Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

MAGYAR ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Urak! Az előttünk fekvő javaslat valóban tartalmaz olyan elemeket, amelyeket elmondtak, és amelyek támogathatók, ezekben nincs is semmi probléma, kiválóan elmondták őket, úgyhogy ezt nem akarom megismételni. Ellenben azért lenne itt néhány kiegészítendő dolog, amit mindenképpen fontosnak tartok elmondani. Mindjárt a 3. §-nál értem a célt, és támogatandó is, de sajnálom, hogy a genetikailag módosított növényi és állati eredetű takarmányok, illetve élelmiszerek nem szerepelnek ezen kitételek között, miközben egy olyan esetről van szó, ami az elmúlt tíz évben szinte példa nélküli, hogy az egész magyar Országgyűlés itt a GMO-lobbival szemben állást foglalt, és még az Alaptörvényben is nagyon helyesen rögzítettük az ezzel szembeni ellenérzéseinket, és ahogy említettem, ez tényleg egy összpárti, összparlamenti követelés volt. Bár tudom, hogy azóta sok idő eltelt, és ez a GMO ma már nem annyira aktuális ügy, hiszen újabb technológiák jelentek meg, melyek nem tartoznak e kategóriába. Tehát vagy új jogszabályokat kell hoznunk a tiltásukra, vagy pedig el kell azokat fogadnunk. Nyilván ez másik szakmai vitának kell hogy az eredménye legyen.

Örülök, hogy az állatgyógyászati készítmények és a növényvédő szerek felhasználásával, nyomonkövethetőségével kapcsolatban vannak, lesznek változások. Itt brutálisan sok rossz példát tudok mondani a jelenlegi állapotokról. Itt főleg a szűkebb lakókörnyezetemben, Északnyugat-Dunántúlon jó néhány olyan külföldi érdekeltségű, jó néhány ezer hektáron gazdálkodó birtokról tudok, amelyek módszeresen, évről évre visszatérően megszegik a jelenlegi növényvédőszer-felhasználással kapcsolatos jogszabályokat, és bizony még a hatóságoknak történt jelzés után sincs ennek semmilyen látható következménye, ugyanúgy folytatják ezt a gyakorlatot. Nem is lehet ezek után csodálkozni, éppen most a Rábaközből jöttek a hírek, hogy brutális méhpusztulás zajlott az elmúlt napokban. De egyébként ez már idén ilyen korai szakaszban megjelent Somogy, Zala és Tolna megyében is.

Csak ha a híreket végigböngésszük, már akkor látható, hogy ezt a problémát igenis komolyan kell venni. Tehát egyetlenegy fontos nemzetgazdasági ágazat sem tehet úgy, mintha ő nem felelne azért az ágazatért, ami igenis az ő növényvédőszer-felhasználása során súlyosan károsodik, és ezzel magyar családok megélhetését veszélyeztetik. Tehát itt mindenféle nyomonkövethetőségi garancia mindenképpen támogatandó, de nagyon fontos tehát, hogy a gyakorlatban képesek legyünk ezt végigvinni, ellenőrizni, és valódi következményei legyenek az esetleges visszaéléseknek, mert ahogy mondtam, a jelenlegi gyakorlatban ez még akkor sem következik be, ha én mondjuk, országgyűlési képviselőként konkrét bizonyítékokkal alátámasztva jelzem ezt a hatóságoknak. De ez megint egy másik történet, ezt már írásbeli kérdések formájában kifejtettem többször.

A 6. §-nál szintén egy támogatandó javaslatról van szó. Itt kiemelném a talajvédelem kérdését. Irtózatosan szomorú vagyok mindig, amikor ez a téma itt az Országgyűlésben elhangzik, ugyanis nagyon keveset beszélünk róla, pedig roppant fontos ügyről van szó, és láthatóan a kormányoldalon nem veszik elég komolyan a kérdést. Most is gyakorlatilag majd meglátjuk, hogy miniszter úr milyen végrehajtási rendeletekkel kívánja ezt majd tatalommal feltölteni, de egyelőre ez a félmondat itt nagyon soványnak tűnik, miközben a következő évtizedek egyik legsúlyosabb problémájáról, legsúlyosabb agrárkihívásáról van szó, hogy a talajok termőképességét hogyan tudjuk úgy megőrizni, hogy az a fenntarthatósággal is összefüggésben maradhasson.

Itt a 17. §-ra át is ugranék, szintén az élelmiszerlánc-felügyeleti szervvel kapcsolatban. Kiemeli, hogy növényvédelmi korlátozást rendelhet el, illetve a szállítmányt visszautasíthatja, és felsorolja részletesen a jogszabálytervezet, hogy mikor lehet erre szükség. Itt is arra hívnám fel inkább a figyelmet, hogy ilyen eszközök eddig is rendelkezésére álltak a Nébihnek, mégsem élt vele elég gyakran, és ez nagyon sok, akár zöldség-gyümölcs területén dolgozó gazdát komolyan hátrányosan érintett, amikor kétes minőségű, ismeretlen származású dömpingáru lepte el, mondjuk, a nagybani piacot vagy korábbi években akár élelmiszerláncokat is. Bízom abban, hogy a Nébih a jövőben komolyabban veszi ezeket a kihívásokat, és igenis él akár a szállítmányok visszautasításának jogkörével is.

Szintén beszél a jogszabály az állati károsítókról, ami valóban egy fontos eszköze a hazai agrárium védelmének és a gazdálkodók védelmének. Én nem állítom, hogy a Nébihnek lenne feltétlenül ez a feladata, de jó lenne, ha emellé az invazív fajokkal szembeni fellépést is valamely hatóság végre felvállalná. Ugye, ez egy nagyon eseti és megfoghatatlan terület egyelőre sajnos, pedig egyre súlyosabb károkat okoz. Persze a közvélemény általában csak azzal a néhány invazív emlősfajjal találkozik, amely feltűnő, ami könnyen lehozható a hírekben, és ami szembeötlő, de valójában a hazai ökoszisztéma szempontjából nem jelentős károkat okoz, ellenben mondjuk, a halfajok, puhatestűek vagy ízeltlábúak esetében az állam már egyáltalán nem vállal fel felelősséget, legalábbis a gyakorlatban ezzel nem találkozunk.

Az Európai Unió néha bővíti ezen fajok listáját, erről kapunk egy tájékoztatást, gondolom, ez kormányzati szinten is megtörténik, de ezt nem követi semmiféle gyakorlati tett, és az esetek többségében ma már ott tartunk, hogy ez visszafordíthatatlan károsodást jelent. Még egyszer hangsúlyozom, nem állítom, hogy ezen törvény kapcsán kell most erről vitáznunk, vagy hogy éppen a Nébihnek lenne a feladata, de mindenképpen szükségesnek tartottam elmondani, hogy most már kezdjünk valamit ezzel a helyzettel a gyakorlatban is.

Továbbmenve, a 27. §-nál: abszurd, itt az ökológiai termelésnek az elősegítését irányozzák elő. Persze csak azért, mert európai uniós rendeletek erre kötelezik a magyar Országgyűlést.

(23.50)

Itt azért visszakanyarodnék egy kicsit Kishantos ügyére. Ha a legkisebb mértékben is elhinném, hogy ezek a mondatok őszinték, akkor nem kellene arról beszélnünk, hogy bedarálták Európa legnagyobb ökológiai termelésre beállított egységét mindenféle szakmai indoklás és józan érv nélkül. Tehát ezt is akkor tudnám komolyan venni és hihetően kezelni, ha tartalommal feltöltenék. Az, hogy a legelőket egyetlen tollvonással ökológiai területté nyilvánították, és így is még Európa sereghajtói vagyunk a tekintetben, hogy mekkora területet művelnek Magyarországon ökológiai szempontok figyelembevételével, ez elég szomorú. E nélkül a trükközés nélkül pedig végképp a legutolsó helyen állnánk e tekintetben, miközben a kommunikáció hétről hétre pont az ellenkezőjét mondja itt az Országgyűlésben.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervvel kapcsolatban újabb lehetőségként a hírközlő hálózatok indokolt esetben történő lekapcsolása merül fel. Rendkívül szimpatikus rész, támogatandó is, de ez igazán akkor tud hatékony lenni, ha a büntető törvénykönyvben is egy komoly változtatást kezdeményezünk e tekintetben, mert nem biztos, hogy az élelmiszerlánc-felügyelet által 365 napra lelőtt esetleges honlapok kellő visszatartó erőt jelentenek a mai világban, amikor egy kamu híroldal létrehozása, beüzemelése egy hozzáértő szakember számára néhány óra alatt gyakorlatilag megtörténhet, tehát azon hamisított termékeket vagy vényköteles, de ott vénykötelesség nélkül árusított termékeket forgalmazó honlapot pillanatok alatt újra lehet éleszteni egy másik felületen. Tehát itt Btk.-szankciókat is szorgalmazok amellett, hogy ez egy támogatandó rész. Ezzel párhuzamosan a helyszíni bírságok ügyében is javasolnék egy összegszerű emelést. A 25 ezer forint minimum és a 100 ezer forint maximum szerintem egy olyan összeg, ami már kicsit talán komolyabb visszatartó erővel bírna, és elérhetné a jogszabályban megfogalmazott célokat kicsit hatékonyabban.

Amiről még feltétlenül szerettem volna néhány gondolatot mondani, az az élelmiszerek minőségbeli különbsége. Ez egy nagyon régi küzdelem itt, Közép-Kelet-Európában, nem csak hazánk szenved e tekintetben. Szlovákia, Lengyelország, Csehország és Románia is különböző időpontokban, különböző fórumokon felvetette ezt a problémakört. Sőt, néhány évvel ezelőtt itt, a magyar Országgyűlésben is volt erről egy több ország részvételével zajlott ilyen minikonferencia, amelynek végén el is fogadtunk egy anyagot, és az Európai Bizottság talán éppen ezen kiáltvány figyelembevételével fogadta meg ezt, és lépett. Ez mindenképpen üdvözlendő, hiszen elfogadhatatlan, hogy Európa másodrendű állampolgáraiként kezeltek minket ezen élelmiszerek és főként tisztálkodószerek előállítói.

Ráadásul, amikor konkrétan, tényszerűen, laboratóriumi vizsgálatokkal be lett bizonyítva, hogy ugyanazon márka, ugyanazon dobozolás mögött más beltartalmi, jellemzően  sőt kivétel nélkül  rosszabb beltartalmi értékű élelmiszereket, tisztítószereket adtak el itt, nálunk, akkor még képesek voltak olyan, bocsánat a kifejezésért, de pofátlan érvekkel jönni, hogy a magyar piac és a magyar fogyasztók kívánják meg ezt a receptúraváltoztatást, csak hát érdekes módon mindig a silányabb minőségű jutott ide, és soha nem fordítva. Tehát örülök, hogy az Európai Unió ezt a közép-európai kezdeményezést felkarolva végre hazánkat is kötelezi, vagy pontosabban lehetőséget teremt arra, hogy ezt itt is szigorúbban vegyük és büntessük.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A Nébih valódi hatósági szerepének ellátásához szerintem nélkülözhetetlen az, hogy a megfelelő laboratóriumi felszereltség megtörténjen.

Itt, a jogszabályban erre utalás van. A gyakorlat fogja majd megmutatni a költségvetési sorok tekintetében, hogy ez mit fog majd jelenteni, hiszen tudtommal, legalábbis a gyakorlatban ez jön vissza, és az írásbeli kérdéseimre adott válaszokból is ez tükröződik vissza, hogy ma még azt sem képes a Nébih Magyarországon megállapítani, mondjuk, egy mézről, hogy hamisított-e, vagy nem hamisított. Remélem, hogy ezek az utalások itt a jogszabályban azt is jelenthetik, hogy ezek a fejlesztések eljuthatnak arra a szintre, hogy ki tudjuk szűrni, mondjuk, a kínai hamisítványt, és ezzel a hazai méhészek érdekében hathatósan tudunk végre fellépni, és ugyanez van egyébként a bor kérdésében, amiről itt már szintén nagyon sokat beszéltünk korábban.

Ezek azok az észrevételeim, amelyeket a jogszabály ezen részéhez szerettem volna elmondani. Még egyszer hangsúlyozom, tudom, hogy volt közöttük olyan, ami nem biztos, hogy ezen jogszabály keretében megoldandó probléma, de most volt lehetőségem elmondani, és nyilván nyújtunk be hozzá módosító indítványokat, majd ezek kapcsán fogjuk tudni eldönteni a végső álláspontunkat, a jogszabály elfogadását vagy elutasítását eszerint fogjuk majd kialakítani. Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr.