Felszólalás adatai

Tulajdonképpen az a rossz hírem van önöknek, hogy még ha vissza is vonnák ezt a T/4864. számú törvényjavaslatot, a magyar önkormányzatiság akkor sem lenne már a régi. Önök már két jelentős műtétet hajtottak végre a magyar önkormányzati rendszeren. Nem olyan régen tárgyaltuk a megyei önkormányzatok vagyonának elrekvirálását, feladatainak elvételét, és olyan feladattal való felruházását, amire sajnos pénz nincs, a fejlesztési, területfejlesztési feladatokat. Felénk úgy mondják, hogy hasonlatossá vált a megyei önkormányzat az ártány kutya szerelméhez, amely ugatni kiválóan tud, de egyéb dolgokra már nem igazán képes. (Kőszegi Zoltán: És ki herélte ki?) Aztán, az oktatási rendszert vitattuk meg ezen a napon. Az egyik leglényegesebb feladatától fosztották meg önök a magyar önkormányzati rendszert, az oktatástól, az alsó fokú és a középfokú oktatás szervezésétől. Ez is elenyészett a messzeségben, tehát ez sincs már az önkormányzati rendszerben.

Nézve ezt az előterjesztést, és végigkísérve ennek kialakulásának a folyamatát sajtóból, beszélgetésekből, egyebekből, erősen tompultak a kijelentései. Számos kompromisszum köttetett, gondolom én, az előkészítés során, vagy pedig egyszerűen nem mertek döntést hozni bizonyos kérdésekben. Ezt onnan lehet tudni - az avatatlan olvasónak mondom -, hogy ha ebben a törvényben olyan kifejezést találnak, hogy "és a kérdést egyéb törvény rendezi", na, itt vannak azok a kis foltok, ezek a kis homályok, amely döntéseket nem merte meghozni az előterjesztő.

A magyar önkormányzati rendszerhez való viszonyom olyan, hogy 1990 óta veszek részt ebben a munkában. Számos hibával rendelkezett, de nem az volt a hibája, hogy meg kell szüntetni az önkormányzatok függetlenségét, és állami felügyelet alá kell őket helyezni.

(22.00)

Szerintem más volt a gond. Voltak ilyen problémák, és ezeknek a problémáknak egy része hiányzik ebből az előterjesztésből. Régi gond volt például a megyei város és a megye viszonya. Kinek mihez van joga, ki kit választ, hogyan fér bele az egyik a másikba? Nem igazán ad választ ez az előterjesztés erre a kérdésre. Gondolom, ez is más törvényre lesz majd utalva, ez a más törvény jelenleg nincs előttünk, úgyhogy nem látjuk összefüggéseiben ezeket a viszonyrendszereket. Aztán ugyancsak régi problémája volt önkormányzati rendszerünknek a polgármester és a testület viszonya. Legyünk őszinték, ha azonos színű volt mind a kettő, közvetlenül választott alany a polgármester is, a testület is, akkor általában nem volt vita. A viták ott kezdődtek, amikor valamilyen oknál fogva ezek eltértek egymástól. Valóban szabályozni kell ezeket a kérdéseket, hiszen adott esetben működésképtelenné válik a testület, lásd most az esztergomi példát. De vajon így kell-e szabályozni, ahogy önök teszik?

Becsülettel elmondom, van olyan ötlet, ami előbbre vivő, és tetszik is nekem, például szavazategyenlőség esetén a polgármesternek a két szavazat juttatása. Igen, ez kezeli bizonyos tekintetben a problémát a testületi üléseken, megoldhat bizonyos kérdéseket. De azt azért nem tartom igazán jó megoldásnak, hogy amikor nincs döntés, mondjuk, a jegyző személyében vagy rendeletalkotás tekintetében, akkor egyszerűen azt mondjuk, hát, hogy ha ilyenfajta helyzet van, akkor majd dönt a kormányhivatal, majd ő megalkotja a rendeletet, majd ő kinevezi a jegyzőt, azt' egyébként megy minden a maga útján. Szerintem ennél cizelláltabb megoldások is lehetségesek ebben.

Sok esetben látom még a bírói út hiányát. Pár helyen ez pótlólag pótlásra került, ezt el kell mondanom tisztességgel, de vannak olyan fontos kérdések, ahol például én hiányolom. Például az önkormányzati rendészeti szerv létrehozásánál, ugye, a rendőrség jogává teszi az előterjesztés, hogy felfüggesztheti ennek a testületnek vagy ennek a szervezetnek a működését. Aki pragmatikusan gondolkodik, az azért tudja, hogy egy ilyen szervezet-létrehozás elég kemény invesztíciókat feltételez. Szervezetkialakítás, technikai létesítés, egyebek. Na most ezt úgy felfüggeszteni, hogy még egy bírói utat se engedjünk meg a rendőrségi törvény tekintetében, ez játék az önkormányzati vagyonnal és az önkormányzati forrásokkal. Ezt majd mindenképpen a módosító javaslataink során elő fogom terjeszteni.

Aztán a gazdálkodással kapcsolatos rendelkezés. Aki azt mondja, tisztelt uraim, hogy az önkormányzat kötelezettségvállalásához minden esetben kormányzati engedély kell, az nem látott még közelről önkormányzatiságot. Hát az önkormányzatok a gazdálkodási folyamat részesei. Adnak-vesznek, cégeik vannak, egyebek vannak. Hát a gazdálkodás teljesen természetes menetéhez tartozik a kötelezettségvállalás. Ha ezt szabályozatlanul teszem, nem limitálva a kötelezettségvállalási dolgokat, a kormányhivatal kezébe, akkor bizony ellehetetlenül bizonyos cégek működése.

Hogy konkrét példát mondjak, az önök miniszterelnöke nyugdíj helyett megint levelet küldött a nyugdíjasoknak, és azt írta benne, hogy a víz, a csatorna, a szemétgyűjtés és a távhő nem emelkedhet. Rendben van, ezek nagyon dicséretes szándékok. Csak ezek üzemeltetői az önkormányzatok nagy részben. Szombathelyen például mindegyik tekintetében. Ezt is meg lehet tenni - de a pluszforrásokat honnan fogjuk megszerezni? Hitelből? Azt pedig nem tetszenek tudni majd engedélyezni. Akkor pedig vége a dalnak, vagy szemétgyűjtés nem lesz, vagy távhő nem lesz, vagy víz- és csatornamű nem lesz. Tehát azért végig kellene ezt a rendszert gondolni.

Az időre tekintettel befejezném a mondókámat. Nyilvánvalóan a részletes vitában még ki fogok térni néhány módosító javaslatra, de azt el tudom mondani, hogy ez a törvény a centralizációt jelenti, és nem az önkormányzati függetlenséget. Ezért nem támogatjuk, mert visszanyesi az önkormányzatiságot. Nem támogatjuk, mert eszközöket vesz ki a helyi lakosság kezéből. Nem támogatjuk, mert korlátozza az önkormányzatok gazdálkodását. Kárt okoz az embereknek, ezért az önök szavaival élve, inkább visszavonásra javasolnánk és újragondolásra, közösen, nem pedig egy-egy párt pártelvei szerint újraalkotva. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)