Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a lehetőséget, hogy így mind a ketten el tudjuk mondani gondolatainkat. Bár nyilvánvaló, hogy Magyarország legnagyobb problémája a koronavírus-járvány és az ennek nyomán kibontakozó gazdasági válság, mégsem feledkezhetünk meg a klímavészhelyzetről sem, már csak azért sem, mert egy olyan jelenségről van szó, amely a hatásait tekintve több ponton is nagy hasonlóságot mutat a mostani járványhelyzettel. Pár hónappal ezelőtt még senki nem hitte volna, hogy egy Kínából elinduló vírus két vállra fekteti a világot. Az emberek tömegesen veszítik el a munkájukat, a gazdaság romokban, a mindennapi élet alapvető normái kérdőjeleződtek meg. A rossz hír az, hogy a klímavészhelyzettel kapcsolatosan is ugyanez várható.

Ma még sokan vannak, köztük sajnos a magyar kormánypárti képviselők is, akik szerint a klímaváltozás egy olyan dolog, amivel nem kell törődni, holott a valóság az, hogy az éghajlatváltozás hatásai már 10-15 éven belül olyan erőssé válnak, hogy ez gyökeresen forgatja fel a mindennapi életünket, és ezt nemcsak egy homályos hátterű vírus okozza majd, a baj sokkal nagyobb lesz. Ezt a katasztrófahelyzetet mi, emberek okozzuk, és nem fog elmúlni.

Nem csupán pár hónapig tart majd, hanem, ha most nem cselekszünk, akkor örökre, bár Bencsik képviselő úr adott nekem némi reményt, hogy van esély arra, hogy mégiscsak legyen erről törvény.

Ha a következő tíz évben nem teszünk meg mindent az üvegházhatású gázok kibocsátásának és egyéb környezetkárosító gazdasági tevékenységünk csökkentése érdekében, akkor az egész civilizációnkat veszélybe sodorhatjuk. Éppen ezért az MSZP számára egyértelmű, hogy támogatni kell minden javaslatot, amellyel megtarthatjuk élhető környezetünket. Persze, nagyon nehéz úgy érvelni, hogy tudjuk, hogy a jobboldalon sokan vannak, akik még a klímavészhelyzet fogalmával sincsenek tisztában.

(13.20)

Még maga az állítólag környezetvédő államfő is azt mondta nemrég, hogy a fővárosi klímahelyzet kihirdetése nem több mint politikai retorikai fogás. (Nacsa Lőrinc: Így van!) Majd Áder János mindezt még azzal fejelte meg, hogy szerinte, idézem: „a klímavédelem nem érinti például a fenyegető vízválságot, a műanyag hulladék újrahasznosítását, a termőföld védelmét, a biodiverzitást, az élővilág sokszínűségének megőrzését”. Ne haragudjanak, de ahol még kiművelt fejekben is ekkora a káosz az alapvető klímavédelmi fogalmakkal kapcsolatban, ott tényleg az alapoktól kell kezdeni a magyarázatot. Ezért most igyekszem úgy fogalmazni, hogy mindenki rádöbbenjen, hogy milyen komoly, súlyos problémáról van szó.

Kezdjük ott, hogy nincs másik Föld. Képzeljék, még Mészáros Lőrincnek sem, még Orbán Viktornak sem; akármennyi vagyont szedtek össze, még az önök családjának sem. Ezen a bolygón kell élnünk, és ha ezt tönkretesszük, vége van mindennek. Emberek fognak meghalni a forróság miatt, vagy ha ez nem érdekli önöket, akkor fogalmazhatok az önök értékrendje szerint is: öntözhetik bármennyit, még a felcsúti stadionban is ki fog égni a gyep.

Ma az extrém forró napok száma hazánkban éves szinten nem éri el a két hetet. A század végére ez az időszak a duplájára nő, azaz gyermekeinknek és unokáinknak már csaknem egy hónapig kell majd szenvedniük a hőségtől. Mivel a társadalom elöregedőben van, és az idősek fokozottan érzékenyek a hőség pusztító hatásaira, ez azt jelenti, hogy 2050-ig az egyes régiókban a többlethalálozás elérheti a 166 százalékot. Igen, jól hallották, 166 százalékkal többen fognak meghalni. Erre az egészségügy semmilyen szinten nincs felkészülve, sem infrastrukturális, sem emberi erőforrás tekintetében. Ennek a jeleit egyébként már most is láthatjuk. A mezőgazdasági termelés az aszály miatt vissza fog esni. A magasabb hőmérséklet miatt robbanásszerűen fognak elterjedni a klímaberendezések, ami óriási energiaigényt fog jelenteni.

Talán már ennyiből is világosan látható, hogy a klímakatasztrófa kifejezés egyáltalán nem túlzás, és akkor még a társadalmi hatásokról nem is szóltam. A hőség okozta többletkiadások nyomán megjelenik az energiaszegénységnek egy egészen új dimenziója, rengetegen lesznek, akik nem tudnak majd védekezni a forróság ellen. Eddig csak télen olvashattuk azt, hogy hányan fagytak meg saját lakásukban, mert nem tudtak fűteni, néhány évtized múlva a hőség miatt halálozásokkal lesznek tele a híradások, azoknak a neveivel, akik nem tudtak védekezni a forróság ellen.

Ehhez képest mit tesznek önök, kormánypárti képviselők, hogy ezeket a veszélyeket elkerüljék, vagy legalábbis csökkentsék? Hát, nem túl sokat. Megszüntették a környezetvédelemmel foglalkozó minisztériumot. Már ez az egy intézkedésük elárulja, hogy az Orbán-kormánynak egyáltalán nem fontos a jövő. De önök itt még nem álltak meg, mert nemcsak mulasztottak, hanem romboltak is. Szó szerint betiltották a megújuló energiaforrások kiaknázását. Leállították a szélerőművek építését. Megadóztatták a napelemeket és hőszivattyúkat. Kiirtottak rengeteg fát Budapesten és vidéken, felszámolva ezzel jelentős zöldterületeket. A víztakarékos öntözési technológiák kiépítése helyett mindenkinek megengedték a kútfúrást, csökkentve ezzel a rétegvíz mennyiségét. Már öt évvel ezelőtt is kétmillió tonnával több üvegházhatású gázt bocsátottunk ki a megengedettnél. Látható tehát, hogy az utolsó pillanatban vagyunk. A klímavészhelyzet kihirdetése még nem megoldás, hanem csupán esély arra, hogy elkerülhessük a legrosszabbat.

Önök persze azt sem tudják, mi az a klímavészhelyzet, hiszen az önök propagandistája a köztévében ezzel kapcsolatban azt kérdezte a főpolgármestertől, hogy szólnake már a szirénák. Nem, a szirénák nem szólnak, mert a klímavészhelyzet konkrét intézkedések megtételéről szól. Olyan intézkedésekről van szó, amelyekkel először is lefékezhetők a már elindult káros folyamatok, és esélyt kaphatunk az élhető környezet megőrzésére.

Javaslatunk értelmében az Országgyűlés kihirdeti a klímavészhelyzetet, és kötelezi a kormányt rövid, közép- és hosszú távú klímavédelmi és klímaalkalmazkodási intézkedések kidolgozására és megvalósítására. Egy zöld New Deal segítségével a magyar családok, vállalkozások, munkahelyek is új esélyt kaphatnak a minél hamarabbi talpra álláshoz és a fenntartható növekedéshez. Ezt a javaslatot minden ellenzéki párt képviselője támogatja. És tényleg azért, hogy képviselőtársaim ne értsenek félre semmit, felsorolok néhány konkrétumot, amit a klímavédelmi törvénynek tartalmaznia kell. Bizakodó vagyok, hogy támogatják.

Magyarország 2030-ra legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, legalább 30 százalékkal csökkentjük az energiafelhasználásunkat. Végső energiafogyasztásunk legalább 35 százalékát megújuló energiákból nyerjük. 2050-re elérjük a teljes klímasemlegességet, a nettó nulla üvegházhatásúgáz-kibocsátást. 2025-ig bezárjuk a magyarországi lignit- és szénerőműveket úgy, hogy közben tekintettel vagyunk a munkaerőpiaci és szociális szempontokra. Eltöröljük a szélenergia hasznosítását korlátozó intézkedéseket. A napelemek, napelemes rendszerek és hőszivattyúk áfáját a jelenlegi 27 százalékról a kedvezményes 5 százalékra csökkentjük.

Támogatjuk a lakosság és a helyi közösségek fogyasztókból aktív energiatermelőkké való válását. Állami támogatással energetikai korszerűsítési programot indítunk a hazai lakásállomány részére, és meghirdetjük a hazai vállalkozások energiahatékonysági fejlesztésének támogatási programját, melyet egy új zöldbank finanszíroz.

Felállítjuk a zöld közbeszerzési rendszert. A fenntarthatósági szempontok alapján megváltoztatjuk a kapcsolódó közpolitikai szabályozásokat. A klímavédelem ügyét támogató módosításokat vezetünk be az adórendszerben. A klímaigazságosság szempontjait érvényesítő társadalompolitikai programokat indítunk, kiemelten védve és támogatva a sérülékeny társadalmi csoportokat. Államtitkár úr egyébként beszélt ilyenekről, ezt örömmel hallottam. Társadalmi szemléletformáló kampányokat indítunk, különös tekintettel a gazdasági döntéshozókra. Kidolgozzuk a klímaalkalmazkodás komplex programját, kiemelten kezelve a mezőgazdaság, az élelmiszer-biztonság, a vízgazdálkodás, a településpolitika, a lakhatás, a kritikus infrastruktúrák és a közegészségügy kérdéseit. Helyreállítjuk a környezetvédelmi minisztériumot a korábbi hatásköreivel és önállóságával.

Hallhatták, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy a klímavészhelyzet kihirdetése és a klímavédelem jóval összetettebb kérdés annál, mint amit önök eddig hittek. A jó hír az, hogy nagyon sok ország már elindult ezen az úton. Az ír, a francia, a katalán, illetve a brit törvényhozás már kihirdette a klímavészhelyzetet, de rajtuk kívül San Francisco, New York City, Vancouver, Milánó, Nápoly, Bázel, Zürich, London, Párizs és számos kisebb nyugat-európai város önkormányzata is így döntött. Los Angeles vezetői még tovább is mentek, ott a világon elsőként már egy klímavészhelyzeti mobilizációs osztályt, illetve egy klímavészhelyzet-bizottságot is létrehoztak. Kérem hát önöket, hogy ne politikai presztízskérdésként kezeljék ezt a kérdést, hisz önök is tapasztalhatják már a figyelmeztető jeleket. Olyan invazív fajok jelentek meg Magyarországon, amelyek eddig soha, és olyan betegségekben halnak meg emberek Európában, amelyek eddig csak Afrikában voltak jellemzőek. Mindez az egyre szélsőségesebb időjárás-változás miatt van.

A klímavészhelyzet kihirdetése nem egy szimbolikus gesztus, hanem valódi cselekvéssel kell megtöltenünk. Ne csak akkor ébredjünk, amikor már kínoz a kánikula, és hetekig tart a hőségriadó. Ha most döntünk, akkor is csak tíz-tizenkét évünk van arra, hogy megfékezzük a klímakatasztrófát. Kérem, szavazzák meg a határozati javaslatunkat, mert ha nem így tesznek, még a mostani járványhelyzetnél is sokkal súlyosabb és tartósabb következményekkel kell szembenéznünk.

És arról se feledkezzünk el, hogy holnap a Föld napja lesz! Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket, és elnök úrnak is, hogy lehetővé tette, hogy közösen tegyük. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)