Felszólalás adatai

ELNÖK: Legközelebb. Az együttes általános vitát lezárom.

Tisztelt Országgyűlés! Mivel az előterjesztésekhez módosító javaslatok érkeztek, a részletes vitára bocsátásokra és a részletes vitákra a következő ülésünkön kerül sor.

Soron következik az európai szövetkezetről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/316. számon, a bizottságok ajánlását pedig T/316/2-4. számokon kapták kézhez.

Megadom a szót Kondorosi Ferenc államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben.

DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Európai uniós tagságunkból fakadóan hazánknak is lehetősége van arra, hogy az Unió által létrehozott szupranacionális társasági szerveződések alapításának, működésének színtere legyen. Az Unió joganyaga eddig két sajátos, a közösségi jog talaján álló társasági formát vezetett be: az európai gazdasági egyesülést és az európai részvénytársaságot. Mindkét tárgyban megalkottuk a jogalanyok bevezetését szolgáló törvényt.

Jelen törvényjavaslat az Unió joga által létrehozott közösségi szinten szervezett harmadik jogalanyról, az európai szövetkezetről szóló uniós joganyag hazai átültetésével teszi lehetővé, hogy hazánkban is alakuljon, illetve működjön ilyen új típusú gazdálkodó szervezet. A javaslat az európai szövetkezet statútumáról szóló rendelet tagállami végrehajtását szolgáló, illetve kiegészítő szabályokat, valamint a munkavállalói jogokat szabályozó irányelv átültetéséhez szükséges belső jogi normákat tartalmazza. A közösségi jogszabályokat az Unió minden tagállamában 2006. augusztus 18-ától kell alkalmazni.

Tisztelt Ház! Az európai szövetkezet egy új gazdálkodó szervezeti forma megjelenését jelenti jogunkban. Az európai szövetkezet létezése nem a hazai, hanem a közösségi jog rendelkezésein alapul, létrehozásának, megszűnésének, működésének alapvető szabályait a közösségi rendelet írja elő. A közösségi szintű szabályozás jelentősége, hogy általa a szövetkezet az Európai Unió valamennyi tagállamában, legalábbis a legfontosabb kérdésekben közel azonos szabályok szerint működik, és a nemzeti jogok alapján létrejött szövetkezeteknél jóval egyszerűbben folytathat több országot érintő gazdasági tevékenységet. Olyan jogi személyi forma, amely a nemzeti jogi szabályozás alapján működő szövetkezetek mellett kiegészítő jelleggel alapítható. A nemzeti jogok szerint alapított szövetkezetektől szupranacionális jellegében különbözik, tehát abban, hogy alapítására nem a belső jogi normák, hanem a közösségi jog ad felhatalmazást, illetve működésének szabályait is túlnyomórészt ez utóbbi határozza meg. E formában tehát a szövetkezet tagjai nagymértékben képesek kihasználni a belső piac által nyújtott lehetőségeket, illetve maguk is hozzájárulnak a belső piac egységének erősítéséhez.

A rendelet nem érint olyan jogterületeket, mint az adózás, a verseny, a szellemi tulajdon és a fizetésképtelenség. Ezért e területeken, valamint a rendeletben nem szabályozott egyéb kérdésekben a tagállami és a közösségi jogot kell alkalmazni.

A közösségi jog által támasztott jogalkotási feladat alapvetően két egységre bontható. A közösségi rendelet természetéből következik, hogy annak előírásait a nemzeti jogba átültetni nem kell és nem is szabad. Az európai szövetkezet statútumáról szóló rendelet azonban önmagában nem tartalmaz minden szabályt egy önálló jogállású szövetkezet működéséhez. Éppen ezért a rendelet egyes kérdések eldöntését a szövetkezet alapítóira, az alapszabályra bízza, míg más kérdésekben a szövetkezet székhelye szerinti tagállam szövetkezeti jogát, Magyarországon a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvényt hívja fel alkalmazandó jogként.

Az európai szövetkezet statútumáról szóló rendelet alapján európai szövetkezet ötféle módon alapítható. Előrebocsátom, hogy ezek nem bonyolult szabályok. Legalább öt legalább két tagállamban honos természetes személy által, legalább öt legalább két tagállamban honos természetes személy és egyéb jogalanyok által, továbbá valamely tagállam joga alá tartozó szövetkezetek egyesülésével vagy szövetkezet átalakulásával.

Az európai szövetkezet szervezeti felépítése két modellt követhet. Az úgynevezett monista rendszerben a szövetkezet vezetését az igazgatótanács látja el, mely testületben egyesülnek az irányítási és az ellenőrzési jogkörök. A dualista szervezeti megoldásban egymástól elkülönülten működik az igazgatást végző igazgatóság és az ellenőrző feladatokat ellátó felügyelőbizottság. E két megoldás közül a választás jogát a rendelet a szövetkezet alapítóira bízza.

A rendelet egyik legnagyobb jelentőségű előírása, hogy lehetővé teszi az európai szövetkezet székhelyének egyik tagállamból a másikba történő áthelyezését úgy, hogy ez nem jár a jogi személy megszűnésével, és nem igényli a fogadó államban új szövetkezet alapítását. A szövetkezet tehát a teljes belső piacon szabadon mozoghat, jogszabályi korlátok nem akadályozzák székhelyének megváltoztatását.

Néhány kérdésben a rendelet kötelezi vagy felhatalmazza a tagállamokat kiegészítő szabályok megalkotására. E normákat tartalmazza a törvényjavaslat első része, amely többek között kijelöli a cégbíróságot mint kompetens hatóságot az európai szövetkezet ügyeiben történő eljárásra, rögzíti az alapítás és a székhelyáthelyezés során a kisebbség- és hitelezővédelmi szabályokat, a szövetkezet irányító szerveire vonatkozó néhány előírást és a székhelyáthelyezéshez kapcsolódó speciális számviteli szabályokat.

A cégbírósági eljárással összefüggésben a javaslat módosítja az új cégtörvény néhány rendelkezését is.

(18.40)

A törvényjavaslat második része az európai szövetkezet munkavállalóinak a döntéshozatali rendbe történő bevonását szabályozó irányelv implementációját tartalmazza, melynek során a kollektív munkajog körébe tartozó szabályozást kell kialakítani.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat első részét képező társasági jogi és cégjogi rendelkezések tehát csak a közösségi rendelettel együtt, azzal összefüggésben értelmezhetők. A javaslat másik részét képező kollektív munkajogi szabályok azonban a 2003. évi 72. irányelv előírásainak megfelelően önállóan rendezik a munkavállalóknak az európai szövetkezetben, illetve annak alapítása során érvényesülő tájékoztatási, konzultációs és részvételi jogait. Az irányelv és ennek alapján a törvényjavaslat elsősorban azt kívánja meg az alapítóktól, hogy a munkavállalói képviselőkkel kötött megállapodásban rögzítsék a munkavállalókat a létrejövő európai szövetkezetben megillető kollektív jogokat.

Az irányelv részletesen meghatározza a munkavállalói tárgyaló testület megalakításának szabályait és a megkötendő megállapodás tartalmát is. Arra az esetre, ha az alapító társaságok igazgatósága és a munkavállalói képviselők között megállapodás nem jön létre, a tagállamoknak az irányelv részletes előírásait követő kiegészítő szabályokat kell alkotniuk, amelyek megállapodás hiányában, de akár a felek ilyen tartalmú megállapodása alapján is alkalmazásra kerülhetnek.

A közösségi szabályok célja, hogy a munkavállalókat az alapító társaságokban megillető jogok szintje az európai szövetkezet létrejöttével ne csökkenjen. Ezt az irányelv szigorú szabályokkal, a rendelet pedig annak előírásaival segíti elő, hogy az új szövetkezet bejegyzésére csak a tájékoztatási, konzultációs és részvételi jogok megfelelő rendezése után kerülhet sor.

A törvényjavaslat a munka törvénykönyvével és az e javaslathoz hasonló szabályozást tartalmazó európai üzemi tanácsról, valamint az európai részvénytársaságokról szóló törvényekkel összhangban az üzemi tanácshoz telepíti az általa szabályozott munkavállalói jogok gyakorlását. Az európai szövetkezet Magyarországon foglalkoztatott munkavállalóinak a törvényjavaslat által nem érintett jogaira és kötelezettségeire a munka törvénykönyve rendelkezései irányadóak. Meg kell jegyezni, hogy az irányelv kevés opcionális rendelkezést tartalmaz, alig enged tehát mozgásteret a nemzeti szabályozásnak. A hazai szabályozás feladata ezért leginkább abban merül ki, hogy a törvényt, az irányelvi rendelkezéseket némileg pontosítva, a magyar szabályozási rendszerbe illesztve alkossa meg.

A törvényjavaslat tartalmaz néhány technikai jellegű szabályt a Ptk. és a csődtörvény, gazdálkodó szervezet fogalmának kiegészítésére, a polgári perrendtartásról szóló törvényben pedig megteremti a munkavállalók jogai érvényesítésének lehetőségét, valamint módosítja a helyi adókról szóló törvényt is.

Tisztelt Országgyűlés! E törvényjavaslat tehát az európai szövetkezetről szóló két közösségi jogszabály alkalmazásához szükséges, törvényi szabályozást igénylő belső jogi normák megteremtését célozza. A hatékony és rugalmas szabályok elfogadása teszi lehetővé a szupranacionális szintű gazdálkodási forma hazai megalapítását, illetve magyarországi működését, kedvező hatást biztosítva ezzel a tőke bevonására és új munkahelyek megteremtésére is.

Figyelemmel arra, hogy a rendelet az irányelvet 2006. augusztus 18-tól rendeli el alkalmazni, az azokat végrehajtó, illetve átültető törvénynek is ebben az időpontban kell hatályba lépnie. Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a törvényjavaslat sürgős tárgyalását és a javaslat mielőbbi elfogadását.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

ELNÖK: Most a bizottsági álláspontok és a megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor, 5-5 perces időkeretben. Megadom a szót Szép Béla képviselő úrnak, az alkotmányügyi bizottság előadójának.

DR. SZÉP BÉLA, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság 2006. június 29-én tartott ülést, melyen megtárgyalta a T/316. számú törvényjavaslatot. A bizottság tagjai a vita során az előterjesztő képviselőjétől megtudhatták azokat a lényeges feltételeket és okokat, amelyek a közösségi jogalkotó céljaként összefoglalhatóak. Ez a cél az, hogy a szövetkezetek Európa-szerte ne csak helyi igényeket tudjanak kielégíteni, hanem minél jobban tudjanak élni a letelepedés szabadságával, és Európa-szerte rugalmasabb jogi keretben folytathassák gazdasági és sok esetben nem közvetlen gazdasági tevékenységüket. Az ilyen, a közösségi jog alapján létrejövő jogi személyek nem új keletűek sem a közösségi, sem a magyar jogrendben, ilyen szervezetekről már született döntés, ismerjük őket az európai részvénytársaság és az európai gazdasági egyesülés formájában.

Az előterjesztő képviseletében tájékoztatást kaptunk arról, hogy a törvény előkészítése hosszabb ideje intenzív módon folyik, tudatosan megvárva, hogy a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény elfogadásra kerüljön, így azt háttérjogszabályként már figyelembe lehetett venni. A bizottsági vitában igazán komoly ellenvetés ellenzéki bizottsági tagok részéről sem merült fel, ugyanakkor kérdésként merült az fel, hogy mi okozza, hogy az "európai szövetkezet" kifejezésnek az angol nyelvű rövidítése szerepel a törvényjavaslat szövegében. Megtudhattuk a kérdésre adott válaszból, hogy az Európai Tanács 1435/2003. számú rendelete, amely - mint most is megtudtuk államtitkár úrtól - minden tagállamban közvetlenül és kötelező módon alkalmazandó, a kifogásolt rövidítés alkalmazását kötelezően írja elő. Ez egyébként megtörtént az európai részvénytársaság, illetve az európai gazdasági egyesülés esetében is.

Ugyanakkor jelentős tény az is, hogy a munkavállalói részvétel tekintetében alkalmazandó 2003/72. számú tanácsi irányelv országokon átnyúló, transznacionális tájékoztatót ír elő, amelynek során az alkalmazott jogi forma pontos, bármely tagországban egyértelmű azonosíthatósága lényeges alkalmazási feltételként jelenik meg.

A vitában elhangzottakat figyelembe véve az ellenzéki bizottsági tagok sem hangoztattak tehát kifogásokat, kisebbségi vélemény megfogalmazására sem került sor, bár jelzés érkezett arra vonatkozóan, hogy bizonyos kérdések tekintetében módosító indítványok beterjesztése várható. A bizottság végül a törvényjavaslat általános vitára bocsátását egyhangúlag támogatta.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Nagy László képviselő úr következik, aki a foglalkoztatási bizottság előadója.

NAGY LÁSZLÓ, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság ez év június 28-án megtárgyalta a T/316. számú törvényjavaslatot az európai szövetkezetekről. Mivel egységes álláspont alakult ki a javaslat megítélésében a kormánypártok és az ellenzék között, így én a közösen kialakított álláspontot ismertetem.

Az európai szövetkezetekről szóló törvényjavaslat jogharmonizációs célú módosításokat tartalmaz. Az előttünk lévő törvényjavaslat az európai szövetkezetek statútumáról, a munkavállalók döntéshozatalba való bevonásáról, valamint a végrehajtásához szükséges tagállami háttérszabályozásokról szól. Az európai szövetkezet egy speciálisan jogi személy, amely a közösségi jogon alapul. Az európai szövetkezet székhelye az Európai Unió bármely tagállamában lehet, és új eleme ennek a szabályozásnak, hogy áthelyezhető a székhelye.

(18.50)

Más gazdasági társaságok esetében jelenleg nincs lehetőség egyik tagállamból másik tagállamba való székhelyáthelyezésre. Pontosan az a cél, hogy ez egy rugalmasabb, szupranacionális jogi személyiség legyen.

A tagállami jogszabálytervezet lényegében részletszabályokat alkot, főként az alapítás, a cégbejegyzés, a székhely meghatározása, áthelyezése esetére, valamint a szervezeti felépítés és az ügyvezetés szabályait határozza meg. Az irányelv esetében pedig a munkavállalók sokkal részletesebb, sokkal hangsúlyosabb jogokkal rendelkeznek, mint ahogy az a mai magyar szövetkezeti jogban egyébként megszokott. E tekintetben egyébként nem volt eltérési lehetőségünk, tehát mindazokat a döntéshozatalba való bevonási jogokat, amelyek az irányelvben meghatározásra kerültek, automatikusan át kellett vennünk a törvényjavaslatba.

Az átültetés sürgősségét az indokolja, hogy 2006. augusztus 18-án hatályba lép a közösségi rendelet, amely közvetlenül hatályosul, és ettől az időponttól kezdve az Európai Unió valamennyi tagállamában létrejöhet ilyen jogi személy. Ami miatt nem kerülhetett hamarabb az Országgyűlés elé a jelen módosítás, az az, hogy meg kellett várni a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény megszületését, ugyanis ez a törvény háttérjogszabály az európai szövetkezetekről szóló törvényhez. Ahhoz, hogy megfelelő jogszabály szülessen, ismerni kell az ebben foglalt szabályokat. A normaszöveg jelenlegi szövegezését egy nagyon komoly és intenzív munka előzte meg, amely széles körű szakmai és társadalmi egyeztetés eredménye. A törvényjavaslatot az OÉT gazdasági bizottsága is megtárgyalta és támogatta, valamint a szövetkezetpolitikai kollégium szintén tárgyalta és támogatta a jelen módosítást.

A bizottság a javaslat vitáját követően 18 igen szavazattal, ellenvetés és tartózkodás nélkül általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Megadom a szót Szabados József képviselő úrnak, a költségvetési bizottság előadójának.

SZABADOS JÓZSEF, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az európai szövetkezetekről szóló törvényjavaslatot a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság megtárgyalta, és egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta.

A bizottsági vitában felmerült a hazai szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény és az európai szövetkezetekről szóló törvény kapcsolata, annak fontossága, hogy a jelen törvény csak akkor kerülhetett a tisztelt Ház elé, miután az Országgyűlés az említett törvényt elfogadta.

A szövetkezetek a gazdaság fontos szereplői Magyarországon és az Európai Unióban egyaránt. A bizottsági vitában megfogalmazódott, nem feltétlenül szövetkezet kell ahhoz, hogy a magyar gazdaság szereplői kikerüljenek az európai gazdasági piacra. Felmerült a vitában az is, hogy Magyarországon a 2006. évi X. törvény után is szűnnek meg szövetkezetek, aminek elsősorban gazdasági okai vannak. A bizottságban érdeklődés mutatkozott az európai szövetkezetek várható alakulására, valamint a már meglévő szövetkezetek számára vonatkozóan. A kormány jelen lévő képviselője tájékoztatta a bizottságot arról, hogy pontosan nem becsülhető meg az alakuló szövetkezetek száma, de biztató jelek mutatkoznak elsősorban a feldolgozóiparban és a kereskedelemben. Az Európai Unió tagállamai ez év augusztusában elfogadják a törvényt, ezt követően élhetnek a gazdasági élet szereplői az előttünk álló törvény adta lehetőségekkel.

A bizottság felhívta a kormány figyelmét a kommunikáció fontosságára, arra, hogy az érdekeltek figyelmét hívja fel a lehetőségekre, a szövetkezetek érdek-képviseleti szervei kapjanak időben kellő információt és segítséget, ami már megtörtént, illetve folyamatban van. A törvény tehát lehetőséget ad arra, hogy a magyar gazdaság szereplői - magánszemélyek, társas vállalkozások - a belső piacon túl részt vehessenek a jogi kereteken belül szövetkezet alapításában határainkon túl is, és e formában is kapcsolódhassanak az európai piachoz. A törvényjavaslat jogi keretet nyújt az európai szövetkezet alapításához és működéséhez, melynek előnyei: a letelepedés rugalmas, székhelyét áthelyezheti egy másik tagállamba anélkül, hogy az áthelyezés a szövetkezet megszűnését és új jogi személy létrehozását eredményezné. A szövetkezeti forma nemcsak a gazdaságban, hanem az oktatásban, a kulturális életben, valamint szociális és egészségügyi területen is fontos szerepet kaphat.

Fontos hangsúlyozni, hogy a hazai törvény által biztosított jog érvényesül az európai szövetkezetben is: az egy tag-egy szavazat elv, valamint a tagok tőke-hozzájárulásának azonos mértéke. A nyereséghozadék korlátozott, a tagság érdekét szolgálja, mely különböző formában jelenhet meg. A törvényjavaslat szabályozza az európai szövetkezet alapelveire, alapítására, működésére, alapszabályára és szerkezetére vonatkozó szabályokat.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezeket figyelembe véve a költségvetési bizottság a törvényjavaslatot egyhangúlag általános vitára alkalmasnak ítélte.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, az ajánlás szerint 15-15 perces időkeretben; közben kétperces felszólalásra nincs lehetőség.

Megadom a szót Szép Bélának, az MSZP-képviselőcsoport vezérszónokának.

DR. SZÉP BÉLA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A mai napon nagyon fontos törvények vitája zajlott, gyakorlatilag egész nap, a közoktatás és a felsőoktatás kérdésében. Egyértelmű, hogy a tisztelt Ház azért fordított ennyi időt erre a két törvényre, mert mindenki úgy gondolta, hogy ezek a törvények a jövőnket alapozzák, a jövőnket határozzák meg. Bizonyos szempontból az érintett szereplők számára ugyanilyen új jövőt nyithat az a törvényjavaslat, ami most előttünk van.

Szövetkezetekről, az európai szövetkezetről szól ez a törvényjavaslat. Azért sajátos ez, mert a magyar közgondolkodásban a szövetkezés nem azt a rangot nyerte el, mint amit megérdemelt volna. Történelmünk legutóbbi ötven évében sokféle vélemény alakult ki a szövetkezésről. Szinte folyamatosan ellenérzések és viták forrása volt a szövetkezés kérdése. Volt, hogy erőszakkal kívánták szervezni, majd amikor már jól működött és hasznot hozott, akkor a valóban jól működő szövetkezeteket verték szét, megállapíthatóan mind a két alkalommal politikai okból.

Ugyanakkor tágabb környezetünkben, Európában vannak más tapasztalatok is, amelyek a szövetkezés céljában, rendeltetésében, működésének alapvető jellemzőiben egészen mást, valóban hatékony működést mutatnak fel. Az európai tapasztalatok a szövetkezést fontos eszköznek tekintik a foglalkoztatáspolitika, a vidékfejlesztés, az agrár-környezetvédelem problémáinak megoldására, de jó néhány tagállamban a szövetkezetek az úgynevezett szociális gazdaság aktív szereplői, hasonlóan, mint az önsegélyező szervezetek, alapítványok vagy egyesületek. Működésükben megjelennek a szolidaritás, a szociális kohézió, a felelősség, a demokrácia és a függetlenség mint alapértékek.

A szövetkezeti mozgalom jelentős gazdasági erőként van jelen az Európai Unió legtöbb országában. Hollandiában, mint a mi múltbéli körülményeinkben, elsősorban a mezőgazdasági termelésben, de Franciaországban például a pénzügyi-banki szolgáltatások területén jelentősek a szövetkezetek, míg sok országban a kiskereskedelem vagy akár az erdőgazdálkodás területén tapasztaljuk, hogy a szövetkezés nagyon komoly gazdasági erőket fog össze.

(19.00)

De sajátos tapasztalat, hogy egyre inkább megjelenik és erővé válik a szociális, egészségügyi, oktatási és kulturális igények kielégítése területén is. Nagy-Britanniában oly mértékben vált a szövetkezés a mindennapok szerves részévé, hogy a mintegy 3 millió ember együttműködését érintő mozgalom Szövetkezeti Párt megnevezéssel, egyébként a Munkáspárttal szorosan együttműködő politikai pártot hozott létre, amelyben sajátos tagsági feltétel, hogy a párt tagjának egyben tagnak kell lennie egy szövetkezeti vállalkozásban is.

Az Európai Közösség jogalkotása közel negyedszázada folyamatosan és tudatosan hoz szabályokat a szövetkezeteket érintően, 1983-ban, '89-ben, '94-ben és azóta is sok jelentős állásfoglalás létrehozására került sor. Az Európai Tanács felismerte, hogy a szövetkezetek tevékenysége egyre inkább átlép az országhatárokon, és ez idézte elő, hogy megalkotásra került az 1435/2003/EK számú rendelet.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés

alelnöke foglalja el.)

Ez a rendelet oly módon, olyan jogi formában hozza létre az európai szövetkezetet, amely a nemzeti jogalkotásunk, jogalkalmazásunk szempontjából nem csupán azt jelenti, hogy az alkotmány 12. § (1) bekezdését alkalmazzuk, amely szerint meg kell történnie az önkéntes társuláson alapuló szövetkezetek támogatásának és önállóságuk elismerésének, hanem alkalmazásra kerülnek a 2/A. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések is. Ebből következően az európai szövetkezet alapítására nem a belső, nemzeti jogi normák, hanem a közösségi jog, a már említett rendelet ad felhatalmazást, és működésének szabályait is jelentős részben ez határozza meg.

Mint ahogyan a bizottsági vélemény kapcsán is elmondtam, ez az európai rendeleti jogalkotás nem egyedi, kivételes aktus, hanem egy, az utóbbi időben folyamatosan megnyilvánuló tudatos jogalkotás része, hiszen ennek eredményeként került létrehozásra az európai gazdasági egyesülés és az európai részvénytársaság jogi formája.

A Tanács rendelete, amely, mint tudjuk, valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandó, úgy fogalmaz - meg kell egyébként jegyeznem, hogy a rendelet és az irányelv magyar nyelvre történő átültetése és ilyen formában történő megismerése azért némileg elüt azoktól a fogalomhasználatoktól és stílustól, amelyet egyébként a társasági törvény vagy a szövetkezeti törvény kapcsán megszoktunk -, itt egy nagyon fontos idézet: "A Közösségen belüli üzleti tevékenység jogi kereteit még nagyrészt a nemzeti jogok alapján szabályozzák, így nem áll összhangban azon gazdasági keretrendszerrel, amelyen belül fejlődnie kellene a szerződésben meghatározott célok elérése érdekében. E helyzet komolyan akadályozza a különböző tagállamok társaságai által létrehozott csoportok kialakítását."

A rendelet kötelezően alkalmazandó szabályai közül kiemelendő, hogy az európai szövetkezet alapvető célja tagjai szükségleteinek kielégítése, szociális vagy gazdasági tevékenységének fejlesztése, különösen árukkal vagy szolgáltatásokkal való ellátás útján, de célja lehet más európai vagy nemzeti szintű szövetkezetben való részvétel előmozdítása is. A belső piac kialakítása és ennek eredményeként a Közösség egészének gazdasági és szociális helyzetét érintő fejlődés következtében nemcsak a kereskedelmi akadályokat kell megszüntetni, hanem a termelési szerkezetet is összhangba kell hozni a közösségi dimenzióval. Ennek érdekében elengedhetetlen, hogy valamennyi olyan formájú társaság, amelynek üzleti tevékenysége nem pusztán helyi igények kielégítésére korlátozódik, képes legyen megtervezni és végrehajtani üzleti működésének közösségi léptékű átszervezését.

A rendelet főbb, a nemzeti jogalkotási aktus nélkül alkalmazandó, sok esetben újdonságot jelentő rendelkezésére szeretném felhívni a figyelmet. Államtitkár úr már ismertette, hogy kik jogosultak alapításra, és ebből megismerhettük azt is, hogy nemcsak természetes személyek, hanem a gazdaság résztvevői, jogi személyiséggel rendelkező - akár a közjog, akár a magánjog hatálya alá tartozó - szervezetek jogosultak európai szövetkezet létrehozására. Úgy gondolom, a gazdasági szereplők összefogását, kis- és középvállalkozások szervezett együttműködését oly módon teszi lehetővé közösségi szinten ez a törvényjavaslat - elfogadása esetén -, amelyet meg kell ragadni. Elemi érdekük, hogy megragadják azok a kis- és középvállalkozások, amelyek most még azzal a nehézséggel élnek együtt, hogy gazdasági erejük, piaci szerepük nem éri el azt a súlyt, melyet ők kívánatosnak ítélnek.

Sajátos szabály, hogy az európai szövetkezet tőkéjét a nemzeti pénznemben kell kifejezni, ugyanakkor általános követelményként kerül meghatározásra, hogy a jegyzett tőke összege nem lehet kevesebb 30 ezer eurónál. A rendelet foglalkozik azzal is, hogy euróövezeten kívül hogyan lehet a jegyzett tőkét kifejezni. Ez esetben ez teljesen szabadon, akár a nemzeti pénznemben, akár euróban megtörténhet.

Sajátos szabály, hogy egyetlen tag felelőssége sem haladhatja meg fő szabályként alapításkor az általa jegyzett összeg mértékét, ugyanakkor, ha a tag felelőssége a későbbiekben korlátozott, úgy a szövetkezet nevében fel kell tüntetni a "korlátozott felelősségű" kifejezést.

Az európai szövetkezet alapszabály szerinti székhelyének a Közösség területén kell lennie, mégpedig abban a tagállamban, ahol a központi ügyintézés történik. A rendelet részletesen meghatározza a székhely áthelyezését, hiszen ez jelentős részben megváltoztatja a működést szabályozó jogi környezetet is.

Fontos garanciális szabályként mondja ki a rendelet, hogy az európai szövetkezetet valamennyi tagállamban olyan bánásmódban kell részesíteni, mintha a székhelye szerinti tagállam jogával összhangban alapított szövetkezet lenne.

Széleskörűen érvényesül, és ennek a kötelezettségnek az előttünk fekvő törvényjavaslat is eleget tesz, hogy az európai szövetkezet létrehozása és működése során a nyilvánosság követelményét, a tájékoztatás kötelezettségét messzemenően szem előtt kell tartani.

Lényeges és alapelvinek tekinthető szabály, hogy az európai szövetkezet minden tagja egy szavazattal rendelkezik, tekintet nélkül részjegyeinek számára.

Sajátos és a jövőben esetleg alkalmazási nehézséget okozó lehetőséget vet fel, hogy a rendelet bizonyos esetekben a nemzeti jognak a szövetkezetekre, más esetekben a nemzeti jognak a részvénytársaságokra vonatkozó szabályait rendeli alkalmazni. Valószínű, hogy a költségvetési bizottság által is említett tájékoztatás során a gazdasági élet szereplőit, akik európai szövetkezet alapításával, működésével kívánnak foglalkozni, erre vonatkozóan is tájékoztatni kell.

Tisztelt Ház! Az Európai Tanács rendeleti szabályozását kiegészíti a 2003/72/EK számú tanácsi irányelv, amely a munkavállalói részvétel tekintetében jelentős kiegészítéseket tartalmaz. Az előttünk fekvő törvényjavaslat a rendelet szabta szabályozási kötelezettséget kielégítve, az irányelv biztosította mozgásteret kihasználva illeszti a magyar jogszabályi környezetbe az európai szövetkezet megalakításának és működésének feltételeit.

(19.10)

A törvényjavaslat figyelemmel van a közelmúlt egységességet biztosító törvényére, a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény rendelkezéseire, amely az elmúlt héten, az elmúlt napokban lépett hatályba, de nem kívánták az európai szövetkezetet mint sajátos feltétellel létrejövő és működő szervezetet e törvény keretei közé bepréselni.

Említést érdemel ugyanakkor az európai uniós szabályozásnak megfelelő néhány sajátos előírás, amely minden bizonnyal hatással lesz a magyar nemzeti jogfejlődésre, különös tekintettel a kollektív munkajogi szabályokra. Az államtitkár úr is említette, hogy az irányelv az európai szövetkezet megalakulása és működése során a munkavállalók számára jelentős jogokat biztosít, melynek három fő módja a tájékoztatás, a konzultáció és a részvétel. Lényeges körülmény, hogy a munkavállalók tájékoztatását országokon átnyúlóan kell biztosítani. Sajátos garanciális szabályként került előírásra, hogy a cégbíróság a bejegyzési eljárás során vizsgálni köteles, hogy megfelelően megvalósul-e a munkavállalói jogok biztosítása.

A törvényjavaslat a Magyar Szocialista Párt frakciója álláspontja szerint alkalmas, melyet alátámaszt az a körülmény is, hogy nem maradt el a kapcsolódó jogszabályok módosítására vonatkozó javaslat sem, így az alkalmazási harmónia messzemenően biztosított lesz.

Mindezek alapján kérem a tisztelt frakciókat, hogy az indokolt apróbb módosítások mellett szavazataikkal támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Köszöntöm képviselőtársaimat. Megadom a szót Vitányi Istvánnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr.

DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Előrebocsátom, hogy nem fogom kihasználni a 15 perces részemre szolgáló időkeretet, ezt több okból teszem: egyrészt - mint ahogy az államtitkár úr említette - jogharmonizációs jogszabályalkotásról van szó, és igen szűk az a mezsgye, ahol a jogszabályalkotó e vonatkozásban mozogni tud; másodsorban azért, mert a bizottsági előadók arról tájékoztattak, hogy minden bizottságban egyhangúlag támogatták az általános vitára való alkalmasságát a törvényjavaslatnak; harmadsorban meg azért, mert az MSZP-s vezérszónok képviselőtársam a szövetkezeti törvény történeti áttekintését és azon túlmenően a jogszabály tartalmát is részletesen ismertette. Ezért úgy gondolom, hogy ismétlésekbe felesleges bocsátkozni ebben a késői órában.

Tisztelt Képviselőtársaim! A most tárgyalt törvényjavaslat célja - mint az már többször elhangzott -, hogy uniós jogharmonizációs kötelezettségeinknek eleget téve beemeljük a magyar jogba az európai szövetkezetekről szóló tanácsi rendelet és irányelv rendelkezéseit. A közös uniós piac életre hívta a nemzetek feletti szupranacionális társasági formákat. Az előző parlamenti ciklusban - mint az már elhangzott - tárgyaltuk az európai részvénytársaságokról szóló törvényt, amely jellemzően a különböző tagországok részvénytársaságainak tőkeegyesítését segíti. A most tárgyalt társasági forma, amely az "európai szövetkezet" nevet viseli, a tagok közötti kevésbé szoros együttműködésre ad a jövőben lehetőséget.

Az európai szövetkezet egy olyan gazdasági társaság lesz, amelynek tagjai önállóságukat megőrizve belső megállapodások révén törekednek gazdasági és társadalmi tevékenységeik fejlesztésére. Az egyezmények jellemzően valamilyen áru szállítására vagy szolgáltatás elvégzésére irányulnak. Azt, hogy az alapításban hány tag vehet részt, már szintén elmondta a képviselőtársam, illetőleg hogy a jegyzett tőke minimálisan 30 ezer euróban került megállapításra.

Kedves Képviselőtársaim! Nekünk mint országgyűlési képviselőknek nem lehet más a célunk, mint hogy olyan jogszabályokat alkossunk, amelyek a magyar polgárok és gazdasági társaságok számára világos, egyértelmű, követhető rendelkezéseket tartalmaznak. Próbáltam ilyen szemmel végigolvasni a kormány törvénytervezetét, és bevallom, első olvasatra nem értettem meg pontosan, hogy mi is az európai szövetkezet lényege. Ezt követően hozzáolvastam az Európai Unió Tanácsának rendeletét, megnéztem az irányelvét, és akkor kezdtek világossá válni a részletszabályok.

Elnézést, hogy ilyen szélsőségesen fogalmazom meg a kritikámat, de valóban úgy látom, hogy az előttünk levő előterjesztés önmagában, tehát egyedül, magát a jogszabályt nézve használhatatlan. Ebből a jogszabályból magyar állampolgár nem fogja tudni kibogozni az európai szövetkezet részletszabályait, ugyanis egészen egyszerűen ezek ebben a törvénytervezetben nincsenek benne. Nem is olyan régen fogadtuk el a szövetkezetekről szóló törvényjavaslatot, amely azóta már hatályba is lépett. Kérdés és az MSZP-s képviselőtársam is említette, hogy miért nem lehetett beépíteni a szövetkezetekről szóló jogszabályba az európai szövetkezetekre vonatkozó új rendelkezéseket is.

Petrétei miniszter úr miniszterjelölti meghallgatásán hangsúlyozta, hogy a jogrendszer egyszerűsítésére fog törekedni, különös tekintettel a gazdasági jog területére. Majd alig telik el egy hónap, és itt fekszik előttünk az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium előterjesztése az európai szövetkezetekről, amely hét-nyolc másik jogszabály beható ismerete nélkül gyakorlatilag alkalmazhatatlan a jogalkalmazók számára. Gyakorlati problémát fog jelenteni, hogy a javaslat visszautal az uniós rendeletre, amely bizonyos szabályozási tárgykörökben visszautal a tagállam szövetkezeti törvényeire, illetőleg a gazdasági társaságokról szóló törvényre, továbbá a javaslat és a rendelet alapján alkalmazni kell még a cégtörvényt és a munka törvénykönyvét is.

Az egységes szabályozás hiánya jogalkalmazási bizonytalanságokhoz vezethet a jövőben, sajnos azonban a jogtechnikai hibákat és hiányosságokat módosító javaslatokkal nem tudjuk kiküszöbölni. Ezért arra kérjük az előterjesztőt, hogy az alkalmazhatóság szempontjait szem előtt tartva próbálja meg egyszerűsíteni, egységesíteni az európai szövetkezetekre vonatkozó szabályokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottakból logikusan az következne, hogy a frakciónk ne támogassa az előterjesztést, tekintettel azonban arra, hogy a javaslat tartalmát tekintve jogharmonizációs jellegű, támogatni fogjuk a törvényjavaslatot még akkor is, ha a tervezet kidolgozásának színvonala álláspontunk szerint nem üti meg az elfogadható szintet.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Latorcai Jánosnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr.

DR. LATORCAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete, az ILO ajánlásában is megfogalmazza, a "szövetkezet" kifejezés olyan személyek önkéntesen létrehozott autonóm társulását jelenti, akik egy közös tulajdonban lévő és demokratikusan irányított vállalkozás révén kívánnak közös gazdasági, társadalmi és kulturális igényeiknek, valamint törekvéseiknek eleget tenni országhatárokon belül és azokon túl is.

Ezért minden országban intézkedést ajánlott tenni az ott tevékenykedő szövetkezetek lehetőségeinek elősegítésére, fejlettségi szintjükre való tekintet nélkül, azzal a céllal, hogy azokat a tagságokat segítsék a jövedelemtermelő tevékenységek és a fenntartható tisztességes foglalkoztatás megteremtésében, valamint fejlesztésében; az emberi erőforrás kapacitásainak és a szövetkezeti mozgalom, értékek, előnyök, valamint hasznok ismeretének fejlesztésében, elsősorban az oktatás és a képzés segítségével; az üzleti potenciál fejlesztésében, beleértve a vállalkozói és vezetési készségeket is, hogy támogassák azokat versenyképességük erősítésében - annak ellenére, hogy majd a törvény nem tesz külön említést a versenyképességről, mégis ez az ajánlási pont kiemelkedően fontos, egyszer mint a piacokhoz és az intézményes finanszírozáshoz való hozzáférés biztosításában, a megtakarítások, a befektetések növelésében, a társadalmi és gazdasági jólét javításában, figyelembe véve a hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöbölése iránti igényt is -, és hogy segítsék azokat a fenntartható emberi fejlődéshez történő hozzájárulásban, valamint az életképes, dinamikus, önálló gazdasági ágazat kialakításában, bővítésében.

Látható tehát, hogy a nemzetközi munkamegosztásban mennyire fontos a szövetkezés gondolata, a szövetkezetek szerepe. Nem csoda tehát, hogy a valóban demokratikusan szervezett, a tagok egymást segítő, nemegyszer a szociális gondoskodás egyes elemeit is felvállaló szövetkezetek az európai társadalmaknak is szerves részeivé váltak, és jelentősen hozzájárultak, illetve hozzájárulnak napjainkban is az Unió számos gazdasági és szociális problémájának megoldásához.

(19.20)

Mindezek előrebocsátása mellett szeretném azonban felhívni a tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy pontosan két évvel ezelőtt az Európai Unió régiók bizottsága véleményében úgy fogalmazott, hogy a szövetkezeti vállalkozások, vállalatok az Európai Unió vállalkozáspolitikájában és az üzleteket támogató szolgáltatásokban nem kapnak elegendő figyelmet, különösen az új szektorokban, illetve a határokon átívelő tevékenységek során. Talán ennek is köszönhetően a közös uniós piac életre hívta a szövetkezetek tekintetében országok fölött álló szervezeti formát, az európai szövetkezetet. Az európai szövetkezet elsődleges célja is a tagok szükségleteinek kielégítése, a tagok gazdasági és társadalmi tevékenységének fejlesztése, de úgy, hogy abból a tagoknak kölcsönösen előnye származzék, a tagok mindegyike abból részvétele arányában profitáljon, az ellenőrzés a tagokra hárul egyenlő mértékben.

De itt az MSZP-s képviselőtársam figyelmét fel szeretném hívni egy kitételre, hogy az irányelv megengedi a súlyozott szavazást is. Annak és az egésznek a lényege, hogy a szavazás tükrözze az egyes tagok valós közreműködését, hogy alapvető a kölcsönök és a részvénytőke korlátolt kamattal terhelhetőségének a biztosítása, hogy a nyereséget az üzleti tevékenység szerint kell felosztani, vagy vissza kell tartani a tagok szükségleteinek kielégítése érdekében, hogy a tagság mesterségesen nem korlátozható, és hogy felszámolás esetén a nettó eszközöket és tartalékokat a pártatlan felosztás elve szerint kell felosztani, azaz egy másik, hasonló célok teljesítésére vagy általános érdekeket szolgáló szövetkezeti szerv rendelkezésére kell bocsátani.

Azért időztem és részleteztem ennyire ezeket a rendkívül fontos és méltányosságra méltó szempontokat, mert ezek a Kereszténydemokrata Néppárt programjában, alapelveiben is kiemelt helyet kaptak, és ezek megítélésünk szerint a kis- és közepes vállalkozások együttműködését és piaci helyzetének javítását is elősegíthetik, illetve a nemzetközi munkamegosztásban a tagvásárlók részére kiemelkedő minőségű szolgáltatásokat biztosítják. Akkor joggal vetődik fel most a kérdés, hogy hogyan is állunk ezzel a javaslattal, minden elfogadható-e számunkra, egyértelmű, világos és könnyen kezelhető is, mert sajnos ezen a téren már ilyen szép elveket nehéz felsorolni.

Azt hiszem, több probléma is van ezzel a javaslattal, amellyel most szembesülnünk kell, és amelynek majd a feloldásában tevékenyen mindkét oldalnak részt kell vállalnia. Mi a problémája? Az egyik probléma az, amit Vitányi képviselőtársam már jelzett, hogy rosszkor érkezett. Rosszkor érkezett, hiszen néhány hónappal ezelőtt, a választásokat megelőző parlamenti ciklus során tárgyaltuk a hazai szövetkezeti törvényt. Úgy gondolom, 2003 óta lett volna a jogharmonizáció lépései közepette arra lehetőség, hogy ezt a törvényt ahhoz illesztve, akár egy törvény keretében, akár amellett egy párhuzamos törvényként tárgyalhassuk. Azt gondolom, ez fontos lett volna. Ez csak a kisebb probléma.

A nagyobb probléma az, amit itt már hallhattunk mindkét oldalról, hogy maga a javaslat nehezen érthető, a nyelvezete bürokratikus. Az eligazodást nem teszi egyértelműen lehetővé, és hogy legalább hét vagy nyolc másik törvényt is érint, amelyet ezzel kapcsolatban majd szabályozni, változtatni is szükséges, ezekből az a következtetés vonható le, hogy bizony mindazoknak, akik ezek alapján akarnak majd határokon átívelő szövetkezésbe fogni, a partner megkeresésének nehézségein, nemegyszer a nyelvi nehézségeken túl számos problémájuk lehet. Bizonyára egyesek számára viszont ugyanakkor soha nem látott lehetőséget is jelentene, gondolok itt elsősorban az alapító okiratot megszervezőkre, megírókra és másokra is.

El szeretném mondani, hogy ezzel a javaslattal annak ellenére, hogy a téma, a gondolat, a szövetkezés módja részünkről feltétlen támogatandó, de ezek a hiányosságok, ezek a hibák, ezek az eligazodási lehetőségek mégis arra ösztökélnek bennünket, hogy most arra kérjem az államtitkár urat, vizsgálják meg annak a lehetőségét, hogyan lehetne ezeket a hiányosságokat, ezeket a nyelvezeti problémákat átdolgozni. Volt már példa, akik itt régebben ülnek a parlament padsoraiban, megértünk már néhány olyan törvényjavaslatot - és én itt ösztökélném egy kicsit a kormánypárti képviselőtársaimat is -, volt már olyan a történelemben, hogy akár egész fejezeteket átírtunk annak érdekében, hogy egy törvény egyértelmű, hatékonyabb és hasznosabb legyen.

Tisztelettel ezt kezdeményezem az államtitkár úrnál is, gondolják végig, hogy hogyan, miként lehetne ebből valóban a szövetkezés, a határokon átnyúló társadalmi, emberi kapcsolatok kiterjesztésére irányuló tevékenység megvalósítását szolgáló, valóban nemes gondolatot kifejező, működő törvény.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Herényi Károlynak, az MDF képviselőcsoportja vezérszónokának.

Hallgatjuk, képviselő úr.

HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Tanács 2003-ban elfogadta az európai szövetkezetek statútumáról szóló 1435/2003. számú tanácsi rendeletet és az európai szövetkezet statútumának munkavállalói részvétel tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2003. évi július 22-i 2003/72/EK tanácsi irányelvet. E közösségi jogszabályok egy olyan közösségi szintű jogalkotási folyamat részét képezik, amelyek legfőbb jellemzője, hogy a közösségi jog talaján álló, tehát nem a tagállami jog rendelkezésén alapuló vállalkozási formákat hozzanak létre. Ez teremti meg alapításuk jogalapját. E körbe tartozik az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság. Hosszabb távon azonban más szupranacionális formák szabályozása is várható.

Az európai szövetkezet sui generis jogi személy forma, amely a nemzeti jogi szabályozás alapján működő szövetkezetek mellett kiegészítő jelleggel alapítható. A nemzeti jogok szerint alapított szövetkezetektől szupranacionális jellegében különbözik, tehát abban, hogy alapítására nem a belső jogi normák, hanem a közösségi jog ad felhatalmazást, illetve működésének szabályait is túlnyomórészt ez utóbbi határozza meg.

A közösségi jog által támasztott jogalkotási feladat alapvetően két egységre bontható. Egyrészt a rendelet felhatalmazása alapján, annak szabályait kiegészítendő meg kell vagy meg lehet alkotni bizonyos normákat, másrészt az irányelv implementációja során a kollektív munkajog körébe tartozó szabályozást kell kialakítani.

A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 4. §-a úgy rendelkezik, hogy mind a gazdálkodó szervezetek jogállása, mind a munkaviszonnyal kapcsolatos alapvető kérdések törvényi szabályozási szintre tartoznak, így egyértelmű, hogy az implementációs kötelezettség teljesítése során megalkotandó új szabályokat az Országgyűlésnek, tehát nekünk kell elfogadnunk. Az európai részvénytársasággal összefüggő belső jogalkotási módszerre figyelemmel az európai szövetkezetek vonatkozásában is ez a megoldás látszik célszerűnek, vagyis az, hogy a magyar jogi szabályozás az európai szövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseket egységesen tartalmazza, tehát egy törvény rendezze a szövetkezetekre vonatkozó konkrét szabályok mellett a munkajog tárgykörébe tartozó kérdéseket is.

Meg kell azonban jegyezni, hogy a munkavállalók bevonását szabályozó irányelv kevés opcionális rendelkezést tartalmaz, alig enged mozgásteret a tagállami jogalkotásnak. A hazai szabályozás feladata ezért leginkább abban merült ki, hogy a törvény az irányelvi rendelkezéseket némileg pontosítva a magyar szabályozási rendszerbe illesztve alkossa meg.

A hatályos szövetkezeti szabályozás értelmében a már működő szövetkezetek részben az 1992. évi I. törvény, illetve a 2000. évi CXVI. törvény hatálya alá tartoznak. E szabályozási kettősséget szünteti meg a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény, kimondva, hogy a már működő szövetkezetek 2007. június 30-ig kötelesek alapszabályukat az új előírásoknak megfelelően módosítani vagy gazdasági társasággá alakulni.

(19.30)

Figyelemmel arra, hogy 2007. június 30. napjáig nem tekinthetők egységes szabályozás alá tartozóknak a már működő hazai szövetkezetek, nem volt indokolt, hogy az európai szövetkezetekre vonatkozó szabályozás a magyar szövetkezetekre vonatkozó jogszabályokban kerüljön elhelyezésre.

A szövetkezeti törvény ugyanakkor hatálybalépésének időpontjától - itt én ellentmondásba kerülök képviselőtársaimmal, mert úgy tudom, augusztus 1-jén lép életbe ez a törvény - alkalmas arra, hogy az európai szövetkezetekre vonatkozó szabályozás körében mint székhely szerinti tagállami előírás kerüljön megjelölésre.

Az európai szövetkezetekre vonatkozó jogi szabályozás célja, hogy a tagállamok nemzeti joga szerint alapított szövetkezetek, illetve egyéb részt vevő jogalanyok egy olyan európai szövetkezeti formát hozhassanak létre, ami a tagállamokban közvetlenül alkalmazandó közösségi rendelet szerint jön létre és működik.

Az európai szövetkezet jogi személy, erről az 1. § (5) bekezdése rendelkezik, a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jön létre, legalább 30 ezer euró jegyzett tőkével. Ha a tagállami jogszabályok egyes speciális tevékenységet folytató szövetkezetekre ennél magasabb minimumtőkét állapítanak meg - például a hitelintézetek esetében -, akkor ezek a követelmények az ilyen tevékenységet folytató szövetkezetekre is irányadóak.

Amennyiben a szövetkezet alapszabálya eltérően nem rendelkezik, az európai szövetkezet alapításakor egyetlen tag felelőssége sem haladhatja meg az általa jegyzett összeg mértékét. Amennyiben a szövetkezet tagjainak felelőssége korlátozott, akkor ezt a szövetkezet elnevezésében fel kell tüntetni "korlátolt felelősségű" kifejezéssel.

Alapvető jelentőségű az a tény, hogy a szövetkezet székhelye a közösségen belül szabadon megválasztható anélkül, hogy a meglévő szövetkezet megszüntetését vagy új szövetkezet alapítását kívánná meg. A javaslat nemcsak a rendelet végrehajtását szolgálja, hanem egyúttal a munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történő bevonását szabályozó 2003/72/EK tanácsi irányelv szabályainak való megfelelést is biztosítja. Az irányelv és a rendelet így szoros kapcsolatban állnak egymással. A rendelet preambulumának (17) bekezdése kimondja, hogy az irányelv rendelkezései a rendelet elválaszthatatlan részét képezik, a két uniós jogi aktust együttesen kell alkalmazni.

A rendelettel szerves egységet képező, azt kiegészítő irányelv a szövetkezet megalakulása és működése során a munkavállalók transznacionális tájékoztatását és a velük való konzultációt, továbbá a részvételüket biztosító alapvető követelményeket fogalmazza meg. Kiemelkedő, hogy az irányelvben meghatározott tájékoztatási, konzultációs és részvételi jogok transznacionális jellegűek. Az alapító jogalanyokban meglévő, nemzeti jog által szabályozott konzultációs, tájékoztatási és részvételi jogok az irányelv alkalmazására tekintet nélkül az adott tagállam szintjén fennmaradnak, akkor is, ha az adott társaság a szövetkezet alapításával annak leányvállalatává válik, illetve az alapító jogalany leányvállalata vagy telephelye válik a szövetkezet leányvállalatává vagy telephelyévé.

A Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint itt egy olyan jogharmonizációs feladatról van szó, amely a mi számunkra uniós tagságunkból adódóan kötelező. Ez a törvényjavaslat, figyelembe véve az európai uniós jogi normákat, azokkal megfelelően és összhangban készült, úgyhogy a törvényjavaslat támogatásának semmiféle akadályát a Magyar Demokrata Fórum nem vélte felfedezni, és a szavazás során igen szavazataival támogatni fogja.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A vezérszónoki felszólalások végére értünk.

Tisztelt Országgyűlés! Most az egyes képviselői felszólalásokra kerülne sor, ha látnék jelentkezőt a képernyőn. Jelentkező nincsen, ezért megkérdezem Kondorosi Ferenc államtitkár urat, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Kondorosi Ferenc: Köszönöm, majd később.) Nem, köszönöm szépen.

Az általános vitát lezárom.

Tisztelt Országgyűlés! Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára a következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/366. sorszámon, a bizottságok ajánlását pedig a T/366/2-6. sorszámon kapták kézhez.

Megadom a szót Kondorosi Ferenc igazságügyi és rendészeti államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, 15 perces időkeretben.

Öné a szó, államtitkár úr.