben, mind a szakképzési törvényben mint lehetőség, mint opcionális lehetőség adva van.

A pénzkivonás - ezt számos esetben hallottam. Kedves Képviselőtársaim! Nagyon jó lenne, nagyon örülnénk neki, ha az az 51 milliárd forint, ami a szakképzési hozzájárulás címén a központi költségvetésbe befizetésre kerül, teljes egészében a szakképzést tudná szolgálni. Jelen pillanatban az a helyzet, hogy a következő évben 23,5 milliárd forint áll rendelkezésre a szakképzés fejlesztésére, és talán önöknek a legkevésbé kell mondani, hogy azokat a lyukakat, amelyek az elmúlt időszakban keletkeztek, próbáljuk olyan szinten egyensúlyba hozni, amivel a magyar gazdaság egyáltalán talpon marad, és van esélyünk arra, hogy képezzünk szakembereket majd azok számára, akik szeretnének foglalkoztatni.

Szétverjük a felnőttképzési rendszert - ez is elhangzott több alkalommal. Szó sincs róla! Szeretném megerősíteni, hogy a felnőttképzési rendszer általánosságban a rövid időtartamú, prompt munkaerőigények kielégítésére alkalmas, a nappali rendszerű képzés pedig természetesen 3-4-5 éves tartamának megfelelően hosszabb távú koncepcionális elemeket szolgál. Az, hogy önök most a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényben számos esetben az elmúlt időszakban is visszasírták - idézőjelben - a saját dolgozók képzését és a közvetlen átadható pénzeszközöket; nem erről a törvényről beszélünk, de ha már önök megemlítették, akkor egy mondat erejéig: a saját dolgozók képzését fontosnak tartjuk, ezért uniós forrással segítjük. De azért arra is szeretném fölhívni a figyelmet, hogy a levizsgált 440 millió forintos forrásból 220 millió forint visszakövetelés van azért, mert jogosulatlan volt a fölhasználás. Mi tehát semmi mást nem mondunk. Mi azt mondjuk, hogy ezt a célt úgy kell elérni, hogy minden egyes forint hatékonyan hasznosuljon.

Tiszkek. Gigatiszkeket hozunk létre, és micsoda dolog ez? Kedves szocialista Képviselőtársaink! Ha valakinek felelőssége van ebben, akkor önöknek elvitathatatlan. Önök voltak azok, akik a tiszkrendszert létrehozták. Önmagában mint ötlettel, hogy térségi integrált szakképző központ - ha tényleg ez lenne mögötte -, semmi baj nem lenne, csak nem ez van mögötte! Van néhány jól működő tiszk, meg van egy csomó más. 84 tiszk van jelen pillanatban Magyarországon, azok hat-hétféleképpen működnek.

(11.40)

Ebből 63 mögött van TÁMOP-os vagy TIOP-os forrással finanszírozott eszközbeszerzés, amit 3-4-5 évig még fönn kell tartani. Tehát ha valaki, akkor önök ne hányják a szemünkre azt, hogy miért vannak ezek a G-rendszerek, mert kénytelenek vagyunk, ahhoz, hogy ne kelljen több tíz vagy több száz milliárd forintot visszafizetni az Európai Uniónak, és a fejlett technológiát ne kelljen megszüntetni, ezért szeretnénk, de egységes, átlátható és jól működő rendszert szeretnénk a tiszkek kapcsán kialakítani.

Az is elhangzott, Gúr képviselőtársam jelezte, hogy nem határozza meg a foglalkoztatást, hogy mi történik a szakképzésben. Én is mondtam az expozém elején, illetve képviselőtársam is említette, dehogynem! Alapvetően meghatározza az, hogy mi történik a szakképzésben. Alapvetően határozza meg, és nem szeretném újra ismételni magam.

Önök is tárgyaltak a Kereskedelmi és Iparkamarával - hát hogyne, csak én a Kereskedelmi és Iparkamara elnökétől számos esetben azt hallottam, hogy tárgyalás ugyan volt, de eredménye gyakorlatilag semmi, azért tart a magyar szakképzés ott, ahol tart, mert nem találtak nyitott fülekre azok a gondolatok, amelyek a képzés átalakítását meghatározzák vagy lehetővé teszik.

Ferenczi Gábor képviselőtársam jelezte a felnőttképzési törvénnyel kapcsolatban, hogy miért csak tavasszal vagy csak tavasszal érkezik majd a parlament elé. Szeretném jelezni, hogy valóban csak tavasszal érkezik, de azokat a legfontosabb elemeket, amelyek a normál szakképzési rendszer és a felnőttképzési rendszer összehangolását lehetővé teszik, azokat nemcsak törvényben, hanem egyéb más módon is lehet szabályozni. És belenyúltunk, hozzányúltunk ahhoz, hogy ne hat-hét papírt lehessen adott esetben ingyen a munkaügyi központokon keresztül szerezni, és majd a nyolcadikra is vágyódom, mert egyébként ingyen van, meg keresetpótló juttatást is kapok. Tehát behatároljuk, bekorlátozzuk azokat a lehetőségeket, amelyek itt most nyitva voltak, de a valós munkaerő-piaci háttérrel rendelkező képzéseket mindenképpen szeretnénk támogatni addig is.

Funkcionális analfabétizmus - tökéletesen egyetértünk, de képviselő úr, ugye, ezt nem rajtunk, meg nem a szakképző rendszeren kell számon kérni. Nekem meggyőződésem, hogy akit 8 évig nem lehet megtanítani a kör kerületének a kiszámolására, azt a következő három évben sem lehet már megtanítani. Tehát magyarul: az alapfokú oktatásban kell a problémákat keresni és a gyökerét ott megtalálni.

Az oktatási tárcától nem lehet elvenni a szakképzést. Kedves Képviselőtársaim! Nem véletlenül került a szakképzés a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz és azon belül is a foglalkoztatási államtitkársághoz.

Természetesen nem szakbarbárokat szeretnénk képezni, de a csapásirány, a fő irány ebből a szempontból a gazdaság igénye kell hogy legyen. Tehát nagyon fontos, és a köznevelési törvényben számos esetben kapcsolódik a jogszabály, hiszen alapvető követelmény, nagyon fontos, hogy azoknak, akik részt vesznek az oktatásban, akár szakoktatók, akár mérnökemberek, legyen pedagógiai végzettségük. Tehát ezen nem vitatkozunk. De hogy a fő csapásiránynak a gazdaság érdekeit kell szolgálni, az egészen biztos, mert ha nem ezt teszi, akkor ott tartunk, ahol éppen most is tartunk.

Német modell - ezt több képviselőtársam is említette már. Ez egy magyar modell lesz, ez nem a német duális rendszer, hiszen teljesen másképpen működik a német rendszer, de az alapvetései, az alapelemei, ami a gyakorlatorientált képzésre vonatkozik, az egyértelműen meg kell hogy jelenjen a hazai jogalkotásban is és a megvalósításban is.

Az LMP részéről elhangzott sok minden, Osztolykán Ágnes képviselő asszony kérdezte, hogy ki járt közülünk szakiskolába. Kedves Képviselő Asszony! Jelentem: én. Szakközépiskolában végeztem, Mátészalkán, egy gépészeti szakközépiskolában, esztergályos a becsületes szakmám eredendően, majd gépészmérnök lett belőlem. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legkeletibb csücskéből érkeztem, ahova önök csak úgy vendégségbe szoktak járni (Osztolykán Ágnes: Én is ott születtem.), egyébként, és tíz évig egy szakképző iskolát vezettem. Tíz esztendeig.

Tehát ha a hitelesség oldaláról vizsgáljuk a dolgot, remélem, elfogadja azt, hogy az én számból azok a mondatok, amelyek ebben az ügyben megfogalmazódnak és aggályként is egyébként fölmerülnek - mert valóban számos probléma van -, azok talán hitelesnek tűnhetnek.

Szűcs Erika képviselő asszony jelezte itt az MFKB-kkal kapcsolatos problémát, megyei fejlesztési-képzési bizottság. Szeretném a képviselő asszony figyelmét fölhívni arra, hogy pontosan az van a jogszabályban, amit ön most kifogásolt, hogy a megyei fejlesztési-képzési bizottságok gyakorlatilag javaslattevő jogkörrel fognak rendelkezni, és gyakorlatilag a Foglalkoztatási Hivatal illetékes intézménye és végső soron a miniszter lesz az - pontosan azért, hogy ez a fajta országos koordináció megvalósuljon -, aki dönt arról, hogy adott szakirányban lehet vagy nem lehet vagy szükséges beiskolázni. (Szűcs Erika: Van informátor, vagy nincs?)

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)