Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A múlt év szeptemberében az LMP kezdeményezésére az ellenzéki frakciók közösen nyújtották be az Országgyűlésnek a ma tárgyalandó, a klímavészhelyzet kihirdetésére vonatkozó javaslatot. Azóta több mint nyolc hónap telt el. A mai parlamenti vitától azt várjuk  legalábbis én biztosan mint zöldpolitikus , hogy a kormány végre lássa be, hiába nyeri meg a kommunikációs meccset, ha a cselekvést elmulasztja, akkor azzal súlyos helyzetbe taszítja az országot, mert az éghajlatváltozás nem veszi figyelembe a Fidesz kétharmadát.A határozati javaslat benyújtásának alapvetően az volt az oka, hogy láttuk, a világ és az EU vezetői felismerték a klímaváltozás veszélyét, gyorsulását, annak következményeit az emberiségre, az egyes társadalmakra és mindennapi életünkre és nem utolsósorban a gazdaságra, és azt is láttuk, hogy elkezdték sürgetni a szigorúbb klímacélokat és a cselekvést az üres szavak helyett.

Ennek ellenkezőjét tapasztaltuk itthon. A kormánypolitikusok ekkor még a klímaváltozás tényét is tagadták, de legalábbis megkérdőjelezték. Az Orbán-kormány szembement az EU szigorúbb klímacélkitűzési javaslataival, keményen vétózta. Ugyanakkor Magyarországot nagyon hamar klímabajnokká kiáltotta ki a kormány, ami egy hatalmas hazugság.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy ország nem lehet klímabajnok, ha évről évre növekszik a szén-dioxid-kibocsátása a csökkenés helyett, márpedig 2014 óta ez a helyzet. 2013-ra  1990-hez képest  elértük a 40 százalékos szén-dioxid-csökkentést, és azóta 8 százalékos előnyt veszítettünk el. Ez azt jelenti, hogy 2030-ra, ha az Európai Unió marad az 55 százalékos csökkentés mellett, az óriási kihívás lesz az országnak. Nagyon kíváncsi leszek arra, hogy ezt így hogyan lehet majd teljesíteni.

És egy ország akkor sem lehet klímabajnok, ha nem fog neki az alkalmazkodási feladatok számbavételének és végrehajtásának. És akkor sem lehet klímabajnok, ha a feladatokra nem biztosít forrásokat a költségvetésből, és nem biztosít ehhez megfelelő intézményrendszert  gondolok például a zöld klímaügyi és fenntarthatósági csúcsminisztériumra vagy a klímatörvényre , és akkor sem lehet klímabajnok, ha hagyja leromlani az erdők állapotát, vagyis a nyelőkapacitásokat.

A benyújtott határozati javaslatban vannak olyan konkrét célkitűzések, amelyek helyett már most szigorúbb célokat kell magunk elé tűzni. Ezekre természetesen módosító javaslatokat fogunk benyújtani. Így módosító javaslatot fogunk benyújtani a 2030-ra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, valamint arra, hogy a klímasemlegességet 2050 helyett már 2040-re el kell érni. A határozati javaslatunk döntő többsége azonban még most is aktuális, sőt sokkal aktuálisabb, mint az tavaly szeptember elején volt. Ilyenek például az alkalmazkodási feladatok. Megtapasztaltuk például azóta, hogy a mezőgazdaságunk mennyire kitett az éghajlatváltozás hatásainak, és a szélsőséges időjárási viszonyok milyen nagy terméseredmény-csökkenést okozhatnak, aminek a hatására persze az élelmiszerárak az egekbe szökhetnek.

És mi lesz idén? Már most szembesültünk azzal, hogy az év eddig eltelt időszakában aszály sújtotta a mezőgazdaságot, de voltak fagykárok is, és még pontosan nem lehet tudni, hogy majd a szélsőséges időjárási viszonyok hogyan fognak hatni.

(11.40)

A határozati javaslatban szerepelt, hogy múlt év végére alkossa meg a kormány a klímatörvényt. Természetesen vagy nem természetesen, de egy biztos: elszabotálta. Pedig az Európai Unió legtöbb tagállamának már van, és az Európai Unió is nekikezdett az Európai Unió klímatörvényének az elkészítésének.

Persze, az Orbán-kormány nyilván tudja, hogy egy törvényt sokkal nehezebb elszabotálni, mint egy éghajlatváltozási stratégiát elfektetni. A határozati javaslatnak értelemszerűen az a pontja okafogyottá vált, amelyik az ENSZ múlt év szeptemberi klímacsúcs-értekezletén képviselendő magyar álláspont időben történő megismerésére vonatkozik. És engedjék meg, hogy ezúton is megköszönjem az ellenzéki frakcióknak, hogy közösen nyújtottuk be ezt a határozati javaslatot, de azért megjegyzem, hogy az igazán kívánatos az lett volna, ha ez hétpárti összefogásban születik meg.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt nyolc hónapban sok minden megváltozott. Az év egyik legnagyobb meglepetése az volt, hogy Orbán Viktor évértékelő beszédében klímavédelmi akciótervet mutatott be. Azért volt meglepő, mert eddig a miniszterelnök az évértékelő beszédeiben soha egy szót sem ejtett a környezet- és természetvédelemről, a kormány környezetpolitikájáról.

Ez alkalommal is el kell mondani, hogy a miniszterelnök által bemutatott klímavédelmi akcióterv sajnos még zöldre festésnek is kevés. Leginkább arra mutat rá, hogy a Fidesz-kormány az elmúlt tíz évben csak rombolt a környezet- és természetvédelem területén, és fogalma sincs róla, hogy milyen lépéseket kellene megtenni, ha komolyan gondolná a klímavédelmet, a környezet- és természetvédelmet. Ezt támasztja alá, hogy a bejelentett intézkedések éghajlatvédelmi szempontból rendkívül gyengék. Gondoljunk például arra, hogy az illegális hulladéklerakók felszámolása nem is befolyásolja az üvegházgáz-kibocsátásunkat. Ráadásul joggal tesszük fel azt a kérdést, hogy eddig mit csinált a kormány. (Nacsa Lőrinc közbeszól.) Hiszen a jogszabályok szerint eddig is fel kellett volna lépni az illegális szemetelőkkel szemben, nem pedig tíz év kormányzás után elkezdeni ezzel foglalkozni.

Az egyszer használatos műanyagok kivezetése is akkor került napirendre, amikor a magyar kormány aktív tiltakozása ellenére ez már Európa közös döntésévé vált. De a gyakorlati lépéseket azóta sem tette meg a kormány. A multicégek megregulázását is megígérte a miniszterelnök, miközben milliárdokat öntöttek a támogatásukba, és adókedvezményekkel növelték az amúgy is nagy versenyelőnyüket ezeknek a legnagyobb környezethasználóknak ahelyett, hogy inkább a kis- és középvállalkozások zöldülését és erősödését támogatta volna a kormány.

A hatszoros naperőművi kapacitás kiépítése pedig szép zöldre festése a drága, veszélyes és környezetszennyező paksi atomra épülő energiamixünknek, ugyanis kevés. Arról nem is beszélve, hogy a napelemeket nem zöldmezős beruházással, értékes termőföldeket felhasználva kellene telepíteni, hanem a háztetőkre.

Hiányzik az akciótervből a szélerőművek támogatása is. Arra is felhívtuk a figyelmet többször, hogy fát ültetni nemes ügy, nagyon fontos, de egymillió fa még nem erdő, nem ökoszisztéma, és így nem is nyújt olyan szolgáltatást, amely mérsékelhetné a ránk leselkedő veszélyeket. Ráadásul joggal tesszük fel a kérdést, hogy közben miért pusztítják, helyenként miért hagyják sok hektáron tarra vágni a fákat, és miért nem gondozzák, gyarapítják megfelelően a már meglévő erdeinket és zöldfelületeinket.

Összességében ez a klímavédelmi akcióterv rettentően kevés. Egyértelműen azt bizonyítja, hogy a kormány a klímaváltozás ügyét kommunikációsan akarja megnyerni. Még mindig ott tart a kormány, hogy potyautas akar lenni a nemzetközi erőfeszítésekben és így az Európai Unió klímavédelmi programjában is. Még mindig ott tartunk, hogy 2030-ra mindössze 40 százalékos szén-dioxid-csökkentést akar Magyarország, illetve a magyar kormány bevállalni, de azért tartjuk a markunkat. A klímaalkalmazkodási feladatokkal összefüggő ágazati programoknak pedig még a nyomát sem látjuk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném röviden megindokolni, hogy mi, e határozatot benyújtók miért nem gondoljuk indokolatlannak a klímavészhelyzetnek a kihirdetését. Tudjuk, hogy ez erős kifejezés, de indokolt. Nos, nem azért, mert az éghajlatváltozás már most közvetlenül emberek tömegeinek az életét követelné, vagy mert odáig jutottunk, hogy a szélsőséges időjárás miatt nem tudjuk előteremteni az élelmet, mert kiszáradtak a folyók, terméketlen lett a föld, és megtizedelődtek a fajok a Földön.

Veszélyhelyzet van, mert egyre gyorsabban sodródunk ebbe az irányba. Ezt tudomásul kell venni, mert a probléma súlyosbodik, a kezelésére pedig nincsenek megfelelő eszközök. Veszélyhelyzet van, mert az éghajlat alapvető ökológiai feltétele a földi életnek, és ha az éghajlat változik, akkor mindenki alkalmazkodásra kényszerül. És ez bizony sokaknak nem fog sikerülni. Veszélyhelyzet van, mert a melegedés egy ideig még növelheti is az erdők szénkészletét, ám idővel az egyre intenzívebben pusztuló erdőkből származó éves kibocsátás elérheti a jelenlegi összes emissziónak akár a 40-55 százalékát is. És veszélyhelyzet van, mert az éghajlatváltozás összefonódik minden más problémával is.

Egy régi-új vírus megjelenése, a sivatagosodás, az erdőtüzek, az aszályok és árvizek és mindaz, ami összefügg az éghajlattal, alapvetően befolyásolja az emberek helyben való boldogulását, és nagyban hozzájárul a migráció fokozódásához is.

Tisztelt Ház! A koronavírus-járvány megjelenése és gyors elterjedése, a járvánnyal járó egészségügyi hatások, a fertőzöttek számának exponenciális növekedése a világban és a nagyarányú elhalálozások száma teljesen természetesen elterelték a figyelmünket az éghajlatváltozás kérdéseiről és a tágabb összefüggésekről. De egyre többen irányítják a figyelmet arra, hogy a világméretű járvány összefügg az életmódunkkal, a fenntarthatatlan termelési és fogyasztási gyakorlattal, azzal, hogy a természeti környezetünket iszonyú ütemben tesszük tönkre, a földi környezetet katasztrofális mértékben elszennyeztük.

Ferenc pápa is arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány a természet egyik válasza arra, hogy figyelmen kívül hagyjuk az ökológiai válságot. Be kell látnunk, hogy a különböző válságok összefüggnek, közös gyökereik vannak, és ha ezeken nem változtatunk, akkor kiszámíthatatlan járványokkal és válságokkal kell szembenéznünk. Mind a koronavírus-járványt, mind a klímaválságot komolyan kell vennünk. Elérkezett a valódi cselekvés ideje.

Tisztelt Képviselőtársaim! Remélem, a mai napon érdemi vita és párbeszéd bontakozik ki az éghajlatváltozás megfékezése és alkalmazkodásunk érdekében. Remélem, hogy a kormány nem azt fogja nézni, hogy ki mondja, hanem hogy mit mond. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)